Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2020. november 25. 06:56 Közélet

Saját óriáscégét hitelezheti milliárdokkal a Magyar Nemzeti Bank

Érdekes esetről számolt be a Bloomberg a napokban: a Magyar Nemzeti Bank olyan vállalkozás újonnan kibocsátott kötvényeit tervezi megvásárolni, amelyet egy saját cége birtokol. A Budapesten számos látványos irodaházat birtokló lengyel központú csoportról, a Global Trade Centre nevű vállalatról van szó, amely április óta gazdagítja a magyar jegybank tágabban értelmezett portfólióját.

A finoman szólva is szokatlan eset egy eldugott bejelentésből derült ki: a Scope Ratings*Egy kevésbé ismert német hitelminősítő, amely az MNB kérésre a jegybanki kötvényprogramban résztvevő cégek eszközeit látja el minősítéssel. kiadta a GTC S.A. nevű lengyel cég és magyar leányvállalata, a GTC Magyarország Zrt. hitelminősítését, amiből kiderült, hogy a csoport 100 millió euró, azaz 36 milliárd forint adósságot tervez kibocsátani az MNB növekedési kötvényprogramjának keretein belül.*A növekedési kötvényprogram lényege, hogy a jegybank a legnagyobb itthon működő vállalatokat úgy ösztönzi a vállalati kötvénypiacra lépésre – tehát hogy értékpapír-adósságokat bocsássanak ki -, hogy a kibocsátott adósság felét rögtön lejegyzi, majd még 20 százalékát is megvásárolhatja. A program átütő siker, október végéig már 400 milliárd forintot tolt az MNB olyan cégekbe, mint a Mercedes-Benz magyar leányvállalata, a Mol, a Duna Aszfalt vagy az Opus Nyrt. Ennek az ügyletnek az MNB-s kötvényprogram honlapján még nincs nyoma, a GTC viszont megerősíti a napokban közzétett negyedéves jelentésében.

A GTC tulajdonképpen tényleg az MNB irányítása alatt áll, de a helyzet messze nem ilyen egyszerű. Ez a látszólagos komplexitás nem véletlen, mivel lehetővé teszi a magyar jegybanknak, hogy kimagyarázza magát például az Európai Központi Bank előtt. (Az Európai Központi Bank már hét éve aggódik az MNB radikális húzásai, például a műkincs- és ingatlanvásárlások, illetve az alapítványos kavarás miatt.)

A történetben van alapítvány, magántőkealap és holland ernyőtársaság is, egyszóval a teljes nehézfegyverzetet felvonultatja az MNB körüli gazdasági háttérbirodalom.

Matolcsy György 2013 óta vezeti a Magyar Nemzeti Bankot, és egy évvel később már el is indította a jegybank alapítványait – eredetileg hatot -, összesen 250 milliárd forint alaptőkével. Az alapítványok körül folyamatosak voltak a botrányok, a magyar jegybank lényegében a forint leértékelődéséből származó nyereségét helyezte el ezeknél, majd egy közérdekű adatigénylési perben a jegybank ügyvédje közölte, hogy a vagyon elvesztette közpénz jellegét. A bíróság nem így látta, ezért fény derült az alapítványok belterjes gazdálkodásának részleteire. De ez nem akadályozta meg az alapítványokat abban, hogy először magyar államkötvényeket vásároljanak, majd terjedelmes ingatlanportfóliót építsenek fel.*Egy másik alapítványi cég, a Ferida Zrt. többek között a Tesla- és Netflix-részvény-vásárlásaival keltett feltűnést. Ez a cég mintegy 20 milliárd forintot kezel, míg az Optima-cégek tavaly év végén összesen 247 milliárd forintot forgattak.

Az alapítványok vagyonkezelését 2015 óta az Optima Zrt. nevű cég végezte (technikailag az történt, hogy az alapítványok*Nem könnyű követni, de az összevonások után tavaly óta már csak egy alapítvány van, a Pallas Athéné Domus Meriti. lejegyezték az Optima kötvényeit, és az így szerzett pénzt fektette be ez a társaság). Ekörül idei fejlemény, hogy a korábban megvásárolt ingatlanok jelentős részét gyorsan eladták az Optima leánycégei,*A Moszkva téri postaépületet és az Úri utcai „Bölcs Vár” ingatlant az MNB vette meg. A millenáris téri irodaházak, a debreceni irodaház és a Duna-parti épület („Vízház”) egyaránt az Equilor Alapkezelő közelében kötöttek ki. A Váci úti óriásberuházásban benne maradt az MNB az Optima-Béta nevű cégen keresztül, de már csak kisebbségi tulajdonosként, miután kínai befektetők érkeztek. Mindez remek ütemérzékkel a koronavírus-járvány betörése előtt történt. amiből mintegy ötvenmilliárd forint folyt be a vagyonkezelő céghez.

