A vasárnapi EP-választáson a legnagyobbat a Jobbik bukta. Bő egy éve még második legerősebb pártként azt kommunikálta, hogy kormányváltásra készül, a mostani választáson azonban csak ötödik lett. Tavaly még a szavazatok 19,8 százalékát szerezte meg, most csak a 6,4 százalékát.
A látványos összeomlás nem kerülte el azokat a településeket sem, amelyek korábban leginkább jobbikosnak számítottak. Abban a tíz városban*Tapolca, Barcs, Vásárosnamény, Törökszentmiklós, Gyöngyös, Marcali, Mátészalka, Sátoraljaújhely, Ózd, Fegyvernek., ahol a legjobb eredményt érte el a Jobbik 2018-ban, elvesztette szavazóinak több mint 80 százalékát (33 ezer szavazóból lett 6,5 ezer, ami egyébként az országoshoz hasonló arány).
Ezekben a városokban a részvétel hasonlóan arányult az országos átlaghoz (mindkét esetben nagyjából öt százalékponttal elmaradt tőle). A Fidesz tavaly is nyert a vizsgált városokban, de a Jobbik valamennyire meg tudta szorítani. Tavaly átlagban a választók több mint 30 százaléka szavazott a Jobbikra, ez viszont mostanra 12 százalékra zuhant.
A 2018-as választás során a tíz leginkább jobbikos városban a szavazati arányok átlagos megoszlása (százalék)
| Választás 2018 | Választás 2019 | |
| Fidesz | 42,7% | 49,0% |
| Jobbik | 30,6% | 12,2% |
| MSZP-P | 10,3% | 6,8% |
| LMP | 5,4% | 1,3% |
| DK | 5,1% | 17,5% |
| Momentum | 2,5% | 5,8% |
| Más pártok | 3,4% | 2,4% |
| Mi Hazánk | 0 | 5,0% |
A Jobbik korábban magasan a második legerősebb pártnak számított ezekben a városokban, de most szinte mindenhol megelőzte a Demokratikus Koalíció, Törökszentmiklóson vagy Fegyverneken pedig még a Mi Hazánk is. Sátoraljaújhelyen például 2018-ban még ötször annyian szavaztak a Jobbikra, mint a DK-ra (25,6% vs. 5,5%), de vasárnap már a DK kapott háromszor annyi voksot (7% vs. 20,6%).
Ebben a tíz városban a Fidesz és a DK növelte leginkább a szavazatszámát. Míg a 2018-ban az erős Jobbik miatt más városokhoz képest gyengébben szereplő Fidesz átlagosan 42,7 százalékot kapott, az EP-választáson már 49 százalékot. Most több ilyen városban is 50 százalék fölé nőtt a támogatottsága.
A Demokratikus Koalíció kampányrendezvénye Tatabányán. Fotó: Bodnár Boglárka/MTI
A DK-nak ennél is nagyobb mértékben nőtt a támogatottsága: egy év alatt ötödikből másodikká lépett elő a vizsgált helyeken. Míg 2018-ban 5,1 százalékot kapott a leginkább jobbikos városokban, ez most 17,5 százalékra nőtt. Ebben a volt jobbikosoktól megszervezett szavazatokon kívül szerepet játszhatott az is, hogy az MSZP-P és az LMP támogatottsága 7 százalékponttal csökkent, bár a DK és a Momentum közösen jóval többel szerzett többet, összesen 16 százalékponttal.
Ugyan a Mi Hazánk a korábban említett Törökszentmiklóson és Fegyverneken is jól szerepelt, 15 százalék körüli eredménnyel, a többi vizsgált városban ennél jelentősen kevesebben szavaztak rá. A tíz, korábban leginkább jobbikos városban átlagosan öt százalékot szereztek, amely elmarad a Fidesz és a DK növekedésétől, de még a Momentum eredményétől is.
A 2018-ban leginkább jobbikos 20 falu eredményei hasonló képet mutatnak. Ezekben átlagosan több mint 41 százalékot szerzett a Jobbik egy éve, de vasárnap már csak alig több mint 18 százalékot kapott. Ezekben a falvakban is leginkább a DK szárnyalása a feltűnő. 2018-ban még csak három százalékot kapott, most pedig ennek több mint négyszeresét, több mint 14 százalékot. A DK mellett a Fidesz és a Mi Hazánk járt leginkább jól a Jobbik összeomlásával.
A 2018-as választás során a 20 leginkább jobbikos községben a szavazati arányok átlagos megoszlása (százalék).
| Választás 2018 | Választás 2019 | |
| Jobbik | 41,2% | 18,3% |
| Fidesz | 39,7% | 46,9% |
| MSZP-P | 9% | 5,5% |
| LMP | 3,4% | 1,5% |
| DK | 3% | 14,2% |
| Momentum | 1,2% | 5,1% |
| Más pártok | 2,3% | 2,4% |
| Mi Hazánk | 0 | 6,1% |
A Fidesz 39,7 százalékról 46,9 százalékra növelte támogatottságát, a választáson először induló Mi Hazánk pedig 6,1 százalékot szerzett. Ezzel az 5,1 százalékot gyűjtő Momentumot és az 5,5 százalékos MSZP-t is megelőzte. A részvételi adatok hasonlóan alakultak a 2018-as választáshoz, mindkét esetben 3-4 százalékpont körül maradtak el az országos átlagtól.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
