Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. december 12. 07:46 Közélet, Világ

Két generációval ezelőtti a kínai vakcina, amit vizsgálni kezdtünk

Péntek reggel megérkezett „a kínai oltóanyag” dokumentációja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez (OGYÉI) – közölte tegnap Facebook-oldalán Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter megtartotta az információhoz való hozzáférés szokásosan erős aszimmetrikus jellegét, amikor még azt a morzsányi infót sem osztotta meg a lakossággal, hogy melyik kínai oltásról van szó.

Jelenleg ugyanis három kínai koronavírus-oltás is van a klinikai vizsgálatok harmadik, azaz engedélyeztetés előtti utolsó fázisában (Sinovac, CanSinoBio és Sinopharm). Ha abból a minimum feltételből indulunk ki, hogy ennél korábbi szakaszban lévő vakcinák dokumentációját gyakorlatilag értelmetlen lenne vizsgálni, illetve átbogarásszuk a korábbi (szintén elég rejtélyes) állami kommunikációs formulákat, akkor nagy valószínűséggel kiderül, hogy

az OGYÉI vélhetően a Sinopharm papírjait tanulmányozza.

Korábban ugyanis Menczer Tamás államtitkár azt mondta, két magán- és egy állami gyártóval állnak kapcsolatban, és „úgy tűnik”, hogy az állami gyártó jár előrébb a fejlesztésben, így ennek dokumentációját kaphatják meg. A Sinopharm pedig a China National Pharmaceutical Group (CNBG) nevű állami vállalat része.

Ennek az oltásnak a még folyó harmadik fázisú klinikai tesztjében 48 ezren vesznek részt, többségében egy kínai lépték szerint nem nagy, 3,7 millió lakosú városban, Csiaocóban, illetve az Egyesült Arab Emírségekben. A harmadik fázisú tesztnek még nincs végeredménye, de az Emírségek egészségügyi minisztériuma szerdán azt közölte, hogy az első részeredmények szerint az oltás hatásossága 86 százalékos. Mivel ez csak egy sajtóközlemény, szakmai értékelésekre alkalmatlan.

Az oltást Bahreinben már november elején, az Emírségekben és Kínában pedig november végén (tehát hetekkel az első részeredmények nyilvánosságra hozatala előtt) soron kívüli eljárásban engedélyezték, így ezekben az országokban már korlátozottan használható.

Az oltásnak sem az amerikai, sem az európai uniós engedélyeztetési eljárását (egyelőre) nem indították el. Magyarország így legfeljebb szintén csak saját hatáskörben adhatná meg neki az engedélyt – bár az nagyon furcsa lenne, ha bármilyen készítmény a harmadik fázisú kísérletek befejezése, eredményeinek tudományos igényű közlése és értékelése előtt élesben bevethető lenne. E nélkül pedig a nyugati oltások közül a Pfizer/BioNTech és a Moderna, esetleg az AstraZeneca fejlesztése is megelőzheti, és Magyarországnak az unión keresztül ezekre mind van vásárlási lehetősége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBe fog érkezni -70 fokon a magyar oltóhelyre a koronavírus-vakcina, ha veszünk belőleA mínusz 20 fokos szállítás majdhogynem mindennapos gyakorlat, és a mínusz 70 sem példa nélküli, de csak kis mennyiségben.

A harmadik fázisban lévő három kínai vakcina közül a Sinopharm és a Sinovac oltása inaktivált vírusra épül, a CanSinoBio viszont vektorra (egy ártalmatlan hordozóra).

Ahogy Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézetének adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa nemrég az MTA hírlevelében levezette, a koronavírus-vakcina fejlesztések az úgynevezett harmadik generációs megoldások áttörését hozták. Az inaktivált vírusra épülők viszont még az első generációs technológiát képviselik (ez önmagában korántsem jelent minőségi különbséget vagy aggályt, csupán annyit, hogy nem a mai legmodernebb kutatási vonalat képviselik).

Az inaktivált vírus laikus megfogalmazásban azt jelenti, hogy ezekben az oltásokban benne van a teljes koronavírus, de persze ártalmatlanná téve. A fejlesztés sokkal kevésbé igényel modern molekuláris biológiai megoldásokat, a vírust például egyszerűen egy olyan vegyülettel (béta-Propiolaktonnal) kezelik, amely olyan elváltozásokat hoz létre rajta, hogy ártalmatlanná válik. Az inaktivált vírus alkalmazásának az egyszerűségén túl az is előnye lehet, hogy a vírus minden alkotórésze, azaz fehérjéje bekerül az emberi szervezetbe, így az immunrendszer bármelyik megsemmisítésére képes lehet antitestet gyártani. Ahogy Kemenesi írja, inaktivált vírust használ például a Hepatitis A vagy a veszettség elleni oltás is.

