Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. november 13. 17:24 Élet

Mit tudunk a Szputnyikról, és hogyan dől el, milyen vakcinát vesz Magyarország?

A koronavírus-oltások fejlesztése egyáltalán nem verseny, a héten mégis PR-értékű fordulatokat vettek az események. Hétfőn jelentették be, hogy a klinikai tesztek utolsó, azaz harmadik fázisában járó oltásjelöltek közül az egyik, a német-amerikai Pfizer/BioNTech vakcina hatásossága az előzetes eredmények szerint 90 százalékos. Szerdán az orosz, Szputnyik V. névre keresztelt oltás fejlesztői erre azzal kontráztak rá, hogy az ő vakcinájuk 92 százalékot tud.

Fontos körülmény, hogy mind a két bejelentést sajtóközleményben hozták nyilvánosságra. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lenne igaz a tartalmuk, de mivel nem tudományos, ellenőrzött közleményekről van szó, rengeteg megválaszolatlan kérdés van, amelyek nem teszik lehetővé a szakmának a hírek pontosabb értékelését.

A Pfizer/BioNTech vakcina laikus értelmezéséről itt írtunk, a lényeg röviden összefoglalva: a német-amerikai oltás klinikai tesztje több mint 40 ezres mintán fut, a résztvevők felének adják be ténylegesen az oltást, a másik fele csak placebót kap. Eddig 94 önkéntes betegedett meg, de közülük csak 9-en vagy kevesebben vannak azok, akik tényleg meg is kapták az oltást.

Ezek alapján tartják valószínűnek, hogy ha 10 beoltott ember elkapja a fertőzést, akkor közülük csak egy lesz ténylegesen beteg, és ez nagyon jó arány. A tesztelés most addig megy, amíg 164-re nő a fertőzöttek száma, és a végső értékelést majd azok alapján hozzák meg, hogy közülük hányan vannak beoltva, és milyen súlyos lett náluk a betegség lefolyása (a placebót kapott betegekhez képest).

Hol tart most ennek fényében a Szputnyik? Az orosz fejlesztést azért is érdemes lehet alaposabban követni, mert a magyar kormány minden jel szerint aktív tárgyalásokat folytat a mielőbbi beszerzéséről. Az eddigi kormányzati kommunikáció szerint már a jövő héten 10 dózisnyi mintát kapunk a Szputnyikból, és ha a magyar szakemberek megfelelőnek találják, akkor egyedi engedéllyel akár a használata is elkezdődhet. Ez azt jelenti, hogy a Szputnyiknak nem kell megjárnia az uniós engedélyezési procedúrát ahhoz, hogy bevethető legyen Magyarországon.

További érdekesség, hogy még a Szputnyik magyar gyártásának lehetőségéről is egyeztetnek, az oltást gyártó potenciális céget a közleményekben soha nem nevezik meg, de nyilván a magyar magánkézben lévő Fluartról van szó. Ez az a cég, amely minden évben 1,3 millió influenzaoltást szállít egyedi megrendelés alapján az államnak.

A Szputnyik első és második fázisú klinikai tesztjének eredményeit szeptemberben közölték (nem sajtóközleményben, hanem tudományos publikációban). Többek között ebből tudjuk, hogy a Szputnyik két módosított adenovírus segítségével váltja ki az immunválaszt, vagyis egy régóta használt módszert alkalmaz (míg a német-amerikai vakcina egy teljesen új megoldással dolgozik). A két beoltás között a vizsgálatokban több mint 5 nap különbséget hagytak.

Az orosz tesztek harmadik fázisa 29 moszkvai intézményben folyik, 40 ezerre tervezik a résztvevők számát, ám a kellő immunválaszhoz szükséges kétszeri oltást eddig még csak 16 ezren vették fel. Fontos eltérés az is, hogy a Szputnyikot a résztvevők háromnegyede ténylegesen meg is kapja, vagyis a placebo aránya ebben a tesztben csak 25 százalék, azaz fele akkora, mint a Pfizer/BioNTech-nél.

