Az Európai Uniótól származó támogatások új hétéves ciklusa január elsejétől kezdődött el, és bár a végső programok jóváhagyásáig nehéz átlátni, ki és mennyi forrásra számíthat, a nem végleges tervek azt mutatják: a kormány mindent megtesz, hogy az ellenzéki vezetésű fővárosi és nagyvárosi önkormányzatok minél kevesebb forráshoz jussanak. Ebben a cikkben azt tekintjük át, hogy

• milyen szerepet játszanak a hazai önkormányzatok gazdálkodásában az uniós források,
• a főváros mennyi pénzre számíthat, és
• a pénz felhasználására milyen tervei vannak (amiket a kormány valószínűleg nem támogat).

Apadó uniós források

A hazai önkormányzatok rá lennének szorulva uniós pénzekre, hiszen a koronavírus-járvány kapcsán bevételeiket egyrészt a gazdagsági visszaesést húzta le jelentősen, a fő bevételi forrásuknak számító iparűzési adó visszaesésesével. Másrészt a kormányzat is számos olyan intézkedést tett, amivel főként a fővárosi, a kerületi és a nagyvárosi önkormányzatok gazdálkodását nehezítette, leginkább a kis és közepes vállalkozások iparűzési adójának felezésével, illetve a tehetősebb települések elvonásainak növelésével.

Az elmúlt években nemhogy nőtt, hanem folyamatosan csökkent az önkormányzatok bevételeiben az uniós támogatások aránya:

Településtípusok szerint igencsak jelentősek a különbségek: a fővárosi és kerületi önkormányzatoknál a bevétel alig néhány százalékát tették ki az uniós források, a megyeszékhelyeknél azonban már tizedét, a kisebb települések gazdálkodása pedig szinte elképzelhetetlen a brüsszeli pénzek nélkül, náluk 10-30 százalék között alakult az elmúlt években ezeknek a forrásoknak az aránya:

Mennyi jut a fővárosnak a pénzesőből?

A fővárosi önkormányzatok esetében logikus, hogy alacsonyabb az uniós támogatások aránya, hiszen Budapest egy főre jutó GDP-je megelőzi az uniós átlagot, ezért a kohéziós és regionális fejlesztési források – amik eddig a Magyarországnak szánt uniós finanszírozás több mint 90 százalékát tették ki – alapvetően nem is költhetők el itt.

Nagy változás azonban, hogy a 2021-2027 közötti uniós ciklusban egy új EU-forrás is megjelenik, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), amire a Next Generation EU nevet is használják. Ez minden tagállam számára elérhető, és itt nincsenek területi megkötések.

Magyarország összesen közel 14 ezer milliárd forint uniós támogatáshoz juthat a következő hét évben, amiből 8100 milliárd forintot tehetnek ki a hagyományos uniós programok, míg az RRF a kormány várakozásai szerint 5800 milliárd forintot. Ez utóbbiból pedig jelentős összeget kaphatnának a települési önkormányzatok is.

Az RRF célja a gazdaság digitalizációja és a klímavédelmi programok támogatása. A források fele közvetlen támogatás, másik fele hosszú távú hitel – amit Magyarország estében a kormány fog visszafizetni, a projektek nyerteseinek ez 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást jelent. Márpedig ezért különösen érdekes ez az önkormányzatoknak:

annyira kevés pénzük van a hazai településeknek, hogy már 20-40 százaléknyi önerőt sem tudnak biztosítani az uniós projekteknek, ezért is szeretnének minél többet látni az RRF forrásaiból.

Különösen igaz ez a fővárosra, amelynek vezetői nem is nagyon látnak más esélyt források bevonására. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, már nincs is érdemi forrásra lehetőség a tervezett fővárosi közlekedési projektnél a hagyományos uniós támogatások kapcsán, hiszen már jó előre lekötik azokat az állami – tehát nem az önkormányzathoz tartozó – Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) futó és tervezett projektjei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiközben Budapesten lerohad, az elővárosi közlekedés 1200 milliárdból újulhat megHiába lennének kiemelkedően hasznosak, valahogy pont azokra a fejlesztésekre nincs állami forrás, amelyeket a fővárosi önkormányzat valósítana meg.

