Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. december 26. 13:23 Tech, Világ

Egyre többet költünk fegyverekre, pedig sosem éltünk még ilyen békésen

A huszadik századot alapvetően meghatározó három háború (a két világ- és a hidegháború) után az emberi civilizáció egyik legbékésebb korszakát éljük.

Bármilyen szívfacsaró is a jemeni háborúról, a mianmari népirtásról vagy a Földközi-tengerbe fulladt menekültekről olvasni, a hosszú távú trendek alapján az emberiség nagy része soha nem élt akkora biztonságban, mint az elmúlt évtizedekben (hogy ennek ellenére miért rettegünk folyamatosan, azt korábban több remek angol nyelvű cikk is feldolgozta, például ez vagy ez).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA piac döntheti el a fegyverkérdést az USA-banAmi nem sikerült a mozgalmaknak és a politikusoknak, azt kikényszerítik a piacon keresztül a fogyasztók. Büntetik a tömeggyilkossághoz kapcsolható cégeket.

Ezt a képet erősíti, hogy arányaiban egyre kevesebbet költünk fegyverekre. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint a hatvanas évek elején a világszinten előállított GDP több mint hat százaléka ment katonai kiadásokra. Ez azonban fokozatosan csökkent, és tavaly alig több mint harmadára esett vissza, 2,3 százalékra.

 

A fegyverekre legtöbbet költő országok közül mára egyedül Szaúd-Arábia emelkedik ki, a GDP több mint 10 százalékát költötte katonai kiadásokra tavaly. Nála egyedül Ománban költenek többet fegyverre arányaiban, a GDP 12 százalékát, a harmadik Kongói Köztársaságban 6 százalékot. A 33 milliós lakosú Szaúd-Arábiának ezzel a harmadik legnagyobb katonai költségvetése lett a 2010-es években az USA és Kína után. Kína viszont arányaiban kevesebbet költ fegyverekre, mint a nyolcvanas években, és a jelenlegi világátlagot sem érik el katonai kiadásai.

Részben a békés időszaknak köszönhetően jelentős fejlődésen ment át a világ az elmúlt évtizedekben, így azonban hiába csökken a fegyverekre kiadott pénz GDP-arányosan, a tényleges összegeket tekintve soha nem költött annyit fegyverekre az emberiség, mint most. A 2016-os dollárérték alapján készült táblázatból látszik, hogy Kínában a brutális gazdasági növekedés mellett közel tízszeresére nőtt a fegyverekre fordított pénz az elmúlt húsz évben.

 

Kína azonban így is alig több mint harmadannyit költ hadseregére, mint az Egyesült Államok. A megnövekedett kínai szám így arra volt elég, hogy az USA-t követő kilenc legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező ország összesített költése megelőzze az USA-t (a Szovjetunió adatai nem szerepelnek a grafikonon). Az is világosan látszik, hogy az európai nagyhatalmak (az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország) katonai kiadásai inkább stagnálnak, míg Kína mellett Szaúd-Arábia, India és Oroszország költései meredeken növekszenek.

A fegyverkereskedelem sosem volt mentes az álszentségtől és a cinizmustól, és ez mostanra sem változott meg. Ahogy az Európai Unió vezetői kiszervezték a menekültprobléma kezelését a Földközi-tenger hullámainál kegyetlenebb észak-afrikai haduraknak, hasonlóan járnak el a jemeni háborúnál. Az Európából nézve elképzelhetetlen szenvedést okozó háború miatt hiába bírálja és szólítgatja fel az európai és amerikai politikai elit Szaúd-Arábiát a háború felfüggesztésére, több európai vállalkozásnak óriási üzlet a konfliktus. (Az alábbi grafikonon ábrázolt mutatószámot a beszerzett fegyverrendszerek, katonai felszerelések korszerűsége, összetettsége, ára alapján képzik.)

