Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. december 9. 16:32 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket

Vannak gondok a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramjával, ami első körben 300 milliárd forintnyi adófizetői forrást tol bele magyar nagyvállalatokba, írtuk legutóbb. Ennek a pénznek egy jelentős része, végső soron egy százmilliárd forintot meghaladó összeg kerülhet olyan cégekhez, amelyek többnyire az állam nagylelkű segítségének köszönhetően termelik a nyereséget, piaci körülmények között viszont nem igazán bizonyítottak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatátPiaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.

Ez meglátszik azon is, hogy mekkora érdeklődés mutatkozott a piacon a kötvényeik iránt. Ha megnézzük, hogy mekkora volt a túljegyzés a kötvények első kibocsátásánál tartott aukciókon – tehát mennyivel több ajánlat érkezett a kötvényekre, mint amennyit a cégek ki akartak bocsájtani -, a következő ábra rajzolódik ki:

 

A tisztán piaci alapon működő cégek kötvényeire eddig összesen 24 százalékkal több ajánlat érkezett, mint amennyit a cégek kibocsátani kívántak: 167,7 milliárd forintnyi papírra jött 208 milliárdnyi érdeklődés. Ugyanakkor a NER-cégekként számon tartható kibocsátóknál*Ezek az Opus, a Duna Aszfalt, az Appeninn és a Market. már sokkal jobban ki volt centizve a dolog: 98,6 milliárd forintra jutott 99,83 milliárd forint érdeklődés, azaz 1,2 százalékos volt csak a túljegyzés.

Az államtól erősen függő útépítő, a Duna Aszfalt kötvényeire például pontosan annyi ajánlat érkezett, mint amennyit ki akartak bocsátani (30 milliárd forint). Így volt ezzel Mészáros Lőrinc vagyonkezelője, az Opus Nyrt. is, amely 28,6 milliárd forintnyi adósságra kért és kapott ajánlatokat. A nagyrészt az állami munkákon dolgozó Market is csak hajszálnyival több ajánlatot kapott, mint amennyit kért, akárcsak a miniszterelnök veje, Tiborcz István irányítása alatt álló ingatlanos vállalkozás, az Appeninn – mindkét cég 20-20 milliárd forintot vont be a piacról és az MNB-től. (A Mol és az írországi tulajdonosokhoz kötődő Pannonia Bio esetében is pontosan akkora volt az érdeklődés, mint amivel a cégvezetés tervezett.)

Mivel ezek zárt körű kötvénykibocsátások voltak, ezért nagy eséllyel már előre megvoltak a vevők a kötvényekre. Nem is voltak piaci szereplők, amelyek ráígértek volna az előre behozott befektetők ajánlatára. Pedig elvileg lett volna lehetőség erre, mégsem volt több érdeklődés.

Ennek köze lehet a NER-cégek állami függéséhez is. A Duna Aszfalt például 80 százalékban állami forrásból szerezte bevételét, mint azt az MNB által felkért német hitelminősítő, a Scope Ratings is megállapítja. Érdekes módon sem az Opus, sem az Apeninn, sem a Market esetében sem állapítja meg a hitelminősítő az államtól függő üzleti modell kockázatait, pedig a piacon ezek nyilvánvalóan ismertek.

A legnagyobb kibocsátást az MNB programjában egy piacinak számító cég, a Futó Péterhez köthető ingatlanos Cordia bonyolította, amely összesen 44,4 milliárd forintot vont be – pedig eredetileg 40 milliárdot terveztek. Az aukción viszont 53,5 milliárd forintra is lett volna érdeklődés. Ezért lényegesen jobb áron tudták eladni a kötvényeket, a 4 százalékos kupont fizető papír hozamát sikerült 3,8 százalékra leszorítani.

Ennél is nagyobbat javított az Unix és a Baromfi-Coop: előbbi fél százalékkal, utóbbi 0,4 százalékkal jobb hozamszintet ért el, mint amekkora kamatszelvény van a kötvényein (ez azt jelenti, hogy a cégek a névértéknél lényegesen jobb áron tudták eladni a papírokat). Ebben szintén segített a jelentős túljegyzés, akárcsak az Alteonak, amely cégnél a legnagyobb mértékben haladták meg az ajánlatok a tervezett mennyiséget. A Baromfi-Coop két kötvénnyel összesen 29,4 milliárd, az Unix 12,4 milliárd, az Alteo pedig 8,8 milliárd forint forrást vont be. A kereslet felét ezeknél a cégeknél is az MNB biztosította, ám a másik felére lényegesen nagyobb érdeklődés volt.

Vállalat kötvény Magyar Nemzeti Bank vállalati kötvény Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2020. július 13. 06:37 Vállalat

Nyáron is leállnak a magyar autógyárak, mi lesz a dolgozóikkal?

Nemrég indultak újra, a Suzuki ma indítja a második műszakot, de nyáron ismét minimum egyhetes szünetet tartanak. A keresetek visszaesnek, főleg a beszállítóknál.

Torontáli Zoltán
2020. július 9. 15:55 Adat, Vállalat

Megérkeztek a magyar zöldségek, ezért júniusban jóval olcsóbb lett az Aldi és a Lidl is

Nem nagy meglepetés, hogy nyáron olcsóbbak a hazai zöldségek, és ez lefelé viszi a bevásárlás költségét. Számolásunk szerint a Lidl-nél jobban érvényesült a trend, mint az Aldinál, de mindkét láncban árcsökkenés van.

Váczi István
2020. július 7. 17:13 Vállalat

A legnagyobb hirdetők próbálnák észhez téríteni a Facebookot, egyelőre kevés sikerrel

A hirdetők bojkottja nem fogja megroppantani a céget, de ha nem maradnak szövetségesei, könnyen feldarabolhatja egy új amerikai kormányzat.

Fontos

Stubnya Bence
2020. július 12. 07:15 Élet, Közélet

Idén már kevésbé mérgező a szúnyogirtás, de még mindig messze van attól, hogy ne ártson a környezetnek

Az egzotikus betegségeket terjesztő szúnyogok megjelenése miatt egyre fontosabb lenne, hogy ne csak a kifejlett szúnyogokat, hanem már a lárvákat is irtsák. Utánajártunk, hogy miért nem így csinálják.

Torontáli Zoltán
2020. július 11. 07:30 Élet, Világ

Máris egy méretes szürke folt rondítja az európai Green Dealt

Az unió úgy akarja az iparát zöld alapokra helyezni, hogy egy nem teljesen zöld technológiát is támogat. A földgáz mögött álló olajipar nagyon fontos győzelmet aratott azzal a fából vaskarika érvelésével, hogy a fosszilis gázból is megfelelő hidrogént állít elő.

Bucsky Péter
2020. július 10. 06:25 Közélet

Egyetlen ígért új nagyvállalati munkahely átlagosan 16 millió forintba került tavaly az adófizetőknek

52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma.