Most már nincs sok kérdés, hogy mi hozza el a világgazdaság hónapok-évek óta jósolt megingását. A koronavírus és a körülötte kialakult ijedelem hirtelen lerontotta az üzleti kilátásokat szerte a világon.
Az OECD a hét elején közzétett előrejelzése nem tartja lehetetlennek a recesszió kialakulását az eurózónában és Japánban, és biztosra viszi a globális növekedés jelentős visszaesését. Az IMF is jóval pesszimistábbá vált az elmúlt hetekben a korábban megfogalmazott várakozásaihoz képest, sőt, a Világbankkal együtt már egy 12 milliárd dolláros segélycsomag létrehozásáról is döntöttek, amit a fejlődő országok vehetnek igénybe a gazdasági károk enyhítésére.
Ahhoz képest azonban, hogy már jó ideje szinte minden jelentősebb gazdasági szereplő a következő válság kitörésén elmélkedett, a fertőzések kedvezőtlen gazdasági hatásaival a legfontosabb monetáris intézmények nemigen tudnak mit kezdeni.
Az amerikai Federal Reserve például tegnap rendkívüli döntéssel vágott 50 bázispontot az irányadó kamaton, amihez hasonlóra 2008 óta nem láthattunk példát. A gesztus jól mutatja a helyzet súlyosságát, az alacsonyabb, 1-1,25 százalékos kamatláb miatt azonban nem valószínű, hogy újraindulnának a vírusveszély miatt leállított üzemek vagy pedig visszajönne az emberek kedve az utazáshoz, vagy ahogy a Goldman Sachs szakértője, Jan Hatzius nyilatkozott a Wall Street Journal-nek,
ha valaki fél attól, hogy elkapja a vírust, az anyagi helyzetét illető kisebb változások nem fogják rábírni, hogy kitegye magát a fertőzés kockázatának.
Hatzius hozzátette, hogy az alacsonyabb kamatok legfeljebb a törlesztőrészletek csökkenésén keresztül befolyásolhatják valamicskét a vásárlói kedvet, például a növelhetik az érdeklődést az ingatlanpiacon.
Az amerikai lap arra is figyelmeztet, hogy több fontos jegybank még ennyit se tud tenni a gazdaság lassulása ellen. Az előző válság óta többek között a gyenge termelékenységnövekedés, a népesség elöregedése és a gyakoribbá vált kockázatkerülő magatartás miatt a gazdasági növekedés és az infláció világszerte alacsonyan maradt. Ez pedig megnehezítette a központi bankok számára a kamatlábak emelését. Az Európai Központi Bank és a Japán Nemzeti Bank például hosszú évek óta nulla közeli vagy negatív kamatlábakat tartanak érvényben.
Monetáris eszközökkel tehát aligha lehet felpörgetni a lankadó fogyasztási kedvet.
Márpedig a koronavírus okozta gazdasági sokk eltérően a korábbi járványok, terrortámadások és természeti katasztrófák hatásaitól nem elsősorban a kínálati oldalt érinti, hanem a keresletet is jócskán visszaveti, főleg a szolgáltatások területén. A Goldman Sachs becslései szerint a vírus amerikai gazdaságra hatásainak közel fele a fogyasztásban fog megnyilvánulni.
A központi bankok helyett inkább kormányzati közbelépésre lehetne számítani a költségvetési politika útján. A viszonylag kockázatmentes államkötvényekbe menekülő befektetők olcsó finanszírozást biztosítanak az Egyesült Államok és más fejlett országok kormányainak. Ha a gazdaságpolitika megfelelően forgatja vissza a pénzt a gazdaságba, és ösztönzi a fogyasztást, akkor hatékonyan tompíthatja a recesszió következményeit. Az amerikai kongresszus már dolgozik egy 7-8 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagon, ami egyébként ott egyáltalán nem számít nagy összegnek: a Katrina és a Sandy hurrikánok pusztítása utána rendre 100, illetve 51 milliárd dollárt pumpált a kormány a gazdaságba.
Európában a legnagyobb kérdés, hogy a vírusfertőzés nyomán még súlyosabbá váló gazdasági visszaesés kikezdi-e a híres német takarékosságot. A legnagyobb európai gazdaság évek óta többlettel zárja a költségvetését, miközben az eurózóna már a járvány kitörése előtt is egyre több gazdasági problémával szembesült, amin enyhíthetett volna a német költekezés beindítása. Vannak, akik abban reménykednek, hogy a koronavírus megindíthatja a német költekezést, aminek egyébként az egyik legnagyobb haszonélvezője Magyarország lehetne.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
