Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. január 15. 06:58 Közélet

Álzöld látszatintézkedésben ért egyet Orbán és Karácsony

Ritka egyetértés alakult ki kormány és ellenzék között. Orbán Viktor minapi sajtótájékoztatóján azt mondta, biztosan szerepelni fog a klímacselekvési tervben az a szándékunk, hogy 2022-től a városi közlekedésben minden városban csak elektromos buszokat lehet forgalomba állítani. Ezt lelkesen támogatta Karácsony Gergely főpolgármester is Facebook-bejegyzésében.

A miniszterelnök szavai nem teljesen meglepőek, de egy tavaly szeptember 20-i kormányhatározatban csak az szerepelt, hogy 2022-től a költségvetés kizárólag elektromos városi buszok beszerzéséhez járul hozzá. Az pedig nem mindegy, hogy csak a pénzről van szó vagy adminisztratív korlátozásról. Ahogy ugyanis korábban megírtuk, támogatással együtt is drágább az e-buszok beszerzése és üzemeltetése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVillanybuszokra várunk, miközben még 36 éves Ikarus is fut BudapestenMár most érdemi mennyiségben kellene elektromos buszokat venni, ha azt akarja a kormány, hogy 2030-ban már csak ilyenek közlekedjenek a városokban.

Az erősebb verziót, a városokon belüli közlekedésben a nem elektromos buszok beszerzésének megtiltását egyelőre nehéz elképzelni. Ráadásul a kormány buszos terveit nem mindig érdemes túlzottan komolyan venni: a nemzeti buszgyártási stratégia évekig segítés helyett inkább ellehetetlenítette a magyar buszgyártókat. Szerencsére az utóbbi egy-két évben már változott a helyzet, végre szép számmal vesznek magyar buszokat. Igaz, ezek többsége helyközi feladatokat lát el, városi közlekedésre kevesebb jut belőlük.

Kamuzöld kormánytervek

A kormány kezdeményezése elsőre egy jó szándékú tervnek tűnik a klímaváltozás és a városi légszennyezés elleni küzdelemben. Utóbbi téren valamelyest talán be is válthatja a reményeket, de csak akkor, ha az e-buszok magasabb ára nem lassítja a régi járművek lecserélését. (Jobban csökkenti a szennyezést két EURO I-es besorolású busz lecserélése új EURO VI-osokra, mint ha egyetlen ugyanilyet elektromossal váltanak fel.)

A klímaváltozással szemben azonban az elektromos buszok nem sokat érnek, pedig ugye ebben a kontextusban vezette elő a témát a miniszterelnök. Több oka is van annak, hogy ilyen értelemben ez miért egy átgondolatlan látszatintézkedés:

  1. Országos szinten és a városokban is egyre több üvegházhatású gázt (ühg) bocsát ki a közlekedés, de ezen belül a buszok emissziója kerekítési hiba.
  2. A biodízel által hajtott buszok kevesebb ühg-vel terhelik a légkört, mint az elektromosak, előbbieket mégsem támogatják.
  3. Az e-buszok beszerzésével a kormány növeli az eleve alulfinanszírozott közösségi közlekedés működési költségeit, ami visszavetheti a használatát.
  4. Elektromos busz helyett hasznosabb alternatívák is vannak: a metró, vasút, villamos és troli fejlesztése.

Az alábbiakban a fenti pontokat részletesen is bemutatjuk.

Buszt a szénakazalban

Magyarországon 4,4 millió közúti gépjármű van forgalomban, a számuk folyamatosan nő. Ehhez képest a városi buszok száma és kibocsátása elenyésző. A közlekedési ühg-kibocsátás mérséklése, növekedésének megállítása sokkal hatékonyabban lenne elérhető, ha valahogy a személyautók számának növekedését sikerülne megállítani.

Az alábbi grafikon az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai alapján azt mutatja meg, hogy a közlekedés mely ágazatai mekkora ühg-kibocsátásért voltak feleselősek Magyarországon ebben az évszázadban. A válság utáni visszaesést követően ismét dinamikusan nő a kibocsátás. A buszoknak ebben azonban olyannyira nincsen érezhető szerepe, hogy az EEA külön nem is méri őket.

 

A KSH adatai szerint Magyarországon 2018-ban 504 ezer tehergépjármű és 19 ezer busz volt. A városi buszok számára nem érhető el pontos statisztika, de körülbelül 3 ezer lehet*A budapesti tömegközlekedésben körülbelül 1500 busz közlekedik, a megyei jogú városokban egyenként 50-130 darab.. Ezek alapján

a hazai közlekedési ühg-kibocsátás 0,9 százalékát adják a buszok, a városi buszok pedig csupán 0,3 százalékát.