A legtöbb modern megoldás viszont csak a koronavírus gömb alakú felületén lévő tüskefehérjére koncentrál, ezt ismerteti fel „betolakodóként”, és ennek kiiktatására ösztönzi az immunrendszert (amely a tüskefehérjével együtt természetesen a teljes vírust likvidálja).

A harmadik kísérleti fázisban lévő kilenc koronavírus-vakcina közül csak két kínai (Sinovac és Sinopharm) alapszik inaktivált víruson, az összes többi harmadik generációs technológiával készül. A WHO adatbázisa szerint az inaktivált víruson alapuló fejlesztésekkel lényegében ma már csak a kínaiak foglalkoznak. Az első klinikai kísérleti fázisig eljutott oltások között az egyik indiai és a kazah oltás kivételével csak kínaiakat találni, ahol inaktivált vírusra építenek.

Moncef Slaoui, az amerikai központi fejlesztési támogatási program szakmai vezetője azt mondta, ők az inaktivált vírust már a startnál azonnal elvetették, ez a technika náluk szóba sem jöhetett. Slaoui ki is jelentette, hogy szerinte a módszer korszerűtlen, nagyon megnehezíti azt, hogy gyorsan nagy mennyiséget lehessen gyártani az oltásból, és még veszélyeket is rejt magában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit tudunk a Szputnyikról, és hogyan dől el, milyen vakcinát vesz Magyarország?Az ígéretes klinikai tesztek fényében most már érdemes lehet azon gondolkodni, hogy milyen feltételek mellett és milyen vakcinákhoz juthatunk hozzá.

Az amerikai szakember aggodalmait azonban nem mindenki osztja. Az, hogy inaktivált vírusra épül az oltás, önmagában még nem jelent minőségi problémát, ezt is ugyanúgy lehet jól és kevésbé jól csinálni, ráadásul egy régóta kipróbált és bevált módszerről van szó. A Sinovac szakmai vezetője pedig egyenesen azt mondta, ők az állatkísérletes szakaszban az inaktivált vírusos megközelítés mellett számos mást is kipróbáltak, de messze ez hozta a legjobb eredményt.

Ha pedig Kínáról beszélünk, akkor a gyártókapacitást is más dimenziókban kell mérni, a CNBG-nél 10 ezer, jórészt magasan képzett tudományos kutató dolgozik, és állami cégként óriási kapacitásokat tudnak kiépíteni, ha arra lesz szükség. Becslések szerint Kína összességében akár évi 1,5 milliárd adag oltóanyag gyártására is képes lehet, már a jövő évtől kezdve.

A kínai vakcinadiplomácia nagyon tudatos módon eddig elsősorban az arab világ és Dél-Amerika országait célozta, hiszen várhatóan ott lehet majd az olcsóbb, extrém hűtést nem igénylő oltásokat igazán nagy tömegben eladni. Ebből a szempontból Magyarország teljesen kilóg a sorból, a kínai diplomácia számára egy ölbe hulló európai uniós extra lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Covid-vakcina története megmutatja, hol rontja el Magyarország a dolgaitMindent megteszünk azért, hogy olyan feltételek jöjjenek létre, ahol nem lesz tudományos áttörés. De legalább az ampullákat itt gyártják majd!

Közélet Világ Kína koronavírus OGYÉI oltás vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fabók Bálint
2021. február 25. 12:07 Közélet

Lakosságarányosan Magyarország tizedik a koronavírusban eddig elhunytak globális listáján

A decemberi csúcsnál alacsonyabb halálozási adatok ellenére az elmúlt héten Magyarországon haltak meg a negyedik legtöbben a járványban.

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.

Avatar
2021. február 24. 15:24 Közélet

Jól szolgálják-e a kormány tervei a COVID által okozott társadalmi és gazdasági károk helyreállítását?

A leginkább sújtott emberek és vállalkozások segítése, az ország ellenállóképességének növelése helyett lobbiérdekeket szolgálhat az új uniós források egy része.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. február 25. 16:55 Vállalat

A műanyagmentes drogéria csak egy álom, de közelíthetünk hozzá

Melyik fontosabb, a profit vagy a környezetvédelem, és szappannal mosakodjunk vagy tusfürdővel? Válaszol a Procter&Gamble, a világ egyik legnagyobb fmcg cégének k+f kommunikációs vezetője.

Jandó Zoltán
2021. február 25. 06:08 Vállalat

Konkurens nélkül megnyerte a közbeszerzést, majd engedett az árból 140 millió forintot

Dőlnek az állami megrendelések Tasnádi László cégéhez, ám ezúttal furcsa fordulatot vett egy tender.

Bucsky Péter
2021. február 24. 06:03 Adat, Vállalat

A multik, és azon belül a németek igen jól jártak a kormány gazdasági akcióprogramjával

A német hátterű vállalkozások a hozzáadott érték 13,5 százalékát adják, de ehhez a támogatások 21,5 százalékát kapták meg.