Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. december 24. 07:36 Élet, Közélet

Indulhatnak az oltások Magyarországra is, de hogyan fognak eljutni a jelentkezőkhöz?

Hétfőn az Európai Gyógyszerügynökség forgalmazásra ajánlotta a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű koronavírus-oltását, majd az Európai Bizottság még aznap meg is adta a készítménynek az uniós forgalmazási engedélyt. Ezzel megindulhat a vakcinák szállítása az uniós országokba, így Magyarországra is. A tervek szerint vasárnap, azaz december 27-én kezdik el beadni az első oltásokat a Dél-Pesti Centrumkórházban a leginkább veszélyeztetett egészségügyi dolgozóknak.

Az első körben beérkező vakcina mennyiségéről egymásnak ellentmondó információkat osztott meg a kormányzat. Gulyás Gergely miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kedden egyaránt 5500 darabról beszélt, míg Müller Cecília országos tiszti főorvos tegnap 10 ezret mondott.*Az ellentmondást talán az okozza, hogy a védettség kialakulásához két oltásra van szükség, bár a két mennyiség még így számolva sem fedi egymást teljesen. Persze az is elképzelhető, hogy közben változott az EU-tól vagy a gyártótól kapott tájékoztatás.

A magyar kormány oltási stratégiájának részleteiről még ennyit sem tudni. Orbán Viktor tegnap erről annyit mondott, hogy az operatív törzs tanácskozásán még egyszer áttekintették és jóváhagyták az oltási tervet. Elméletileg tehát létezik ez a stratégia, de egyelőre nem nyilvános, és a közvéleménnyel jobbára eddig csak azt osztotta meg a kormány, hogy kijelölt 25 kórházat, ahol az első beoltások elkezdődnek majd.

Mivel jó ideje lehet számítani arra, hogy az uniós forgalmazási engedélyt épp az a vakcina fogja elsőként megkapni, amely a leginkább hűtött szállítási és tárolási környezetet igényli, azt is feltételezhetjük, hogy ez a 25 kórház fel van már készítve a -70 fokon érkező vakcina tárolására.

Az Európai Unióban a tagországok a központi megállapodások alapján vásárolhatnak az engedélyezett oltások készleteiből (illetve vásárolhatnának elvileg külön is, de ez nem életszerű, hiszen akkor többet kellene fizetniük, és még az sem valószínű, hogy ilyen gyorsan oltáshoz jutnának). A Pfizer/BioNTech vakcinából az unió 200 millió adagot kötött le, ám nemrég élt egy olyan opcióval, amelyet a hírek szerint nyáron még nem látott szükségesnek: további 100 millió adagra szerződött le.

Az uniós elosztási elv a népesség arányain alapszik, és ha abból indulunk ki, hogy az unió teljes népessége körülbelül 450 millió fő, akkor Magyarország valamivel több mint 2 százalékot képvisel. Durva számolással tehát 4+2, azaz (valamivel több mint) 6 millió adagot vásárolhatunk ebből az oltásból.

Mivel a Pfizer/BioNTech vakcinájából két egymás után beadott adag adja meg a kellő védettséget, ez a kontingens ideális esetben összesen körülbelül 3 millió magyar lakosra lenne elegendő, amivel nagyjából elérhető lenne a népesség harmadának átoltottsága. A valóság persze nem az excel táblák szerint szokott működni, ezek a számok inkább csak ideális esetre vonatkozó elvi adatok lehetnek.

Annál is inkább, mert mindez természetesen „csak” vételi lehetőséget takar, ami messze nem jelenti azt, hogy rövid időn belül 6 millió adag vakcina érkezik Magyarországra. Az európai keresletet egy belgiumi gyárból elégítik ki, amely ugyan folyamatosan termel, de így is hónapokba telik majd, amíg csak az uniós megrendeléseket érdemben elkezdheti kiszolgálni. Addig várhatóan az amerikai Moderna oltása is megkapja a forgalmazási engedélyt, majd kora tavasszal jöhet a sorban az AstraZeneca/Oxfordi Egyetem vakcinája, amely bővítheti a kínálatot, és befolyásolhatja, hogy például Magyarország mikor melyik vakcinából mennyit rendel.

