(Trippon Mariann a CIB vezető elemzője. A G7 Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A magyar gazdaság a második negyedévben elvesztett kibocsátás körülbelül kétharmadát már ledolgozta, sőt néhány ágazat a járvány előtti kibocsátási szintek felett jár. Ezt a kilábalást törte derékba a második hullám, ami az év utolsó hónapjaiban újra visszaveti a gazdasági aktivitást Európa-szerte, és minden bizonnyal még a jövő év elejére is rányomja a bélyegét.

Jó hír viszont, hogy a negyedik negyedéves visszaesés minden jel szerint jóval mérsékeltebb lehet, mint amit a tavaszi hónapokban elszenvedtünk, és még jobb hír, hogy a legújabb „vakcina hírek” alapján jövő év tavaszán-nyarán fokozatosan, de tartósan feloldhatják majd a korlátozásokat, és végérvényesen magunk mögött hagyhatjuk a koronavírus rémálmot. Rossz hír viszont, hogy a tartós fellélegzés előtt még egy hosszú és nehéz tél áll előttünk.

A második negyedévinél visszafogottabb zsugorodásra vonatkozó várakozásokat több érv is alátámasztja:

• „kifinomultabb” védekezési stratégiák
• a globális beszállítói láncok épek
• sokkal támogatóbb a globális keresleti környezet

A tavaszi hónapokban a kormányok az ismeretlen vírus elleni harcban a világ legtöbb helyén a teljes lezárás mellett tették le a voksukat; a járványgörbe laposítása érdekében 1-1,5 hónapra teljesen leállt az élet. A vészfékezés eredménye történelmi mértékű recesszió lett, amit nyilvánvalóan még egyszer nem lehet eljátszani.

A második hullám alatt célzott, szelektált intézkedéseket látunk, amelyek elsősorban azokat a szektorokat érintik, ahol sok a kontakt, és a távolságtartás nehezen vagy egyáltalán nem kivitelezhető. A gyárak azonban – óvintézkedések mellett – termelnek, az építkezések nem álltak le, a legkisebb korosztályok számára nyitva állnak az oktatási intézmények. (Március-áprilisban az UNESCO adatai szerint globálisan körülbelül 1,6 milliárd gyerek boldogította otthon a szüleit az iskolák bezárása miatt, az oktatási intézmények zárása jelenleg „csak” 200 millió körüli tanulót érint. Bár nyilván ez kevésbé boldogítja azon gyerekek szüleit, akik jelenleg is home office mellett próbálják megtanítani a hetedikes kémiát).

Magyarországon a legtöbb üzlet nyitva van, és a szolgáltató, vendéglátó szektor sem húzta le teljesen a rolót. A tavaszi időszakkal ellentétben dolgozik a fodrász, nyitva van a kedvenc kávézónk, cukrászdánk, igaz, nem tudjuk benn elfogyasztani a kávét vagy a süteményt.
A tercier és az ipari szektor tehát eltérő pályán mozog, amit jól szemléltetnek a beszerzési menedzserindexek.

Az ipari szegmenst komolyan támogatja, hogy a globális beszállítói láncok épek, nincsenek széttöredezve, de ami még fontosabb: a globális keresleti környezet sokkal támogatóbb. A kínai gazdaság például kis túlzással dübörög: a járvány számukra már a múlt, a feldolgozóipari BMI értéke novemberben 2012 nyara óta nem látott szinten állt, szolgáltatóipari társa pedig 2010 eleje óta a második legmagasabb értékét produkálta.

Kínában és szélesebb értelemben véve Ázsiában teljesen kontroll alatt van a járvány, ami részben az eltérő védekezési stratégiának köszönhető, az utóbbi néhány hónapban pedig az ipar és a beruházások mellett a fogyasztás is felpörgött. Az utazási korlátozások miatt a kínai középosztály otthon maradt, és otthon költ. Ami a Kínán kívüli gyártóknak sem mindegy, az ázsiai óriás egyre több cikk esetében a világ legnagyobb fogyasztója, beszéljünk akár sörről, autóról, luxuscikkekről vagy mobiltelefonokról.

A recesszió azonban a negyedik negyedévben és minden bizonnyal 2021 első negyedévében elkerülhetetlen Európában és itthon is.

A fény már látszik az alagút végén, a vakcinák eredményeképpen jövő év közepétől egy stabilabb, gyorsabb növekedési pályára állhat az európai gazdaság.