Áprilisban pedig jött a hír, hogy mire fordították a hirtelen készpénzzé tett ingatlanvagyont: egy nagy régiós irodakezelő cégben szereztek többségi tulajdonrészt. A lengyel GTC S.A. összesen 748 ezer négyzetméter irodát kezel hat országban, többek között az Árpád-hídnál magasodó Duna Tower, a Blackrock, illetve a Budapest Bank irodaháza is az övék Budapesten, de terveznek ezek szomszédságába egy egészen látványos épületet is Twist néven, és épül az ExxonMobil olajcég irodaháza is a Dózsa György út és a Váci út sarkán. De Varsó és több más lengyel város mellett Bukarestben, Szófiában, Belgrádban és Zágrábban is vannak hasonló irodaházaik. A cég tavaly 75 millió euró, az idei első kilenc hónapban 52 millió euró nyereséget ért el.

A Blackrock irodaháza a Váci úton. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A vételárat nem hozták nyilvánosságra, de az akkori részvényárfolyam alapján 240 milliárd forint körülire értékelte a céget a piac, így a magyar vásárló által szerzett rész nagyjából 140 milliárd forintot érhetett (igaz, a sajtóban megjelent kétszázmilliárdos becslés is). Az üzletet egyébként éppen azt követően jelentették be, hogy a lengyel cégcsoport részvényárfolyama – érthető módon – több mint harminc százalékkal esett a járványválság hatására. A vásárlás akkor is kockázatosnak tűnik, ha emiatt remek áron sikerült hozzájutni a céghez (és persze ennél is szerencsésebb időben sikerült megszabadulni a korábbi ingatlanoktól, éppen a járvány előtt*Az eladások időzítése a devizahitelek 2014. végi forintra váltását idézi, néhány hónappal a svájci frank szakadásszerű erősödése előtt. Az MNB – úgy tűnik – akkor is tájékozottabb volt, mint számos remekül értesült hedge fund.): még most is bizonytalan, hogy a koronavírus után milyen gyorsan fognak az emberek visszatérni az irodákba, ha egyáltalán. Arról nem is beszélve, hogy most az egész MNB-s alapítványi vagyon egy cégben összpontosul, tehát nem lehet túlságosan diverzifikáltnak nevezni. A GTC árfolyama mindenesetre lényegében nem változott április óta.

Maga a tulajdonszerzés egészen bonyolult volt. Az Optima nem közvetlenül vásárolt, hanem közbeiktattak még két-három szereplőt. Az Optima tavaly alapított alapkezelője (Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.) idén márciusban elindított egy magántőkealapot (Optimum Ventures Magántőkealap), amely májusban alapított egy magyarországi céget (GTC Holding Zrt.), és ez vásárolta meg a lengyel cég többségi részesedését. Pontosabban nem is a lengyel cégét, hanem a benne 61,5 százalékos tulajdonrésszel bíró holland vállalatot (GTC Dutch Holdings BV) egy amerikai befektetési alaptól (Lone Star Funds). Később még egy szereplő, az augusztusban indított Optimum Ventures II. Magántőkealap is bekapcsolódott a GTC Holding Zrt. 11 százalékos tulajdonosaként – talán ezzel összefüggésben adott hírt arról a lengyel cég a harmadik negyedéves jelentésében, hogy a magyar fél tulajdonrésze 66 százalékra emelkedett egy újabb részvénycsomag megvásárlása után.

A lánc tehát a Magyar Nemzeti Banknál kezdődik, majd a PADME alapítványon, aztán az Optima Zrt.-n, annak alapkezelő leányvállalatán, annak magántőkealapján, annak itthoni cégén, majd a holland anyacégen át ível egészen a lengyel cégcsoportig.

Mivel a magántőkealapoknál nem lehet tudni, hogy ki a végső tulajdonos, ezért csak sejthetjük, hogy teljes mértékben a PADME alapítvány pénzét csatornázták a régiós irodaház-csoportba.*Igaz, a másik magántőkealap megjelenése akár egy másik tulajdonost is takarhat – nem tudjuk. A PADME és a Magyar Nemzeti Bank közötti viszony már valamivel egyértelműbb, hiszen az alapítvány alapítójaként, a kuratórium kinevezőjeként az MNB egyértelmű befolyást gyakorol az alapítványra, még akkor is, ha ez nem közvetlen irányítás.

Ha ez az egész bonyolultnak tűnik, nem az olvasóval van a baj. A lengyel cég féléves jelentése például egyenesen azt írja (itt az 58. oldalon), hogy a GTC részvényeinek többsége egy olyan cégnél van, ami a magyar jegybank irányítása alatt áll. Bár ez gyakorlatilag igaz, de a kötvénykibocsátás miatt utólag biztosan örültek volna egy pontosabb megfogalmazásnak.