A fővárosi önkormányzatnál talán abban bízhatnak, hogy most a kormányzatnak is szüksége lesz rá: az RRF projektek kapcsán elvárás az Európai Bizottság részéről, hogy aktívan vonják be a településeket a projektek és programok előkészítésébe. Dragoș Pîslaru, az Európai Parlament RRF szakpolitikai raportőre szerint 

„a tervet a regionális és helyi hatóságokkal, a civil társadalommal – beleérve az ifjúsági szervezeteket és szociális partnereket – együttműködve kell kidolgozni”.

Ez jól hangzik, de azért sokat ettől nem érdemes várni, hiszen formálisan ennek biztosan meg fog felelni a kormány: van például társadalmi egyeztetési felülete az RRF-nek is: ide beküldik az önkormányzatok az ötleteiket, és ezeket vagy figyelembe veszi a kormány, vagy nem – de a brüsszeli feltétel teljesül.

Ennél jelentősebb érv lehet a fővárosi projektek kapcsán, hogy a közel 6 ezer milliárd forintot az utolsó fillérig el kell költeni 2026 végéig. Mindezt úgy, hogy közben a „hagyományos” uniós forrásokat is le kell hívni.^*Igaz, erre várhatóan 2030 végéig (2027 plusz 3 év) lesz lehetőség. A budapesti projektek nagy előnye, hogy ezt garantálni tudják – több esetben akár már idén százmilliárdokat lehet elkölteni.

A másik lényegi szempont, hogy az RRF-programok indulásához kell a brüsszeli jóváhagyás. A magyar kormánynak programokat kell jóváhagyni, amiben indikátorokat vállalnak – például hogy a közlekedési fejlesztések hatására mennyivel csökken a szén-dioxid-kibocsátás. Ezt például úgy lehet biztosítani, hogy a buszok helyett villamos- vagy troliközlekedést vezetnek be. A kihívás abban áll, hogy az elköltött pénzek szén-dioxid-hatását az Európai Bizottság az egyes tagországok között összehasonlítja, érdemi eredményeket kell felmutatni.

A kormányzat a konkrét célokat április 14-én tette közzé (pdf). Ebben jelennek meg először konkrét források is a fejlesztésekhez. Az egyik legnagyobb összegű terület a közlekedésfejlesztés, amire összesen 1417 milliárd forintot szánnak. Ebből a fővárosi agglomerációra 793 milliárd jut – de ezek szinte teljes összege az agglomerációs vasúti stratégiában megfogalmazott HÉV- és elővárosi vasúti fejlesztésekre jut.

A tervezet 300 elektromos busz beszerzésével számol, amiből ha jut is Budapestre, feltehetően csak néhány tucat, ami alig látszik meg majd a BKV flottáján. A tervezet az elektromos buszoknál nagyságrenddel környezetbarátabb trolik beszerzésével egyáltalán nem számol.

Csupán egyetlen igazán fővárosi cél került be: új villamosok beszerzése. De a villamosok szerepeltetése sem igazán jó hír a fővárosnak: a 3 kilométer pálya és öt darab villamos arra utal, hogy a Kopaszi-gáthoz közlekedő villamos fejlesztése fog csak szerepelni a tervekben. Ezt egyébként szintén nem a főváros, hanem a Vitézy Dávid által vezetett BFK fogja megvalósítani.

Eléggé úgy néz ki, hogy az RRF forrásokból kerekítési hibának megfelelő forrás jut végül a fővárosi önkormányzathoz és a budapesti kerületekhez.

Ki fogja elkölteni?

Pedig észszerű lenne legalább itt arányosan elosztani a forrásokat. Nem könnyű persze eldönteni, hogy mi lenne az igazságos mérték. Az államháztartás, a központi költségvetés, az önkormányzatok zárszámadásai, az EU támogatási adatbázisa segítségével megpróbáltunk egy észszerű számítást végezni ezzel kapcsolatban. Azt vizsgáltuk meg, hogy az összes központi kormányzati és önkormányzati bevétel mekkora részét hasították ki a fővárosi és a kerületi önkormányzatok összességében (leginkább ez mutatja az általuk ellátott feladatok nagyságrendjét), illetve mekkora részben részesültek az EU-támogatásokból.