Az ellátás helyzetét az orosz vakcina és három (vagy öt) kínai oltás is színesíti, de ezeknek jelenleg még nem látszik az uniós engedélyeztetése, illetve még a klinikai tesztek harmadik fázisának végére sem értek el velük a fejlesztések. A magyar kormány ennek ellenére is igyekszik talonban tartani a vételi lehetőségeit (közben az orosz Szputnyik V és az AstraZeneca közösen is kísérletezik azzal, hogy a két oltást párban, egymás után beadva milyen eredmények érhetők el).

Logisztikai szempontból a vakcinaszállítás pont fordítva kezdődik, illetve kezdődött el, mint ahogy az ideális lenne: rögtön a legkényesebb, -70 fokot igénylő oltást kell célba juttatni, majd elindul-elindult (például az Egyesült Államokban) a -20 fokot igénylő Moderna-vakcina szállítása, és csak utánuk jönnek majd a normál hűtőben is eltartható készítmények.

A minap egy logisztikai konferenciabeszélgetésen Fekete Marietta, a DHL speciális árukkal foglalkozó menedzsere azt mondta, globális szinten gyakorlatilag 10 milliárd vakcina megfelelő célba juttatása lesz a feladat, amire még nem volt példa. Bár eddig erről keveset lehetett hallani, a logisztikai szolgáltatók a háttérben már jó ideje gőzerővel készültek arra, hogy ha vinni kell -70 fokon vagy -20 fokon az oltásokat, akkor azonnal indulhassanak a szállítások.

Korábban nem voltak olyan megoldások, amelyek ekkora árumennyiségben és kiterjedésben képesek lettek volna kezelni az oltások szállítását, de úgy tűnik, hogy a speciális berendezésgyártók ráálltak az extrém hideget biztosító eszközökre, és ezek már elérhetőek a piacon.

Itt az idő, hogy megtanuljuk az aktív és a passzív konténer közötti különbséget: a passzív tárolóeszközt egyszer lehet feltölteni a hűtőanyagnak használt szárazjéggel (szilárd állapotban lévő szén-dioxiddal), és az egy bizonyos ideig képes tartani a megfelelő hőmérsékletet. Az aktív konténerekbe viszont folyamatosan adagolni lehet a szárazjeget, vagyis addig lehet biztosítani a megfelelő körülményeket, ameddig van hozzá szárazjég. Ma már a passzív megoldások is ott tartanak, hogy akár öt napig is el lehet tartani az árut, akár -120 fokon is.

Balkányi Ákos, a konténerek gyártásával és szolgáltatásként való értékesítésével foglalkozó svéd hátterű Envirotainer szakértője azt mondja, arra számítanak, hogy

az oltások szállításában a légi fuvarozás szerepe legalább 50 százalékos lesz.

Bár a légi utasszállítás a járvány miatt padlón van, a légi áruszállítás piaca a járvány tavaszi hullámának káosza után stabilizálódott, novemberben a budapesti repülőtér cargoforgalma is rekordot döntött. Ebben persze jókora szerepe van a tavaszi-nyári kiesések utáni korrekciónak, a számok mégis azt jelzik, hogy gyakorlatilag nincs olyan iparág, ahol nem merül ma fel a kérdés, hogy légi úton szállítsanak árut.

A budapesti repülőtér fel van készülve a -70 fokos vakcina fogadására, ami ez esetben nem egy olyan nyilatkozat, amit például a télre felkészült fővárosi Főkefe szokott kiadni, hanem konkrétan azt jelenti, hogy a nemzetközi légiforgalmi szövetség (IATA) által előírt szabványoknak megfelelnek a létesítmények.

Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta nekünk, véleményük szerint a szárazjég pótlása, utántöltése mindig az adott logisztikai szállító, elosztó intézmény felelőssége lesz. Ez a felelősség a vakcinatároló konténerek átadásával átkerül a következő partnerhez.

Tudomásuk szerint a vakcinák célországokba juttatásáról a Pfizer gondoskodik, olyan nagy logisztikai szolgáltatók megbízásával, mint a UPS, a FEDex vagy a DHL, amelyek légi- és közúti hálózattal egyaránt rendelkeznek. A vakcinákat a hideg logisztikai lánc elejétől a végéig a Pfizer által kifejlesztett tárolókban szállíthatják.