 

A harmadik legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező Szaúd-Arábia ugyanis az európai fegyverexport első számú célpontja. A jemeni háború 2015 óta tart, és az EU-s országok csak 2017-ben 16 milliárd euróért adtak el fegyvereket Szaúd-Arábiának. A New York Times egy videóriportban dolgozta fel, hogy Szardíniában készült bombák hogyan öltek meg jemeni civileket. Az USA fegyverexportja öt év alatt közel tízszeresére nőtt Szaúd-Arábiába, miközben még a Trump-kormányzat is tűzszünetet szeretne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsődbe menekül a legrégebbi amerikai fegyvergyár, mivel Trump óta bezuhantak az eladásaiA Remingtonnak főszerepe volt a két világháborúban, de a fegyvergyártók igaz barátjának hatalomra kerülését már nem bírta el.

A magyar kormány is azt reméli, hogy egyre fajsúlyosabb lesz a fegyvergyártás. A 2016-ban bemutatott új iparstratégia, az Irinyi-terv a hét kiemelten fejlesztendő terület közé sorolja a fegyvergyártást. Decemberben át is adtak most elkészült magyar kézifegyvereket, az eseményt hadiipari mérföldkőnek nevezte Benkő Tibor honvédelmi miniszter.
 
Emellett az utóbbi napokban-hetekben sorjáztak a magyar fegyverimporttal kapcsolatos közlemények is: a korábban bejelentett 20 könnyű (H145M) mellé veszünk 16 közepes (H225M) katonai helikoptert az Airbustól, és szintén ettől a nyugat-európai cégtől szerzünk be légvédelmirakéta-vezetési rendszert. Várhatóan tovább bővül a jelenleg két Airbus A-319-esből és két Dassault Falcon 7X-ből álló szállítórepülőgép-flotta is, ami pedig a földi eszközöket illeti, Németországból 44 Leopard 2A7+ és 12 Leopard 2A4 harckocsit, valamint 24 Panzerhaubitze 2000 önjáró tarackágyút vásárolunk.

Tech Világ egyesült államok fegyver fegyvergyártás háború Szaúd-Arábia Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Debreczeni Anna
2019. szeptember 17. 11:43 Tech

Nagyot nyerhet a német gyökerű szoftvercég a generációváltással

Ezért is jó, ha nélkülözhetetlenné teszi magát egy vállalat: elég egyszer eladnia a termékét, utána csak frissítenie kell a legújabb trendek szerint.

Avatar
2019. szeptember 15. 17:08 Tech

Retró elektromos autókkal száguldhatunk a jövőbe

Lassan már minden gyártó megjelenik egy tisztességes elektromos autóval, és ezek formavilága gyakran több évtizeddel ezelőtti modellekét idézi meg.

Andersen Dávid
2019. szeptember 8. 07:35 Tech

Hamarosan tényleg intelligens robotok fognak öltöztetni minket, és ebben nagy pénz van

A divat, a technológia és a tudomány vívmányait egyesítő fashiontech cégek hatalmasat mennek napjainkban, de vajon meddig tart még az öröm?

Fontos

Kasnyik Márton
2019. szeptember 16. 10:39 Világ

Néhány drónnal szétbombázták a kőolaj világpiacát

Kiesett a világ kőolaj-termelésének az öt százaléka, amire húsz százalékot ugrott az olajár. Újra megjelent a veszély a Közel-Keleten.

Stubnya Bence
2019. szeptember 15. 07:53 Adat

A devizahitelek gerjeszthették a nagy magyar kivándorlási hullámot

A szegényebb háztartások részesülnek nagyobb részben a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaiból. Fontos motiváció volt a külföldön munkát keresőknek, hogy a család fizetni tudja a törlesztőt.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 14. 08:08 Vállalat

Az állam és a mobilhasználók is milliárdokat bukhatnak a tegnapi döntés miatt

Mindenki arra számított, hogy a Digi frekvenciát szerez magának és szétrobbantja a magyar mobilpiacot, erre egyszerűen kivágták őket a frekvenciatenderről.