Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. december 9. 16:32 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket

Vannak gondok a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramjával, ami első körben 300 milliárd forintnyi adófizetői forrást tol bele magyar nagyvállalatokba, írtuk legutóbb. Ennek a pénznek egy jelentős része, végső soron egy százmilliárd forintot meghaladó összeg kerülhet olyan cégekhez, amelyek többnyire az állam nagylelkű segítségének köszönhetően termelik a nyereséget, piaci körülmények között viszont nem igazán bizonyítottak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatátPiaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.

Ez meglátszik azon is, hogy mekkora érdeklődés mutatkozott a piacon a kötvényeik iránt. Ha megnézzük, hogy mekkora volt a túljegyzés a kötvények első kibocsátásánál tartott aukciókon – tehát mennyivel több ajánlat érkezett a kötvényekre, mint amennyit a cégek ki akartak bocsájtani -, a következő ábra rajzolódik ki:

 

A tisztán piaci alapon működő cégek kötvényeire eddig összesen 24 százalékkal több ajánlat érkezett, mint amennyit a cégek kibocsátani kívántak: 167,7 milliárd forintnyi papírra jött 208 milliárdnyi érdeklődés. Ugyanakkor a NER-cégekként számon tartható kibocsátóknál*Ezek az Opus, a Duna Aszfalt, az Appeninn és a Market. már sokkal jobban ki volt centizve a dolog: 98,6 milliárd forintra jutott 99,83 milliárd forint érdeklődés, azaz 1,2 százalékos volt csak a túljegyzés.

Az államtól erősen függő útépítő, a Duna Aszfalt kötvényeire például pontosan annyi ajánlat érkezett, mint amennyit ki akartak bocsátani (30 milliárd forint). Így volt ezzel Mészáros Lőrinc vagyonkezelője, az Opus Nyrt. is, amely 28,6 milliárd forintnyi adósságra kért és kapott ajánlatokat. A nagyrészt az állami munkákon dolgozó Market is csak hajszálnyival több ajánlatot kapott, mint amennyit kért, akárcsak a miniszterelnök veje, Tiborcz István irányítása alatt álló ingatlanos vállalkozás, az Appeninn – mindkét cég 20-20 milliárd forintot vont be a piacról és az MNB-től. (A Mol és az írországi tulajdonosokhoz kötődő Pannonia Bio esetében is pontosan akkora volt az érdeklődés, mint amivel a cégvezetés tervezett.)

Mivel ezek zárt körű kötvénykibocsátások voltak, ezért nagy eséllyel már előre megvoltak a vevők a kötvényekre. Nem is voltak piaci szereplők, amelyek ráígértek volna az előre behozott befektetők ajánlatára. Pedig elvileg lett volna lehetőség erre, mégsem volt több érdeklődés.

Ennek köze lehet a NER-cégek állami függéséhez is. A Duna Aszfalt például 80 százalékban állami forrásból szerezte bevételét, mint azt az MNB által felkért német hitelminősítő, a Scope Ratings is megállapítja. Érdekes módon sem az Opus, sem az Apeninn, sem a Market esetében sem állapítja meg a hitelminősítő az államtól függő üzleti modell kockázatait, pedig a piacon ezek nyilvánvalóan ismertek.

A legnagyobb kibocsátást az MNB programjában egy piacinak számító cég, a Futó Péterhez köthető ingatlanos Cordia bonyolította, amely összesen 44,4 milliárd forintot vont be – pedig eredetileg 40 milliárdot terveztek. Az aukción viszont 53,5 milliárd forintra is lett volna érdeklődés. Ezért lényegesen jobb áron tudták eladni a kötvényeket, a 4 százalékos kupont fizető papír hozamát sikerült 3,8 százalékra leszorítani.

Ennél is nagyobbat javított az Unix és a Baromfi-Coop: előbbi fél százalékkal, utóbbi 0,4 százalékkal jobb hozamszintet ért el, mint amekkora kamatszelvény van a kötvényein (ez azt jelenti, hogy a cégek a névértéknél lényegesen jobb áron tudták eladni a papírokat). Ebben szintén segített a jelentős túljegyzés, akárcsak az Alteonak, amely cégnél a legnagyobb mértékben haladták meg az ajánlatok a tervezett mennyiséget. A Baromfi-Coop két kötvénnyel összesen 29,4 milliárd, az Unix 12,4 milliárd, az Alteo pedig 8,8 milliárd forint forrást vont be. A kereslet felét ezeknél a cégeknél is az MNB biztosította, ám a másik felére lényegesen nagyobb érdeklődés volt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat kötvény Magyar Nemzeti Bank vállalati kötvény Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2024. február 22. 04:34 Vállalat

Mostantól biztosan nem Orbán kötélbarátja felügyeli a lakásod

Eladta egyik meghatározó biztonsági cégét Garancsi István. A tranzakcióval a piac lényegében kétszereplőssé vált, ráadásul a két óriáscég más-más szegmensekben aktív.

Torontáli Zoltán
2024. február 21. 15:22 Vállalat, Világ

Újabb országban mondták ki, nem munkavállalók az ételfutárok, de bekerülhetnek az ágazati kollektív szerződésbe

Hiányzik az unióban az egységes szabályozás, a finn bíróság a magyarral megegyező állásfoglalást hozott.

Bőgel György
2024. február 20. 15:27 Vállalat

Mit tanulhatnak magyar vállalkozók a Kifli-anyacég sikeréből?

Adva volt egy gyorsan táguló piaci rés, a lehetőség felismerése azonban még kevés a nemzetközi piaci sikerhez, amit a Rohlik tíz év alatt elért.

Fontos

Váczi István
2024. február 22. 12:15 Élet

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.

Pálos Máté
2024. február 21. 17:08 Közélet

Egyre több ember dönt a haláláról, Hollandiában már a halálozások 5 százaléka eutanázia

Európában és a világon egyre több embernek terjed ki az önrendelkezési joga a halálára – és egyre többen élnek is vele.

Stubnya Bence
2024. február 21. 10:01 Közélet

Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve

85 százalékra emelkedhet a kormány tervei szerint a foglalkoztatottsági ráta. Tartalék azonban csak a 25 év alattiakban és az 55 év felettiekben van.