A világ legnagyobb piaci értékű cégének, a szaúdi Aramcónak jelentősen csökkent a nyereségessége az olajár esése miatt. A második negyedévben az olajtársaság profitja 73 százalékkal, 6,6 milliárd dollárra csökkent az előző évhez képest. Ezzel együtt is jelentős osztalékot fizet, lényegében kizárólag a szaúdi államnak, amely az Aramco 98 százalékos tulajdonosa.
Mivel az állami bevételek döntően az olajiparból származnak, a csökkenő profit érzékenyen érinti a költségvetést. Az IMF előrejelzése szerint az államháztartás hiánya a GDP 12 százaléka lehet idén. Ez pedig arra is magyarázatot ad, hogy más olajtársaságokkal ellentétben az Aramco miért fizet egyáltalán osztalékot a jelentősen csökkenő nyereségesség ellenére.
A szaúdi olajtársaság nehézségei tovább rontanak a de facto uralkodó, Mohamed bin-Szalmán tekintélyén. A világsajtóban MBS-ként emlegetett trónörökös hatalmas ambíciókkal vette át az ország irányítását az elmúlt években. Látszólagos nyitottságával és nagyívű vízióival kimondottan pozitív képet épített fel magáról a nyugati sajtóban, ami azonban teljes mértékben megváltozott az elmúlt években.
A szokásától eltérően öltönyben lévő MBS (balra) Emmanuel Macron francia elnökkel. Fotó: AFP
A jelenleg 34 éves MBS azt a képet igyekezett kialakítani magáról, hogy a szaúdiak Atatürkjeként modernizálná Szaúd-Arábiát. Látványos jelei voltak a nyitásnak: nők is vezethetnek autót, koncerteket engedélyeznek, újranyitottak a mozik, és MBS az államvallást, az iszlám szigorú irányzatának számító vahabizmust is visszaszorítaná.
A progresszió jeleként állította be MBS, amikor 2017-ben mintegy kétszáz herceget, minisztert, üzletembert és más magas rangú vezetőt gyanúsítottak meg korrupcióval, és tartottak fogva egy rijádi luxushotelben. Az intézkedés során azonban több foglyot megkínoztak, átláthatatlan módon semmizték ki őket, és az egész leszámolás MBS hatalmának koncentrációját szolgálta.
Ezzel együtt a trónörökös összehasonlíthatatlan nagyobb pusztítást végez Jemenben, ahol a polgárháborúba a Közel-Kelet másik meghatározó uralkodójával, az Egyesült Arab Emírségek koronahercegével, Mohamed bin Zájeddel közösen szállt be. Az Iránnal vívott proxy háború brutális és értelmezhetetlen szenvedést okoz a civil lakosság számára. Mintegy 100 ezren haltak meg eddig a háborúban, és az ENSZ a világ legnagyobb humanitárius válságaként jellemzi.
A nyugati médiában ennél is nagyobb teret kapott, amikor a török hatóságok módszeres szivárogtatásának köszönhetően kiderült, hogy MBS állhat a szaúdi kormánnyal kritikus újságíró, Dzsamál Hasogdzsi brutális gyilkossága mögött.
MBS ambiciózus gazdasági tervei jelen állás szerint hasonlóan omlanak össze, mint a felépített imázsa. Hatalomra kerülésekor a gazdaság diverzifikációját tűzte ki célul, külföldi befektetőket akart hívni az országba, és privatizálta volna a gazdaság egy részét. A 2016-ban meghirdetett stratégiája azt célozta meg, hogy a királyság 2020-ra olajbevételek nélkül is életképes legyen, megszűnjön a költségvetés hiánya, Mekkába pedig 19 millió zarándokot vártak.
A járvány azonban végképp felborította a terveket. Szaúd-Arábiában eddig 280 ezer fertőzöttet regisztráltak, amely a legmagasabb szám az arab világban. Az államháztartás hiánya ritka magas lesz, a gazdaság divezifikálásból nem sok valósult meg, és még a zarándoklatra sem mehet ezernél több ember.
A gazdaság nehézségeit tovább növeli, hogy az elhúzódó jemeni háború rendkívüli módon megterheli a kiadásokat. A stockholmi SIPRI katonai kutatóintézet szerint Szaúd-Arábiában a legmagasabb az egy lakosra jutó hadi kiadás a világon, a GDP 9 százalékát költik a hadseregre.
