Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. február 25. 13:25 Közélet

Azért nem találsz több rádiót, hogy ne legyen konkurenciája a kormányközelieknek

Nehéz másra gondolni, mint hogy a Fidesz-közeli üzleti körökhöz tartozó rádióknak próbál kedvezni a médiahatóság a budapesti kereskedelmi rádiók számának alacsonyan tartásával. A fővárosban jelenleg mindössze három kereskedelmi adót lehet fogni széles körben, miközben bő tíz éve ez a szám még nyolc volt. A most működő három rádió közül pedig legalább kettőnek egyértelműen kormányközeli tulajdonosa van.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) frekvenciagazdálkodását már korábban is érték kritikák. A hivatal, egészen pontosan annak ügydöntő szerve, a médiatanács ugyanis elég egyértelműen a kormánynak kedvezően sáfárkodik ezekkel a szűkös erőforrásokkal.

Emlékezetes történet volt, hogy az MSZP-közeli országos adó, a Neo FM bedőlése után nem indítottak versenytársat az akkor még kormánybarát Simicska Lajos rádiójával, a Class FM-mel szemben, hanem inkább szétosztották a felszabadult frekvenciákat. Később pedig, amikor Simicska ellenséggé vált, százmilliókról mondott le az NMHH, csak nehogy az egykori Fidesz-pénztárnoknál maradhasson az akkor már egyetlen országos kereskedelmi rádió*Amit egyébként ekkorra már eladott Simicska Lajos érdekköre, de politikai körökben attól tartottak, hogy visszakerülhet hozzá az adó.. Közben sorra írtak ki olyan frekvenciákra pályázatot, amelyekkel Andy Vajna újonnan indult Rádió-1-e jogi kiskapukat kihasználva kvázi országossá válhatott. A legutóbbi furcsa húzásuk pedig az volt, hogy szemet hunytak a tavaly életre hívott fideszes médiaalapítvány jogszerűtlen működése felett.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa egy rádió nem megfelelő kézben van, nem számít a közpénzLegalább 700-800 milliós bevételről, de akár ennek a duplájáról mondhatott le az állam, csak azért, hogy ne a Class FM szóljon az országos frekvencián.

 

Bár az NMHH honlapján nem egyszerű megtalálni a vonatkozó adatokat, egy lekérdezhető táblázatból az látszik, hogy az elmúlt években a kínálat  igencsak eltolódott a piaci alapon működő, hirdetésekből élő kereskedelmi rádióktól a jelentős részben közszolgálati műsorokat sugárzó közösségiek irányába. Hét éve 10 kereskedelmi rádió mellett tucatnyi közösségi működött az országban, 2017-ben viszont már 6-19 volt az arány.

Azóta friss számokat nem tett elérhetővé a médiahatóság, de a nyilvántartásuk alapján úgy tűnik, hogy sokat nem változott a helyzet: jelenleg 17 közösségi adóra 7 kereskedelmi csatorna jut. Utóbbiak közül pedig három egyértelműen kormányközeli: az egyetlen országos adó, a Retro Rádió és az Alföldön fogható Gong a tavaly év végén gründolt fideszes médialapítványé, míg a Rádió 1 Andy Vajna tulajdonában volt*Utóbbi két különböző olyan frekvencián szól, amelyek körzeti médiaszolgáltatást tesznek lehetővé. Ezek közül pedig az egyikhez tulajdonosi szempontból nem volt köze a filmügyi kormánybiztosnak, de a frekvenciát úgynevezett hálózatba kapcsolódással átengedte a használatra jogosult cég a Rádió 1-nek..

 

A fővárosban különösen szembetűnő volt a piaci átalakulás. Miközben 2008-ban még nyolc kereskedelmi rádiót lehetett hallgatni Budapesten, és még 2012-ben is ötöt, jelenleg mindössze három érhető el: a Retro, a Rádió 1 és az épp február elején frekvenciát váltó, örök túlélő Sláger FM.

Persze arról lehet vitatkozni, hogy hány piaci alapon működő rádiót bír el egy 2-4 milliós piac. Könnyen lehet, hogy nyolcat már nem, de az szinte biztos, hogy három adó ekkora hallgatóközönség mellett kifejezetten kevés.

Ráadásul – még ha az üzleti logikából ez is következne – az elérhető adatok nem azt támasztják alá, hogy a piaci szereplők számának csökkenése javítja a cégek pénzügyi eredményességét. Az NMHH éves beszámolóiban ugyanis rendre feltünteti, hogy a médiaszolgáltatásra jogosult cégek milyen eredményeket értek el. Legutóbb pedig országos szinten a körzeti rádiókat fenntartó vállalatok alig több mint negyede termelt profitot, ami kifejezetten alacsony arány. Ennél jóval több nyereséges vállalat volt 2011 és 2013 között, amikor sokkal több körzeti rádió működött.