Az orosz résztvevők közül eddig a közlemény szerint csak 20 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, és ez alapján számolják a 92 százalékos hatásosságot (vélhetően a 20 beteg közül ténylegesen csak egy vagy kettő volt beoltva, a többiek placebót kaptak).

Óriási különbség a két fejlesztés között, hogy míg a német-amerikai vakcinának még közel sincs forgalmazási engedélye, az orosz oltás ezt már augusztus 11-én megkapta Oroszországra, és a hírek szerint 40-45 ezer embert már be is oltottak vele. A terv az, hogy még az év vége előtt 1,5 millióan megkapják az oltást.

Ez az a rohamtempó, amit a nemzetközi szakvélemény felhúzott szemöldökkel néz,

arra ugyanis nem sok példa akadt eddig, hogy a fázis hármas vizsgálatok befejezése és kiértékelése előtt elkezdjék egy vakcina tömeges használatát. (A fázis 1-es és 2-es szakaszban ugyanis csak nagyon kevés önkéntessel dolgoznak, és csak azt nézik meg, hogy a vakcina egyáltalán beadható-e nagyobb kockázat nélkül, illetve képes-e kiváltani az immunválaszt. Minőségi mutatókat azonban nem tudnak mérni.)

Az Európai Unióban egyelőre nem látszik semmi esélye annak, hogy egy koronavírus-oltást ilyen korai fejlesztési fázisban elkezdjenek használni, a forgalmazási engedély kiadását a tervek szerint csak meggyorsítani lehet, ha a klinikai tesztek befejeződtek, de az alapelvektől nem lehet eltérni. Ebből a szempontból az uniós és az orosz gyakorlat nagyon távol áll egymástól, és Magyarország egy kivétel lehet, ha tényleg a saját vizsgálatok alapján és egy saját hatáskörben kiadott engedéllyel elkezdi a népesség beoltását.

Az uniós stratégia központi eleme az úgynevezett előzetes piaci kötelezettségvállalás, amely lényegében egy szerződés az Európai Bizottság és az adott vakcina gyártói között. Ennek a megállapodásnak az az alapelve, hogy az uniós költségvetésből pénzügyi segítséget nyújtanak a gyártónak, mindent megtesznek a gyors engedélyezés érdekében, de cserébe egy bizonyos mennyiségű vakcinát egy bizonyos áron a tagállamok számára lekötnek (ügyelve arra, hogy a várható teljes gyártásból maradjon készlet a fejlődő országok számára is).

Az unió eddig négy potenciális oltásra szerződött le (AstraZeneca, Sanofi-GSK, Johnson & Johnson, illetve Pfizer-BioNTech), és kettő ügyében tárgyal (Moderna és CureVac), de ezek között egyelőre nincs ott a Szputnyik.

Magyarország szempontjából tehát lényeges különbség, hogy az uniós kontingensből az uniós jóváhagyási folyamat után megnyíló lehetőségként vásárolhat vakcinát, míg a Szputnyik (és esetleg a kínai vagy izraeli vakcinák) a jelenlegi ismereteink szerint egyedi eljárás alapján kerülhet hozzánk.

Ahogy azt lapunknak az Európai Bizottság magyarországi irodája is megerősítette, az uniós rendszer egyértelműen a tagállamokat nevezi meg vásárlóként, és a vásárlás a népességarányosan elosztott vakcinamennyiségre vonatkozóan egy lehetőség (méghozzá minden bizonnyal olcsóbb lehetőség, mintha egy állam közvetlenül a gyártótól venné meg a vakcinát).

Nagyon korai ma még megjósolni, hogy Magyarország milyen vakcinából mennyit fog venni, de már most érdemes figyelembe venni, hogy az uniós kontingensből természetesen nem kötelező a vásárlás. Magyarország nem kötelezettséget vállalt, hanem lehetőséget kapott a vásárlásra, és elvileg akár úgy is dönthet, hogy nem hívja le ezt az opciót (bármennyire is életszerűtlennek tűnik ma ez a feltevés).