Önmagában az érthető, hogy a buszközlekedésen belül miért a városi szegmenst nézte ki a kormány, az elektromos hajtás ugyanis a leginkább itt alkalmazható. De látszik, hogy az ühg-kibocsátásra még annak is csekély hatása lenne, ha az összes ilyen buszt elektromosra cserélnék – főleg a jelenlegi áramtermelési összetétel mellett.

Inkább a biodízel?

Ha szigorúan csak a buszok szén-dioxid-kibocsátás szerinti alternatíváit hasonlítjuk össze, akkor biodízelre kellene váltani a városi buszoknál. Az európai áram-előállítás ühg-kibocsátási szintje mellett – aminél a magyar érték alig tizedével jobb – egyszerűen nem éri meg elektromos buszokra váltani, mint ahogy az az alábbi ábránkon látszik.

 

Egy 2019. októberi tudományos tanulmány a különböző buszos alternatív hajtásokat elemezve arra az eredményre jutott, hogy ahol az áramtermelés ühg-kibocsátása kilowattóránként 200 gramm felett van, ott nem hatékony elektromos buszokat használni – Magyarország esetében ez az érték 260.

Mielőtt azonban követelni kezdenénk a – klímaváltozás szempontjából legkevésbé kártékony – biodízellel hajtott buszokat, a tanulmány szerzői kiemelik, hogy ez csak akkor jó alternatíva, ha helyben előállított, hulladékból gyártott biodízelt tudnak használni. Ha messziről kell szállítani, vagy erdőket kell kivágni a növények termesztése végett, már rögtön más az eredmény.

Az elméleti számítások mellett van még egy fontos különbség: a modern dízelbuszok rendelkezésre állása 97-98 százalék. Az elektromos buszokat viszont tölteni is kell, amikor lemerülnek, ma még nem tudják a napi akár 300 kilométeres városi futásteljesítményt egyetlen feltöltéssel teljesíteni.

Nehéz ennek kapcsán pontos számokat találni, de elrettentő lehet a BKV példája: a magyar fejlesztésű elektromos Modulo rendelkezésre állása 50 százalék körül alakul, csúcsidőben sem szokott 10-nél több busz forgalomba állni a beszerzett 20-ból.

Mivel elektromos buszból biztosan 10-30 százalékkal többre lesz szükség ugyanannyi üzemképes busz kiállításához, az egy darabra számított ühg-kibocsátás rögtön felborul, az elektromos és dízelbuszok közti különbség minimálisra olvad.

Drága beszerzés és üzemeltetés

Az elektromos buszok beszerzésével kapcsolatban az áruk a legnagyobb probléma, miközben rengeteg járművet kellene lecserélni. Budapesten például már 12 év a buszok átlagéletkora, de összességében is rosszul áll Magyarország európai összehasonlításban: csupán hat országban járják öregebb buszok az utakat, mint nálunk. Budapesten 34 éves, még a szocializmusban gyártott Ikarus matuzsálemek is mindennapos használatban vannak.

Ezek mielőbbi korszerűre cserélése sokkal fontosabb lenne, mint hogy elektromosak váltsák fel őket. Nem mellesleg a mikrokörnyezeti hatás is órási lenne: a több száz matuzsálem városi busz légszennyezése tízszer annyi a legtöbb károsanyag esetében, mint egy modern Euro VI-os motorral szerelt dízelbuszé.

 

A városi új buszok beszerzése eddig nagyon lassan ment: az elmúlt években átlagosan évi 130 darabot vásároltak Magyarországon. A BKV Európa busztemetője: Európa 10 országából és 19 városából vásároltak össze közel félezer buszt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMikor szabadulunk meg a füstokádó városi buszoktól?Csak Budapestre négyféle szerződéstípussal érkeztek új buszok 2010 óta, de még így is rengeteg környezetszennyező jármű szállít utasokat, akárcsak sok vidéki városban.

Ha pedig tényleg csak elektromos buszt vennének a magyar városok a kormány támogatásával, könnyen gyártói kapacitásgondokba ütközhetnének. Európában tavaly nagyjából 1500 elektromos buszt adtak el, így Magyarország tehetné ki a kontinens e-buszos eladásainak közel tizedét.

Bár a kormány tájékoztatása szerint 120 millió forint körül lehet egy elektromos buszt megvenni, az eddigi hazai beszerzéseknél magasabb volt a fajlagos költség – igaz, mindegyik tender a töltési infrastruktúra kiépítését is tartalmazta. Az említett Modulóknál a darabár 196 millió forint volt, Pécs egyenként 180 millióért vett nyolc buszt a kínai, Komáromban összeszerelő üzemet nyitó BYD-tól, Salgótarjánban egyetlen BYD 140 millióba került. Paks a lengyel Solaristól vesz 12 darabot*Ebből két darab opció. A 12 darab megoszlása: 5 plusz 1 szóló, 3 plusz 1 midibusz. egyenként 147 millióért.