A GTC és magyar leányvállalata tehát egy 36 milliárd forintos kötvénykibocsátást tervez. A cég nemrég megjelent negyedéves jelentéséből az is kiderül, hogy egy közelmúltban alapított magyar leánycégük, a GTC Future Kft. 21 millió euróért vásárolt egy területet a Váci út irodafolyosón, ahol „régi irodaházak és ipari épületek” vannak. A terv szerint ezeket lebontják, és 64 ezer négyzetméter új irodát építenek a területen.*Felvetődhet a kérdés, hogy nem a másik MNB-s óriási Váci úti ingatlanfejlesztésről van-e szó, amit nemrég eladtak a kínai befektetőknek, de nem: az ugyanis 150 ezer négyzetméternyi irodaház-fejlesztésről szólna elvileg. Ez méretes fejlesztés lenne, kétszer akkora, mint a Duna Tower.

Magának ad tehát pénzt az MNB, ha 70 százalékban beszáll ebbe a projektbe? Az MNB-alapítvány vagyonkezelő cége a Bloombergnek is elmondta az ilyenkor évek óta megszokott módon bevetett érvelését, miszerint az alapítvány, illetve annak cége a jegybanktól független entitások, a jegybank pedig az államtól független. Közben viszont valószínű, hogy azért került ebbe a tranzakcióba ennyi közvetítő elem (alapítvány, magántőkealap és többszörösen összetett, határon átnyúló cégkapcsolatok), hogy jogilag ki lehessen kerülni, illetve retorikailag le lehessen tagadni a gyakorlatban egyértelmű láncot – tehát hogy az MNB lényegében a saját cégét hitelezi.

Ha ezt meg lehet tenni, akkor mi akadályozza meg abban a magyar jegybankot, hogy további hiteleket adjon saját cégeinek, amelyek abból új cégeket vásárolhatnának, hogy aztán ezeknek még további kedvezményes MNB-hiteleket lehessen adni?

Nyilvánvalóan az önfinanszírozás kereteit feszegeti a magyar monetáris hatóság ezzel a lépéssel. Nem véletlenül tiltják jellemzően a bankoknak, hogy érdekeltségi-tulajdonosi körön belül hitelezzenek, ahogy az európai keretrendszerben sem engedik meg a jegybankoknak, hogy saját országuk adósságait vásárolják. Ez ugyanis egészségtelen viszonyt, rossz ösztönzőket teremt mind a hitelező, mind az adós számára. A 2008-as válság óta egyre inkább, idén pedig különösen vad elképzeléseket valósítanak meg a jegybankok a monetáris élénkítés területén, de valahol meg lehetne húzni a határt. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatátPiaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEbből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeketSokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER-cégeibe az MNB kötvényprogramjában.

Közélet gtc irodaház irodapiac Magyar Nemzeti Bank mnb Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 06:54 Közélet

Újabb figyelmeztetést adott az unió, hogy Magyarország a fal felé száguld

Az Európai Bizottság elnöke üzent nekünk, a pénzeket minden lehetséges eszközzel megpróbálják a jogállamisághoz kötni.

Papp József
2021. szeptember 14. 16:52 Közélet

Meddig lehet visszaélni a hatalommal egy uniós országban?

A mohóság mindig rossz tanácsadó. Orbán esetében is annak bizonyult, és ez akár a vesztét is okozhatja - írja véleménycikkünk szerzője.

Avatar
2021. szeptember 14. 14:02 Közélet, Pénz

Arra készül a kormány, hogy nem lesz már kiegyezés a választásokig az EU-val

A dollár- és eurókötvény-csomag mérete alapján a kormány azzal számol, hogy a választásokig nem fér hozzá az uniós helyreállítási forrásokhoz.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. szeptember 15. 17:04 Adat

Húsz éve nem volt akkora drágulás az építőiparban, mint most

A KSH adatai alapján is nagyon látványos az áremelkedés az építőiparban. Júliusban már 20 éves csúcson volt az ágazati infláció, de ha minden jól megy, sokkal magasabb nem lesz.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 14. 06:42 Világ

Van, ahol már üres áruházi polcokhoz vezetett a kamionoshiány

Amerikában és Angliában ellátási problémákat okoz, hogy nincs elég teherautó-sofőr. Az utánpótlás hiánya miatt ez idővel Magyarországon is előfordulhat.

Török Zoltán
2021. szeptember 13. 17:21 Pénz

A magyar infláció úgy is gyors maradhat, ha a növekedés leáll

A gazdasági felzárkózás folytatásához új ötletekre lesz szükség, különben Magyarországon eljöhet a stagfláció időszaka, amikor lefullad a növekedés, de az infláció magas marad.