Egy nehezen megfogható, de mégis fontos tényezője a nemek közötti béregyenlőtlenségnek, hogy a gyermekvállalás után mennyire válik kiszámíthatatlanná a szülő jelenléte az irodában. Ahogy a legtöbb gyermekkel kapcsolatos teendő, a beteg gyermek gondozása is jelenleg aránytalanul a nőkre hárul, és így növeli a bérhátrányukat. Ghazal Azmat és szerzőtársai szerint azonban a koronavírus-járvány hatására ez most változhat.

Mivel általában nehezen elérhető a kutatók számára az az adat, hogy a munkavállalók mennyit hiányoznak a munkahelyükről és milyen okokból, ezért viszonylag keveset kutatott terület, hogy hogyan hat a fizetésekre a gyermekek miatti váratlan betegszabadságok megnövekedett száma. Azmat és szerzőtársai azonban a svéd adatokon meg tudták vizsgálni, hogy milyen különbség van a pároknál a kivett betegszabadságok számában.

Nem meglepő módon a gyermek születése előtt ez nagyjából egyenlő mindkét nemnél, majd

az első gyerek születése után aránytalanul naggyá válik a nőknél.

Ráadásul ez az eltolódás megmarad a gyerekek életkorának fokozatos növekedésével is.

Ez kétféleképpen hat a nők bérezésére. Egyrészt sok cégnél

aránytalanul jutalmazzák azt, ha a dolgozó jelen van,

így hiába végeznek jó munkát az anyák, mivel sokszor nem tudnak fizikailag jelen lenni, mégis csökken a fizetésük.

Főleg igaz ez olyan egyedi munkákra, ahol nincs, vagy csak nagyon kevés olyan dolgozó van a cégnél, aki tudja helyettesíteni az átmenetileg hiányzó alkalmazottat. Ennek következtében a gyermekvállalás után

sokkal kevésbé valószínű, hogy a nők egyedi pozícióba kerüljenek, vagy megtartsák azt.

Mire a gyerek 15 éves lesz, a pár férfi tagjai már 6 százalékkal nagyobb eséllyel végeznek egyedi munkát, mint a nők, annak ellenére, hogy az első gyerek születése előtt ez a mutató szintén egyenlő a pár két tagja között.

Az egyedi pozíciók rendszerint jobban fizetnek és sikeresebb karrierhez vezetnek,

így a nők kiszorulása az ilyen állásokból tovább növeli a béregyenlőtlenségeket a nők és a férfiak között.

Természetesen sok múlik azon, hogy milyen a vállalat felépítése abból a szempontból, hogy mennyire büntetik a váratlan hiányzást (vagy jutalmazzák, ha a munkavállaló állandóan jelen van). Azmat és szerzőtársai amellett érvelnek, hogy a koronavírus-járvány miatti átállás az otthoni munkavégzésre hosszú távon előnyös lehet a nők számára, mivel ebben a helyzetben a munkaadók sokkal kevésbé várják el a jelenlétet a munkavállalóktól. Amennyiben ez a trend hosszú távon is fennmarad, segíthet csökkenteni a nemek közötti béregyenlőtlenséget.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bér egyenlőtlenség hiányzás muknahely nők távmunka Olvasson tovább a kategóriában