Még mindig a Fidesz ellenőrzi a vidéki városok lakosságának többségét, de rengeteget vesztett
Az önkormányzati választások igazi tétje az volt, hogy képesek lesznek-e a Fideszen kívüli politikai erők akkora szervezeti erőt szerezni, hogy a következő éveket ne teljesen enervált állapotban töltsék. Az önkormányzati pozíciók betöltése jelentős kapacitást ad a helyi politikai erőknek, legyen szó a helyi médiáról és az adott pártok hátországa által megszerezhető pozíciókról, ami nélkül nehéz bármiféle országos szervezettségre szert tenni.
A vasárnapi önkormányzati választás Budapest mellett – ahol a főpolgármester mellett a kerületek többsége is az ellenzékhez került – a vidéki városokban hozta a legnagyobb változást. Debrecen és döbbenetes módon Győr ugyan fideszes polgármestert választott, de Miskolcon, Pécsett, Szombathelyen és még másfél tucat városban cseréltek le a szavazók fideszes polgármeseterek ellenzékiekre vagy az ellenzék által támogatott civilekre.
Tízezer főnél nagyobb vidéki városokban négymillió ember él Magyarországon, összesen 136 ekkora településen. 2010-ben és 2014-ben a Fidesz tarolt ezekben a városokban, a legutóbbi választás után a lakosság 75 százalékát vezette fideszes polgármester.
Most viszont 700 ezer ember szabadult fel a fideszes városvezetés alól:
2,93 millióról 2,2 millióra csökkent a kormánypárti irányítású vidéki városok lakossága.
Ez viszont azt jelenti, hogy a fideszes és a Fidesz által támogatott civil*Békéscsaba, Kiskunfélegyháza polgármesterek vezetik a városok lakosságának 55 százalékát, míg az ellenzékiek csak 38 százalékát. De nekik ez is nagy előrelépés, különösen, ha hozzávesszük a fővárosban elért térfoglalást.
Itt viszont nagyjából vége is van az ellenzéki sikereknek. A megyei közgyűléseket ugyanis kivétel nélkül besöpörte a Fidesz, az összes megszerezhető 381 mandátumból 254-öt szereztek meg. Érdekes viszont az ellenzéki pártok sorrendje: az EP-választáshoz hasonlóan a DK lett a második, az pedig a Jobbik viszonylagos vidéki beágyazottságát mutatja, hogy a negyedik helyre szorult Momentumnál több mandátumot szereztek (Borsodban például 8-at).
A következő napokban – amint megszerezzük a részletes adatokat a Nemzeti Választási Irodától – új elemzésekkel dolgozzuk fel az önkormányzati választások tapasztalatait.
Közélet
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