Jól látható, hogy folyamatosan csökkent a fővárosi önkormányzatok részesedése, és az állampolgárok ellátásában játszott szerepük alapján a fővárosi önkormányzatoknak 3,5-4 százalékban lenne észszerű részesedni a közösségi forrásokból. Így 200-230 milliárd forintot kellene legalább az RRF-pénzekből az érintett önkormányzatoknak megkapni. Ehhez képest egyetlen olyan érdemi projektelem sem látszik az aktuális tervekben, amit ezek az önkormányzatok kaphatnának meg.

A főváros véleménye az RRF vitája alatt olvasható, ez alapján összegyűjtöttük, hogy mire kértek pénzt.

Az RRF kormányzati anyaga is hivatkozik arra, hogy a Fővárosi Közfejlesztési Tanács^*ez a fővárosi önkormányzat és a kormány közötti egyeztető, döntéselőkészítő és koordinációs fórum 2021. március 25-i ülésén határozati csomagot fogadott el az európai uniós források Budapest területén való felhasználásáról. Ebben vállalja a kormány, hogy 3 ezer milliárd forintot költ a fővárosi agglomerációban az RRF keretében – és ez megvalósulni is látszik. De úgy néz ki, hogy a főváros által tervezett 2 ezer milliárd forintos tervekből alig valamire juthat. A főváros ezekre a projektekre nemcsak RRF-forrást vár – ebből 600 milliárdot kért volna -, más uniós forrásokat is bevont volna.

A 432 oldalas kormányzati tervezetből nehéz pontosan kiolvasni, mire mennyi pénzt szánnak, különösen azt, hogy egy-egy önkormányzatnak mennyi juthat belőle. A fenti táblázatban a programok leírása alapján próbáltuk figyelembe venni, hogy mennyiben lehetnek a fővárosi önkormányzatok érintettek, így ez közelítő becslésnek tekinthető. Nagyságrendileg tehát 100 milliárd forint juthat a fővárosnak, míg a kormányzat 3 ezer milliárdot költhet el a budapesti agglomerációban.

Ráadásul ez nem csak a 2022-es választásokig szól: 2027-ig úgy néz ki, hogy a fővárosi önkormányzatnak nemigen lesz pénze saját fejlesztésekre. Hiszen a kormány nélkül hitelt sem tud felvenni. Hiába van élő opciója 48 troli és 51 villamos lehívására a BKK-nak, a kormányzat még ahhoz sem ad engedélyt, hogy az Európai Fejlesztési Banktól ehhez hitelt vegyen fel a főváros. Most pedig a talán legsürgősebb járműfejlesztést az RRF forrásaiból is kihagyták.

Ha meg is valósulnak a kormány agglomerációs fejlesztési tervei, kétséges, hogyan fogja elbírni a budapesti közösségi közlekedés minden érdemi fejlesztés nélkül a tervek szerint 2030-ig 80 százalékkal növekvő elővárosi utasszámot. Lehet, hogy jó ötletnek tűnik, hogy a szép és gyors vonatokon és HÉV-eken utazók majd azt gondolják, mennyivel jobb gazda a kormány az ellenzéki vezetésű fővároshoz képest, de ha nem tudnak majd átszállni megbízhatóan közlekedő, megfelelő színvonalú metróra, villamosra és buszokra a fővárosban, lehet, hogy inkább csak a frusztráció növekszik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen kiszolgáltatottá teszi az ellenzéki városokat Orbán Viktor bejelentéseAz iparűzési adó csökkentése miatt a városok a bevételeik nyolcadát bukják el, Budapest pedig az ötödét. Csak akkor nem dőlnek be, ha a kormány is úgy akarja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA budapestiekre már eddig is aránytalanul kevés önkormányzati forrás jutott, de még ebből is elvesz a kormányEgyre inkább a kormányzati önkény dönti el, hogy mely településekre mosolyog rá a szerencse.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fideszes településeknek is fájhat az önkormányzati megszorításFőleg a települések adottságaitól függ, hogy mennyire sújtják a kormányzati elvonások, amelyek várható mértékét az összes város és falu esetében térképre vittük.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bfk Budapest európai uniós támogatás fővárosi önkormányzat uniós források Olvasson tovább a kategóriában