Jelenleg a világban több mint 320 féle koronavírus elleni vakcinát fejlesztenek, ezek közül 10-20 már a végső, harmadik kísérleti fázisban van, és jó eséllyel év vége előtt a nyugati világban lesz 3 engedélyezett vakcina, amellyel elindulhatnak az oltások; van ország, ahol már a napokban.

Ez itt azonban még nem a történet vége, az engedélyezés után jön a talán még nagyobb kihívás. A vakcinákat le kell gyártani, csomagolni, eljuttatni a megrendelőkhöz, tárolni (akár -70 fokon) és beadni az embereknek (van, amit kétszer). A már engedélyezett és várhatóan rövid időn belül engedélyt megkapó vakcinákat, a gyártók gyártási mennyiségre vonatkozó előrejelzéseit és a WHO globálisan sérülékeny népességre vonatkozó becsléseit is figyelembe véve jelenleg reálisnak tűnik, hogy 2021 végére a WHO által a legveszélyeztetettebbnek tartott 1,7 milliárd embert teljes egészében beoltsák.

A fejlett országokban pedig akár már a tavaszi hónapokban, vagy nyár elejére elérhető egy olyan átoltottsági szint, amely mellett fokozatosan, de biztonságosan és fenntarthatóan feloldható a korlátozások többsége. Természetesen ezeket az előrejelzéseket nagyfokú bizonytalanság övezi, bármelyik fázisban bekövetkezhet csúszás, elakadás, de ha minden jól megy, 2021 második fele már szabadabban telhet. (A maszk azonban még jó sokáig az outfit része marad).

A vakcinaoptimizmus amellett, hogy történelmi csúcsok közelébe repítette a globális részvényindexeket, és 2021 második felétől direkt módon is támogatja a növekedést, addig is indirekt módon (a bizalmi csatornán keresztül) segíthet abban, hogy a következő két negyedév visszaesése kisebb mértékű, az azt követő kilábalás pedig erősebb legyen. Ha a gazdasági élet szereplői elhiszik, hogy most már csak néhány hónapot kell kibírni (és ez alatt a kormányok a lehető legerősebb védőhálót biztosítják), ez a bizalom hatással lesz a fogyasztási, a vállalati szektor esetében pedig a beruházási, vagy munkaerőállományra vonatkozó döntésekre is: a termelési tényezők kisebb mértékben sérülnek az előttünk álló néhány nehéz hónapban.

Mit jelent ez a a magyar gazdaság növekedési kilátásaira?

A KSH közlése szerint a hazai GDP az év első három negyedévében 5,5%-kal zsugorodott. Az utolsó negyedév gyengébb lesz, mint a harmadik, de jobb, mint a második, így az év egészében 5,5-6% közötti recesszióval kalkulálhatunk.

A gazdasági teljesítmény a jövő év elején még nyomott maradhat, a második félév azonban már stabilabb és gyorsabb dinamikát mutathat, a második hullám miatt azonban a kibocsátás a korábban vártnál később térhet vissza a válság előtti szinthez.

Ez a legfrissebb piaci konszenzusokban is tükröződik: az elmúlt 2 hónapban az idei növekedésre vonatkozó várakozások érdemben már nem romlottak, a 2021-re vonatkozó konszenzus azonban szemmel láthatólag lejjebb került: saját, augusztusban még az egyik legpesszimistábbnak tűnő prognózisunk (+3,9%) ma már inkább a középmezőnyben helyezkedik el. A 2021-es éven túl megmaradt az optimizmus (5-6% körüli dinamika), de hogy a várakozások beigazolódnak-e, az nagyban függ attól, hogy mennyi uniós forrás áll majd rendelkezésünkre, magyarul mi lesz a „vétó-ügy” kimenetele.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA második hullám a szemünk láttára szakítja ketté a gazdaságotAz ipar megúszta a második hullám gazdasági hatásait, a szolgáltatószektorban azonban nem fényesek a kilátások.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kelet-európai ipari várakozások majdnem a járvány előtti szinten vannak, és előzik a nyugatiakatMagyarországon és Lengyelországban már majdnem a járvány előtti szinten működik a feldolgozóipar, és ebből a szempontból gyorsabban pattan vissza, mint az eurozóna.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet előrejelzés gdp. koronavírus járvány Kína makrogazdaság Olvasson tovább a kategóriában