Összehasonlításként, egy szóló (nem csuklós) városi dízelbuszt 70 millió forint körül még Magyarországon is sikerül beszerezni.

Mivel legalább kétszer annyiba kerül egy elektromos busz, mint egy dízel, és akár 30 százalékkal is többre lehet belőlük szükség, ugyanannyi pénzből az eddigi évi 130 helyett csak 50 buszra futná a városoknak.

Az elektromos buszok egyszerűen még nem érettek arra, hogy a városi közlekedésben meghatározó szerepet kapjanak. Európában ezért szinte kivétel nélkül csak kirakatprojektekhez vásárolják őket, egy-egy belvárosban néhány darab jár belőlük.

Nem véletlen, hogy a zöld és fenntárható közlekedést kiemelt fontosságúnak tartó Bécsben eladták az összes hibrid és gázüzemű buszt, és inkább takarékos Euro VI-os dízelekre váltottak. Nem mondtak le az alternatív hajtásokról, de tudják, hogy ez még egyelőre csak kísérleti terep: 2023-tól 60 e-busszal fognak egy városrészt kiszolgálni, egy másik városrészben pedig üzemanyagcellás buszokat tesztelnek. Ennek tapasztalatai alapján döntenek a továbblépésről. Érdemes alaposan tesztelni, mert például a hibrid buszoktól is sokat vártak, de ezekről a gyakorlatban kiderült, hogy alig kisebb a fogyasztásuk, cserébe drágábbak és több velük a probléma, mint a dízelekkel.

Az elektromos buszok nemcsak kezdetben drágák, gazdaságosan üzemeltetni is képtelenség őket. Az alábbi ábra a beszerzési költségeket és az évente rárakodó üzemeltetési és üzemanyagköltségeket tartalmazza: hiába látható az elektromos buszok esetében a nagyon lapos görbén, hogy a fenntartási díjak alacsonyak, a beszerzési ár olyan magas, hogy még 20 év alatt sem térül meg. Más tanulmányok is hasonló eredményre jutottak.

 

 

Az említett kisebb rendelkezésre állást is figyelembe véve az elektromos buszok beszerzése és üzemeltetése becslések szerint harmadával drágább a dízelbuszokéhoz képest. Ez összességében rontja a közösségi közlekedés versenyképességét. Ha jegyárat nem is emel egy pénzszűkében lévő önkormányzat, ronthat a szolgáltatás minőségén, például járatok ritkításával és megszüntetésével, ahogyan azt például a miskolciak tapasztalhatták az utóbbi években. Ez utasvesztést okoz, az egyéni közlekedés felé tereli az embereket, az e-buszok erőltetése tehát – ha nincs mögötte átgondolt koncepció – még csökkentheti is a környezetbarát közösségi közlekedés használatát.

Ráadásul a fenti számításnál tőkeköltséggel nem is számoltunk, márpedig a finanszírozási költségek jelentősen tovább rontják az e-buszok megtérülését.

Bevált alternatívák

Az ábrán látható, hogy van olyan elektromos alternatíva, ami hosszú távon még olcsóbb is a dízelbuszoknál: a troli. Egy modern trolibusz ráadásul 5-10 kilométert meg tud tenni felsővezeték nélkül is, így jóval egyszerűbben lehetne a hálózatokat bővíteni akár Budapesten, Debrecenben vagy Szegeden is.

Egy litván elemzés a Solaris dízelbuszait és trolijait hasonlította össze: a trolival egy kilométer megtétele fele annyi ühg-kibocsátással jár – ettől pedig igencsak messze vannak az elektromos buszok.

Az innovatívan gondolkodó városokban a trolit és az elektromos buszokat próbálják ötvözni: Göteborgban olyan rendszert építenek, ahol a megállókban gyorstöltőkkel töltik az e-buszokat, így nem kell egész napra elegendő áramot magukkal vinniük. Jóval kisebb akkumulátorra van emiatt szükség, így olcsóbb és kevésbé szennyező a busz.

De a városi közlekedésben vannak olyan jól bevált megoldások is, amelyeket nem kell újra feltalálni. A vasúti sínen közlekedő járművek energiafogyasztása sokkalta kevesebb, mint a buszoké: például egy metrón vagy HÉV-en egy utast egy kilométerre elszállítani két-háromszor kevesebb energiával megoldható. Látható, hogy már ez önmagában sokszor nagyobb ühg-csökkentés, mint egy dízelbusz elektromosra cserélése.

Budapesten a Balázs Mór Terv több ezer milliárd forintnyi olyan projektet tartalmaz, amelyik pozitív megtérülésű: meg kellene építeni a metrók meghosszabbításait (M1 a Marcheggi hídig, M3 Káposztásmegyer felé, M4 Budaörs Virágpiac és Újpalota irányába, 5-ös metró megépítése, M2 és gödöllői HÉV összekötése, rákoskeresztúri szárnyvonal), illetve villamosfejlesztésből is bőven akadna.