Magyarországon az utóbbi hetekben nagyon felerősítette a kormányzati kommunikáció a Szputnyik várható érkezését.

Most már szinte mindennap érkezik hír az orosz oltás helyzetéről, cikkünk írásakor például éppen az, hogy már a jövő héten, első európai uniós országként megjöhet ide az első oltóanyagminta.

Gulyás Gergely kormányszóvivő korábban azt mondta, „Magyarország vakcinakapacitást egyetlen céggel kötött le: az EU-s megállapodás értelmében az AstraZenecával, ennek értelmében Magyarország mintegy 6,5 millió vakcinára lehet jogosult 13 milliárd forint értékben”.

A koronavírus-oltásokat természetesen nem a közforgalomban fogják eljuttatni a lakossághoz, senki sem képzelheti ma, hogy az oltást a patikába betérve receptre úgy meg lehet majd vásárolni, mint egy szezonális influenzaoltást. Ez pedig azt jelenti, hogy végső soron a kormány fogja eldönteni, hogy melyik oltásból mennyit vásárol, és azt milyen alapelvek szerint, illetve milyen hálózaton keresztül juttatja majd el a lakosokhoz (erről a protokollról egyelőre nem hallani konkrétumokat).

Mindezek alapján jelen állás szerint a Szputnyiknak van a legnagyobb esélye arra, hogy elkezdődhessen vele a beoltás, az uniós lehetőségre pedig az AstraZeneca adódik (ha sikeres lesz a fejlesztése). A többi oltásról érkező híreket egyelőre érdemes úgy olvasni, hogy azokról ma még nem tudhatjuk, hogy egyáltalán lesz-e lehetősége egy magyar állampolgárnak hozzájutni. Ez a kormány döntésén múlik majd.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatékonyabbnak tűnik a koronavírus-vakcina, mint az influenza elleni oltásHa tíz beoltott ember elkapja a fertőzést, csak egy lesz valóban beteg, de lehet, hogy az ő tünetei enyhébbek maradnak - ez jobb arány, mint amit az influenzaoltások egy átlagos évben tudnak.

Élet beszerzés Európai Unió koronavírus oltás orosz szputnyik vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2022. november 27. 14:51 Élet

Férfiakat hoz hátrányba, ha átgondolatlanul lépnek fel az esélyegyenlőtlenség ellen

Ha csak egy szempont mentén határozzák meg, hogy kiknek segítenek, az könnyen visszafelé is elsülhet.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.

Katona Hajnalka
2022. november 24. 10:24 Élet, Világ

Nem reménytelen a születések számának növelése, ha javul a dolgozó nők helyzete

A szülési turizmus megszűnt, de a biztonság és rugalmasság jót tett a gyermekvállalási kedvnek az Egyesült Államokban a járvány alatt.

Fontos

Avatar
2022. november 30. 14:48 Pénz

A hidegháború óta nem pörgött annyira Kelet-Európa fegyveripara, mint most

Magyarországgal szemben a cseh, lengyel és szlovák fegyvergyártók jelentős szállítmányokat adnak el Ukrajnának.

Stubnya Bence
2022. november 30. 06:51 Pénz

Az osztrákok megmutatták, mire képes egy jól szervezett vasutassztrájk, amit a magyar vasutasok több próbálkozásra sem tudtak összehozni

A vasutasokat képviselő szakszervezet szeretné elérni, hogy a rosszabbul keresőknek ne csökkenjen a reálbére, az állami vállalat vezetője szerint viszont más iparágban nem adnak ilyen jó bérajánlatot.

Bőgel György
2022. november 29. 16:29 Tech

Úgy tűnik, nem egy újabb dotkomlufi durran a techszektorban, de attól még fájni fog

Két évtizeddel ezelőtt alapjaiban remegett meg a tech-szektor. A mostani válság újult erővel esik neki, de a visszaesés okai korántsem azok, mint a dotkomlufi idején.