Értesüléseink szerint a korábbi várakozásokkal ellentétben heteken belül megválaszthatják a mások mellett a sajtószabadság és a média sokszínűsége felett őrködő Média Tanács tagjait. A testület öt tagjából négynek a mandátuma már október közepén lejárt, de az új tagok kijelölése szeptemberben kudarcba fulladt, miután a Fidesz-KDNP lényegében megfúrta a folyamatot.
A kormánypárt akkor azzal indokolta lépését, hogy módosítani szeretnék a médiatörvény előírásait. Most azonban úgy tűnik, enélkül is megválaszthatja a parlament az új tagokat, jó eséllyel azokat, akiket a kormánypártok szeretnének.
A kormány szolgálatában
A Médiatanács (MT) tulajdonképpen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ügydöntő szerve. A médiatörvény szerint az öttagú tanács dönt például a rádiófrekvenciák sorsáról, ellenőrzi a különböző tévé és rádióműsorokat, véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabály-tervezetekről és nem utolsó sorban
ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését.
A tanácsot különösen az elmúlt években elég sok kritika érte, mivel többnyire olyan döntéseket hozott, amelyek a – tagjait jelölő – kormánypártok vagy az azokhoz köthető gazdasági körök érdekeit szolgálták. Lényegében asszisztált a sajtó kormányzati megszállásához. Az MT, amikor erre volt szükség, ellehetetlenítette a rádiók országos hálózatépítését, majd amikor (a Simicska-Orbán háború miatt) változott a széljárás, akkor nagyban hozzájárult, hogy Andy Vajna országos frekvencia nélkül is egész Magyarországon elérhető csatornát építsen fel. A tanács nem látott kivetnivalót Mészáros Lőrinc brutálisra hízott médiabirodalmában, amelynek egy tranzakcióját még a versenyhivatal is megfúrta, sőt maga indokolta meg, hogy miért nem probléma, ha lényegében minden megyei lap egy kézbe kerül.
Elég furcsán büntették a műsorokat is. A Balázs Show pont azt követően lett problémás, és kapott bírságokat, hogy a műsornak otthont adó rádió tulajdonosa, Simicska Lajos összebalhézott a miniszterelnökkel. De olyan is volt a közelmúltban, hogy bíróság semmisítette meg az MT döntését, amely szerint teljesen rendben van, ha a TV2-n 11 kormánypárti megszólaló mellett egyetlen ellenzéki álláspontnak sem jut hely.
Nem volt megfelelő jelölt, de hirtelen lett?
A tanácsnak öt tagja van, akiket kilenc évre választanak meg, közülük négy tag mandátuma járt le most.
Az MT elnöke és tevékenységének legfőbb mozgatója, Karas Mónika ugyanakkor marad,
mivel a korábban egyébként ügyvédként a Simicska-médiának is dolgozó jogász csak 2013-ban került a pozícióba, miután az előző elnök, Szalai Annamária meghalt. Karasról korábban azt lehetett hallani, hogy elnökké kinevezését követően rendszeresen találkozott a kormányfővel is, és egyértelműen ő volt, aki meghatározta a Médiatanács működésének irányát.
A másik négy tag helyett azonban már másfél hónappal ezelőtt újakat kellett volna kinevezni, hiszen a megbízatásuk elvileg október 11-ig szólt. A folyamat ilyenkor úgy zajlik, hogy összehívnak egy bizottságot, amelyben minden parlamenti párt képviseltetheti magát és jelölhet embereket. Utána a beérkezett nevek közül a bizottság a parlamenti mandátumok arányában kiválasztja a javasolt négy nevet, és már csak ezek kerülnek a parlament elé.
A bizottságnak első körben egyhangú döntést kell hozni, és második körben is kétharmados támogatottság kell az egyes jelölteknek. Mivel a Fidesz-KDNP-nek kétharmada van az országgyűlésben, valójában csak formalitás az egész folyamat:
a kormánypártok, ha akarják (és ilyenkor mindig akarják), akkor csak az ő jelöltjeik kerülnek pozícióba.
Ez történt kilenc évvel ezelőtt is: 2010 óta csak olyan tagok ültek a tanácsban, akiket a Fidesz jelölt.
Éppen ezért volt meglepő, hogy pont a kormánypártok fújták le az idén szeptemberben az egész folyamatot, amikor a bizottság először összeült. Az indok az volt, hogy változtatni szeretnének a tagokra vonatkozó egyébként elég szigorú feltételrendszeren, amiből sokan azt a következtetést vonták le, hogy egy vagy több kiszemeltjük nem felel meg az érvényes előírásoknak.
Erőből dönthetnek most is
Ezzel tulajdonképpen el is dőlt, hogy nem lesznek új tagok október 11-étől. A Médiatanács csak azért nem vált döntésképtelenné, mert a jogszabály szerint ilyenkor nem szűnik meg egyből a tagok mandátuma, hanem egészen addig maradhatnak, amíg az utódokat ki nem nevezik. A kormány törvénymódosításra való hivatkozása után pedig szakértők arra számítottak, hogy itt akár hónapokig maradhat a jelenlegi állapot, és csak 2020-ban lesz csere a tagságban.
Ehhez képest most úgy tűnik, mégis felpörgetné a dolgokat a Fidesz, és még december első felében megszavaztatnák az országgyűléssel az új tagokat. Értesüléseink szerint a jelölőbizottság elnöke, a fideszes Halász János a héten bekérte a parlamenti pártok jelöltjeit. Ezt lapunknak a bizottság párbeszédes tagja, Kocsis-Cake Olivio is megerősítette. Az ellenzéki politikus azt mondta, hogy ők egy tagot jelöltek, ugyanazt, akit szeptemberben is, illetve folyamatosan egyeztetnek a többi ellenzéki párttal egymás jelöltjeinek támogatásáról. Azaz
az ellenzék vélhetően most is közösen lép majd fel.
Ennek egyébként a szavazatarányok miatt nincs sok jelentősége. Azt Kocsis-Cake Olivio nem tudta megmondani, hogy a Fidesznek kik a jelöltjei, vagy vannak-e egyáltalán. A neveket ugyanis egy titkársági emailcímre kellett beküldeni, így egyelőre a bizottság tagjai sem látták őket egyben.
A Párbeszéd politikusa szerint az sem elképzelhetetlen, hogy megint csak időhúzásra játszanak a kormánypártok, ennek azonban ellent mond, hogy értesüléseink szerint a Fidesz tényleg hamar dönteni akar az ügyben, és már jövő héten szavazhat is a bizottság. Más kérdés, hogy hivatalosan egyelőre erről az illetékeseket még nem tájékoztatták.