Mindezek fényében tényleg elég nehezen érthető, hogy miért tartja ilyen alacsonyan a kereskedelmi rádiók számát az NMHH, különösen, hogy az államnak az ilyen adókból van csak bevétele. A közösségi rádiók – amelyektől speciális műsorrendet követel meg a hivatal – ugyanis nem fizetnek a frekvencia használati jogáért, a nagyobb kereskedelmi adóknak viszont minden évben tízmilliókat kell kicsengetniük médiaszolgáltatási díj formájában.

Azaz a médiahatóság százmilliókról mond le azzal, hogy a közösségi adókat preferálja a kereskedelmiekkel szemben. Ráadásul ágazati elemzők szerint mindezt politikai okokból.

A budapesti kereskedelmi adók háttérbe szorítása mögött ugyanis az egyetlen logikus magyarázat az lehet, hogy nem szeretnének a kormányközeli adóknak, illetve azok üzeneteinek újabb konkurenseket állítani. Ez a megközelítés nem lenne példa nélküli: Magyarországon azért nem volt bő másfél évig egyetlen országos kereskedelmi csatorna sem, mert az NMHH nem adott ideiglenes működési engedélyt a korábban Simicska Lajoshoz köthető Class FM-nek. Ezzel akkor szintén több százmillió forintot hagyott veszni a hatóság.

Jelentős változás pedig ebben a politikában nem is várható. Bár egy új kereskedelmi adó biztosan indul a nem túl távoli jövőben, egyrészt ezzel csak az idén év eleji helyzet áll vissza, másrészt a Media1 januárban arról írt, hogy ez is a néhai Andy Vajna üzleti köréhez kerülhet.

Az egyelőre rejtély, hogy a többi szabad frekvenciával mi lesz. Megkérdeztük az NMHH-t a frekvenciagazdálkodási tervekről, de konkrét válaszokat nem kaptunk, csak általánosságban írták le a folyamat menetét. Kapkodás láthatóan nincs a hatóságnál. A kereskedelmiként induló Lánchíd Rádió frekvenciájának pályáztatása például már közel egy éve felmerült, de azóta sem volt előrelépés, és sok jel nem mutat arra sem, hogy a Sláger FM-től néhány hete elvett sávra rövid időn belül tendert írnának ki.

Közélet Class FM Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány Lánchíd Rádió Neo FM NMHH retro rádió Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2019. május 16. 12:17 Közélet

Tabuk fogságában a magyar gazdaságpolitika

A magyar konvergencia program azt a látszatot kelti, hogy már sikerült megteremteni a tartósan gyors növekedés gazdaságpolitikai előfeltételeit.

Váczi István
2019. május 16. 06:53 Közélet, Vállalat

Az ország legnagyobb földesura lett Mészáros Lőrinc

Nem kell tovább számolgatni, Mészáros agrárholdingjának vezetője maga mondta el, hogy már mindenkinél nagyobb területen gazdálkodnak.

Avatar
2019. május 14. 17:08 Közélet

Üzentünk Brüsszelnek: a lehetséges világok legjobbika jön

Az euró bevezetésével továbbra sem foglalkozik érdemben a kormány, és olyan gazdasági növekedéssel számol, amelyhez nagyon jól kell alakulniuk a külső feltételeknek.

Fontos

Bucsky Péter
2019. május 20. 06:54 Élet

Tételes lista a zöld rendszámos autókról – sokuk szennyezőbb egy hagyományos kocsinál

Sok tölthető hibridnél teljesen érthetetlen, miért támogatja az állam a vásárlásukat és a fenntartásukat.

Hajdu Miklós
2019. május 15. 16:46 Vállalat

Nem a Mercedes-beruházás felfüggesztése miatt kerülhet bajba a magyar autóipar

Magyarország szempontjából sokkal fontosabb, hogy mi lesz az autóipari beszállítókkal, ha tényleg beüt a válság az ágazatban.

Váczi István
2019. május 14. 06:54 Közélet

Az oktatásban káoszt hozott, ideje kipróbálni a közlekedésben

Pár éve még 24 Volán-vállalat volt, hamarosan csak egy marad. Közben meg kellene nyitni az ágazatot a magáncégek előtt, de ez valószínűleg csak minimális szinten történik meg.