Először jelentek meg konkrét számok arról, hogy mennyibe is kerülhet a jövőben a 190 milliárd forintból felhúzott Puskás stadion fenntartása. A komplexumot kezelő Nemzeti Sportközpontok a különböző feladatokra két tendert is kiírt a napokban, és a közbeszerzési dokumentumok szerint ezekre összesen 720 millió forintot szánnak a következő egy évben.

Felülvetés és fénytechnika

A kisebb összegű pályázat a Puskás Aréna pályakarbantartási feladatiról szól, amire 180 millió különítettek el. A kiírás alapján a nyertesnek kell gondoskodnia

• a pályamunkákról,
• az öntözésről,
• a pályaápolásról,
• a tápanyagutánpótlásról,
• a felülvetésről,
• a növényvédelemről,
• a labdarúgó mérkőzések előkészítéséről,
• a mérkőzések utáni helyreállításról, de az ő feladatuk lesz
• a pályaápolást segítő infrastruktúrák működtetése és
• pályaborítás részleges és teljes cseréje/felújítása is.

Az induló cégeknél nem árt, ha van olyan szakember, aki komolyabb pályafenntartási és mérkőzés előkészítési tapasztalattal rendelkezik, mert ez is döntési kritérium, de a győztesről főleg az ajánlott ár alapján döntenek majd. A nyertes azonban nem csak 180 milliónyi megbízásban reménykedhet, mert bár a közbeszerzést csak egy évre írták ki, már az első dokumentumban rögzítették, hogy a keretmegállapodás legfeljebb két alkalommal tovább két évvel meghosszabbítható.

Hasonlóak a feltételek a másik, jóval nagyobb összegű tendernél is, aminek a keretében a rendezvénytechnikai szolgáltatásokat szerzi be az NSK. Erre 540 milliós keretösszeget határoztak meg, és a nyertes feladata az lesz, hogy a Puskás Aréna sporteseményeihez illetve egyéb rendezvényeihez kapcsolódó hang-, fény-, színpad-, és vetítéstechnikai feladatokat ellássa, valamint a rendezvényekhez kapcsolódó technikai eszközöket biztosítsa és üzemeltesse.

Évi ötmillió a Puskás névért, de nem csak Puskáséknak

Ezek egyébként nem az első szerződések lesznek, amiket az NSK a Puskás stadion kapcsán köt (pdf). Márciusban hasonló összegben határozatlan időre már leszerződtek az állami Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal (KEF) mélyebben nem részletezett üzemeltetési szolgáltatásokra, és emellett számos kisebb megállapodást is kötöttek. Az informatikai rendszer üzemeltetése 50 millióba kerül, a belépőjegyek értékesítéséért pedig 56 milliót fizetnek a labdarúgó szövetségnek, de rendeltek néhány 10 millióért például jogi és stratégiai tanácsadást is.

Sőt, évi 5 millió forintot fizetnek azért is, hogy a Puskás Aréna használhassa a Puskás nevet, méghozzá

egy olyan cégnek, amelynek legnagyobb tulajdonosa a Nemzeti Sport főszerkesztője, az Orbán Viktor által alapított felcsúti akadémia egykori kommunikációs igazgatója, Szöllősi György.

Mindent egybevetve még a KEF-fel kötött szerződés nélkül is az 1 milliárd forintot közelíti az az összeg, amit a nyitás óta a Puskásra szánt az NSK.

Cölöpöznek az Atlétikai Stadion helyén

Miközben a Puskásnál már a fenntartásra mennek a százmilliók, a másik, vélhetően hasonló nagyságrendű összegből megvalósuló fővárosi arénánál még az építésre. Az Atlétikai Stadion kivitelezője még mindig nincs meg (igaz, a verseny leszűkült három szereplőre), de a Mészáros-család érdekeltségébe tartozó Fejér B.Á.L. Kft. már a második megbízását kaphatja a területen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHárman maradtak versenyben a budapesti atlétikai stadion építéséértKönnyen lehet, hogy ugyanaz a konzorcium húzza fel a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő stadiont, amely a 190 milliárdos Puskást is építette.

Azt követően, hogy egy konzorcium tagjaként ez a cég végezhette a bontási munkákat a területen 4 milliárdért, a próbacölöpözés és próbaterhelés elvégzésére is ők adták a legkedvezőbb ajánlatot. Más kérdés, hogy ehhez csak egy konkurensnél kellett olcsóbbnak lenni, a tenderre ugyanis hiába hívtak meg öt céget, csak kettő adott le ajánlatot.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet atlétikai stadion Puskás stadion Olvasson tovább a kategóriában