Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. január 18. 15:49 Közélet

A minisztériumban pontosan látják, hogyan dolgoztatják túl a magyar munkást

A Pénzügyminisztériumhoz tartozó Foglalkoztatás-felügyeleti főosztály 2018 első háromnegyed évében több mint 13 ezer céget ellenőrzött, és azt találta, hogy az ott dolgozó összesen majdnem 55 ezer munkavállaló 68 százalékát érintette valamilyen jogsértés. A helyzet egy év alatt nem nagyon javult, hiszen 2017 ugyanezen időszakában is 71 százalékos volt a jogsértett emberek aránya.

A hatóság (innen letölthető) jelentéséből kiderül, hogy a munkaügyi szabálytalanságoknak két fő iránya és terepe van: egyrészt az építőiparban és a vendéglátásban továbbra is a (be nem jelentett) feketefoglalkoztatás a legnagyobb probléma, a gépiparban és a feldolgozóiparban viszont a bejelentett munkavállalók túlfoglalkoztatása megy nagyon.

A rabszolgatörvénynek is nevezett, a túlórakeretet újraszabályozó jogszabálymódosítás fényében ez utóbbi most különösen érdekesnek tűnik. A hivatali jelentés konkrét példákon is bemutat néhány olyan trükköt, amelyből kiderül, hogyan lehet a szabályokat kijátszva, ügyeskedve elérni, hogy egy tipikus melós többet dolgozzon a megengedettnél.

Egy tolna megyei esetben például a munkáltató két recepcióst foglalkoztatott kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, de nem határozta meg a munkaidőkeret kezdő-és befejező időpontját. Mint kiderült, a munkavállalók később nem kapták meg két hónapra érvényes műszakpótlékukat és egyikőjüknek a munkaszüneti napra érvényes pótlékot sem fizették ki. A bérjegyzékre ugyanis nem vezették át a túlórákat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖtből két ember feketén dolgozik az építkezésekenÖt nagyobb ágazatban több mint háromszázezer ember dolgozhat feketén Magyarországon. Miközben nő a feketemunka aránya, a felügyelet egyre kevesebb ellenőrzést tart.

A munkaidő-beosztás hiánya egyébként a leggyakoribb szabálytalanság, és a hivatal úgy gondolja, hogy ennek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya áll, másrészt viszont egyszerűen csak az, hogy a rendkívüli munkavégzést tüntetik el ezzel a módszerrel.

Nagyon sokszor fordul elő, hogy a munkaidőkeretben dolgozóknál (a fenti koknrét példához hasonlóan) a kezdő és a befejező időpontot nem rögzítik írásban. A munkavállaló számára így a gyakorlatban ellenőrizhetetlenné válik, hogy milyen mértékben foglalkoztatják túl, és azt sem tudja már követni, hogy ezért mennyi pénz járna neki. Nem mellesleg ez a gyakorlat az ellenőrzések elől is elbújtatja a ki nem fizetett túlórákat.

A másik tipikusnak mondható ügyeskedés az, amikor a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás módszerét alkalmazza, de a munkással napi bérben állapodik meg, márpedig a napi bér függetleníthető a napi munkavégzés idejétől, tehát akár sokkal több is lehet, mint 8 óra.

A harmadik megoldás pedig a jól ismert részmunkaidős feketézés, amikor a dolgozót papíron részmunkaidőben foglalkoztatják, a valóságban azonban rendes munkaidőt tölt munkával, a különbözetet pedig zsebbe fizeti a mukaadó.

Ennek fényében már nem is meglepő, hogy a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanságból kevés akad. Ennek ugyanis részben az az oka, hogy a jogsértést hamis munkaidő-nyilvántartás vezetésével elbújtatják a munkáltatók.

Amikor egy-egy esetben mégis fény derül erre a szabálytalanságra, akkor viszont rendszerint nagyobb munkavállalói létszámot érint, és arról van szó, hogy a rendkívüli munkavégzés éves felső mértékét tömegesen túllépik. A vizsgált időszakban több mint 3 ezer ilyen munkavállalót talált a hivatal a gépiparban és a feldolgozóiparban.

Az anyag szerint döntő okok között van a szakképzett munkaerő hiánya is, ami jól rímel a túlóra-rabszolgatörvény körüli vitákra: a cégeknek láthatóan azért kellett túlfoglalkoztatni a munkásokat, mert annyira nincs már ember, hogy másképp nem lehet működtetni az üzemeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖsszecsípték a méhek, hőgutát kapott a rovarirtó, tavaly 80-an haltak meg munkabalesetbenSiralmas a munkavédelmi helyzet, egyre nő az ezer munkavállalóra számított balesetek száma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost megnézheted, hogy be van-e jelentve a pincér a szemben lévő étterembenElkészítettük a feketén dolgoztató magyar cégek térképét.

Közélet ellenőrzés munkaidő munkaügyi felügyelet rabszolgatörvény szabálytalanság túlóra Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2019. június 18. 16:18 Közélet

A 2020-as költségvetés tartásához sokaknak kellene sokat, és főleg hatékonyan dolgozni

És még a világgazdaságtól is azt kell elvárnunk, hogy jól viselkedjen, különben jöhet a csendes megszorítás.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.

Fabók Bálint
2019. június 13. 06:52 Közélet, Vállalat

Szicíliai módszerek és nyakára küldött emberek övezték a vesztegetéssel gyanúsított Bige László felemelkedését

Az ország egyik leggazdagabb embere bezáratja a két magyar műtrágyagyár egyikét. Bige László életútja és a szolnoki vegyi vállalat jelentősége.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Avatar
2019. június 13. 17:23 Adat

Egyre több nő hal bele a dohányzásba Magyarországon

A dohányzás itthon még mindig súlyos probléma. Egy új tanulmány megmutatja, hogyan jelennek meg itt is a nemi egyenlőtlenségek.