Ezekkel több száz buszt lehetne véglegesen kivonni a város közlekedéséből: egy dízelbuszt villamosra és/vagy metróra cserélni pedig sokkalta nagyobb hatású, mint e-buszra.

Magyar gyártók

Nem tartozik a klímavédelmi szempontok közé, de a kormány iparpolitikájának fényében érdekes, hogy a mostani e-buszos tervek páros lábbal szállnának bele a hazai buszgyártók végre felfutó megrendeléseibe: egyetlen magyar tulajdonú buszgyártónak sincsen elektromos busza ugyanis.

Megkerestük a legnagyobb hazai buszgyártó vállalkozást, a Credobusokat gyártó Kravtex-Kühne cégcsoportot. Bár egyelőre nekik sincs elektromos buszuk, nem tartanak az új szabályozástól. Ők a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének egy másik útját járják: buszaik ultrakönnyűek, és szerintük a súlycsökkentés jelenleg a leghatékonyabb eszköz mind a dízel, mind az alternatív hajtású autóbuszok kibocsátásának mérséklésére. Megkezdték egy teljesen új, ultrakönnyű, alacsony belépésű*Ez azt jelenti, hogy általában az első és a második ajtó alacsony padlós, így városi közlekedésre is alkalmas. termékcsalád fejlesztését, amelynek prototípusait 2021-ben tervezik bemutatni. Az elsőként piacra kerülő elővárosi – de városi használatra is alkalmas – csuklós autóbusz a világon egyedülálló módon 19,5 collos kerékrendszerre épül*A megszokott a 22 coll – a kisebb kerék könnyebb futóművet tesz lehetővé, és segít a fogyasztás csökkenésében., és saját tömege 3 tonnával lesz alacsonyabb kategóriatársainál.

Az új busznál szempont volt, hogy alternatív hajtások is beépíthetők legyenek, de ezt csak középtávon tervezik. A cég nem mondott le a hazai városi buszok piacáról – mint közölték, 15 év alatt 200 darabot adtak el városi forgalomhoz.

Kerestük a BKV-t, a vidéki városok többségében a buszos helyi közlekedést végző Volánbuszt, a debreceni, pécsi és miskolci közlekedési vállalatokat is, hogy ők hogyan látják az elektromos buszok helyzetét, de választ nem kaptunk tőlük cikkünk megjelenéséig.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFogynak a magyar buszgyártók, mióta a kormány segíteni akarja az ágazatotTovábbra is kevés busz készül Magyarországon, miközben a buszpark háromnegyede cserére érett, de a mai beszerzési tempó mellett tovább öregszik az átlagosan 17 éves állomány.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bkk bkv busz e-busz elektromos busz kormány troli Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2024. október 14. 05:25 Közélet

Szakmai egyeztetés itthon: címet cserélt, a javaslatokat ignorálta a minisztérium

A szakmabeliek részletes visszajelzést adtak a minisztérium anyagára. A minisztérium meghallotta a kritikát: stratégia helyett koncepció lett az anyag címe.

Stubnya Bence
2024. október 11. 16:23 Közélet

Álmodozásban évek óta erősebb a magyar gazdaságpolitika, mint a növekedés előrejelzésében

Egyre bátrabbak a kormányzati tervek, miközben az előző években az előrejelzések a valóság közelébe se értek.

Stubnya Bence
2024. október 11. 12:59 Közélet, Pénz

Jövőre magasabb fokozatra kapcsol az ingatlanpiac fűtésében a kormány

1000 milliárd forintos nagyságrendű pénz jelenhet meg a piacon a nyugdíjpénztári és állampapírban tartott megtakarításokból, 10-15 százalékos drágulás jöhet.

Fontos

Koczóh Levente András
2024. október 12. 05:23 Élet

Ez van az ingyenes padlásfödém-szigetelés ajánlatok mögött

Nem átverés az ingyenes vagy majdnem ingyenes ajánlat, de érdemes megérteni a dolog hátterét is - hívja fel írásában a figyelmet a Green Policy Center szakértője.

Al-Hilal István
2024. október 11. 04:41 Pénz

Hogyan lehet befektetni egészségügyi cégekbe, hogy az ne legyen dupla vagy semmi játék?

A tudományos eredmények előrejelzése helyett a megbízható alapokkal rendelkező minőségi vállalkozások azonosítás lehet a nyerő megközelítés.

Mészáros R. Tamás
2024. október 10. 04:40 Közélet, Világ

Kína egyik uniós hídfőállása lett Magyarország, de ki fog ebből hasznot húzni?

A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.