A célország központi repteréről a kormányzat által kijelölt központi raktárba kerülhet a vakcinaszállítmány, amely nálunk előreláthatólag a Nemzeti Népegészségügyi Központnál lesz, ahol vannak ultra alacsony hőmérsékleten történő tárolásra alkalmas hűtőberendezések. Innen oszthatják majd szét országosan az oltóközpontok között a vakcinát.

A felhasználás előtt öt napig 2-8 fok között tartható a Pfizer vakcinája, vagyis akár hagyományos hűtőben is eláll.

A két oltás között azonban 21 napnak kell eltelnie, vagyis a beoltottak biztosan nem abból a konténerből kapják majd a második oltást, amelyikből az első származott. A Moderna oltásánál 28 nap a két adag közötti várakozási idő. Az oltások általában nagy kiszerelésben érkeznek, egy Pfizer-tárolóban 975 adag vakcina utazik egyszerre, és nem hogy kiolvasztani nem lehet egynél többször, de még az is meg van határozva, hogy hányszor lehet új helyre szállítani. Mindez akkor támaszt majd komoly logisztikai feladatokat, ha például a háziorvosokat is bevonják a tömeges oltási hálózatba – bár erről egyelőre Magyarországon semmit sem tudni, csupán abból lehet következtetni rá, hogy például az Egyesült Királyságban így történik, és ott meg tudják oldani a tárolást.

A szárazjégre így előreláthatólag a reptéri érkezési ponton, valamint a központi raktár és az oltópontok közötti szállítás során lehet szükség, illetve az oltópontokon biztonsági hűtőközegként felhasználható majd a hagyományos hűtés mellett.

De ez csak egy lehetséges forgatókönyv, ahány vakcina, annyiféle kezelési és alkalmazási protokoll létezik

– mondja Bohner Zsolt.

A Pfizer tároló dobozait egyébként ötnaponta kell 23 kilogramm szárazjéggel feltölteni. Magyarországon évente 3300-3500 tonna szárazjeget készítenek, a termék árát pedig nagyban befolyásolják a logisztikai feltételek: a mennyiség, a szállítási út hossza, a szállítás gyakorisága, a tárolóládák típusa és azok bérlésének ideje. A legnagyobb ipari felhasználók 200-250 forint/kilogramm átlagáron vásárolnak, a kisebbek és egyedi megrendelők azonban akár 600-700 forint/kilogramm átlagárat is fizethetnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBe fog érkezni -70 fokon a magyar oltóhelyre a koronavírus-vakcina, ha veszünk belőleA mínusz 20 fokos szállítás majdhogynem mindennapos gyakorlat, és a mínusz 70 sem példa nélküli, de csak kis mennyiségben.

Élet Közélet BioNTech hűtés koronavírus logisztika Moderna oltás Pfizer vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Pálos Máté
2021. november 30. 14:12 Élet

Karikó Katalin a Szegedi Egyetem professzora lett, és induló kutatására fordítja az egyik legrangosabb díja után járó 53 millió forintot

A 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német kutatók megosztva kapjták.

Torontáli Zoltán
2021. november 29. 14:32 Élet

Ritka, hogy a kémiatankönyvek egyik alaptézisét módosítani kell, de lehet, hogy szükség lesz rá

Nem feltétlenül az határozza meg döntően az atomok közötti kötések erősségét, amire eddig gondoltunk, de miért fontos ez?

Katona Hajnalka
2021. november 28. 16:18 Élet

Miért járnak szakadt ruhában a leggazdagabbak?

Kísérleti közgazdaságtani módszerekkel jártak utána, hogy miért hajlamosak a legtehetősebbek olcsónak látszó ruhadarabokat hordani.

Fontos

Karsai Gábor
2021. december 1. 16:11 Közélet

A következő kormányra hagyott örökség

Úgy tűnik, a kormányt elhagyta lassan egy évtizede tartó szerencséje, választási-politikai szempontból nincs most jó megoldás a gazdasági problémákra.

Bucsky Péter
2021. december 1. 06:36 Vállalat

Egyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iG

Sokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.

Váczi István
2021. november 30. 16:08 Adat

Az egyik vakcinából már kétszer többet passzoltunk el külföldre, mint amennyit itthon beadtak

Idehaza hónapok óta alig használják az Astrazeneca készítményét, így nem csoda, hogy a kormány külföldön kezdett helyet keresni a rövid szavatossági idejű készleteknek.