Hírlevél feliratkozás
Avatar
2018. december 21. 17:23 Közélet

Matolcsy hátradőlve vállalhat újabb hat évet a nemzeti bank élén

A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg.

Nincs róla hivatalos döntés, de jelenleg az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy március után is Matolcsy Györgynek fogják hívni a Magyar Nemzeti Bank elnökét – értesült az Mfor.hu.

Matolcsy hat évre szóló mandátuma 2019. március elején jár le. Ahogy közeledik a határidő, egyre több információ, spekuláció jelenik meg azzal kapcsolatban, hogy merre vezet tovább a jegybankelnök útja. Volt olyan felvetés, amely szerint Matolcsy visszatérne a kormányba, és a hozzá nagyon közel álló gazdaságstratégiai tervezést emelik kormányzati szintre az irányításával. Vagyis akár egy önálló tárcát is kaphatna, például a Pénzügyminisztériumból kiszakítva az érintett területet.

Akik szerint ez egy lehetséges forgatókönyv, azzal érvelnek, hogy Matolcsynak unalmas már a jegybank vezetése, nem talál benne kihívást, intellektuális izgalmat. Ráadásul a gazdasági növekedési ciklus vége felé, egy fordulat előtt járunk, amikor az alacsony kamatokat már nem lehet hosszú ideig fenntartani. Ez pedig egy új helyzet elé állítja a jegybank vezetését, a recesszióban más monetáris politikára lesz szükség, annak kezelése viszont már kevésbé lenne ínyére Matolcsynak, aki alkotni szeret, nem válságot menedzselni.

Az Mfor.hu jegybank működését nagyon jól ismerő magas szintű kormányzati forrása viszont úgy látja, hogy Matolcsy nem köszön le márciusban, hanem marad a jegybank élén.

Erről természetesen nincs még hivatalos döntés, de több oka is lenne Matolcsynak, hogy így döntsön. A kormányzati munkával járó érdekütközések például taszítólag hatnak rá, ráadásul míg az MNB élén teljes ura a helyzetnek, a kormányban egy lenne a miniszterek közül.

Matolcsy ismerői arra is felhívták a figyelmet, hogy a második mandátum alatt már nem lenne súly a jegybankelnök vállán. Hogy miről van szó? Matolcsynak állítólag nagyon fontos – lényegében szakmai hiúsági kérdés –, hogy egy olyan jegybankelnöki ciklust zárhasson le, amely alatt nem került sor kamatemelésre. Ezzel kiemelkedhetne a mezőnyből, beírhatná magát a gazdasági történelemkönyvekbe. Márpedig márciusig bizonyára el lehet kerülni a kamatemelést, ezt az elsődlegesnek tekintett inflációs folyamatok nem teszik indokolttá.

Ha pedig így zárul le a hatéves ciklus, akkor hátradőlhet, és úgy vághat neki a következő ciklusnak, hogy a nagy feladatot már teljesítette. Ha a következő években kell is kamatot emelni – amire jó esély van – akkor is elmondhatja, hogy ő már megtette a dolgát, amíg lehetett, alacsony szinten tartotta a kamatot, s csak a feltartóztathatatlan világgazdasági folyamatok kényszerítik ki a magasabb rátát.

De egy ciklust akkor is lezárt kamatemelés nélkül.

Amikor Matolcsy lassan hat éve átvette a jegybank irányítását, az alapkamat 5,25 százalékon állt, innen jutottunk el a mostani 0,9 százalékig. Tulajdonképpen elődje, Simor András alatt is elkezdődtek már a kamatcsökkentések, a monetáris tanács ugyanis négy olyan taggal bővült ki Simor ideje alatt, akik a „Matolcsy-iskola” híveiként elindították a kamatcsökkentési ciklust. Belépésük idején, 2012 augusztusában 6,75 százalékon állt az alapkamat, év végére viszont már 5,75 százalékig vitte le a kamatot a monetáris tanács. Az vitatott, hogy az új tagok nélkül is elindult volna-e a kamatcsökkentés: a régebbi tagok – például Király Júlia – visszaemlékezése szerint nélkülük is hasonló döntésekre jutott volna a monetáris tanács.

Matolcsy 2013. március 4-től vezeti a Magyar Nemzeti Bankot, egyben a monetáris tanács tagja is ettől az időponttól. Az elmúlt hat évben a nevéhez fűződik a devizahiteles mentőcsomag kidolgozása, az ország devizahitel-állományának leépítése, a kis- és középvállalkozói, alacsony kamatozású hitellehetőségek bővítése, az infláció alacsonyan tartása.

Elnöki időszakának rövid értékelésekor nem lehet említés nélkül hagyni, hogy az exportvállalatok érdekeit szem előtt tartva nem gátolta meg a forint gyengülését, mivel gazdaságfilozófiája szerint a 310-330 forint közötti tartományban az árfolyam támogatni képes a magyar gazdaságot (bár a jegybank következetesen cáfolja, hogy lenne árfolyamcélja).

És a „közpénz jellegét elveszítő közpénz” gazdasági terminológiáját is ő vezette be.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar hatóság nem adja fel, újra leérvelte, hogy az MNB alapítványok milliárdjai elvesztették közvagyon jellegüketDe az Eurostatról lepattant az érvelés, nem veszik be, hogy nem Matolcsyék irányítják a Pallas Athéné alapítványokat.

Nem kapcsolódik szorosan elnöki tevékenységéhez, de meg kell említeni a pénzügyi rendszeren belüli családi, baráti pozíciók kiépülését. Unokatestvére, Szemerey Tamás bankja, az NHB Növekedési Hitel Bank épp a napokban került szorult helyzetbe, a likviditási nehézségek miatt a jegybank beavatkozásra kényszerült. A bankban a Matolcsy-család tagjainak céges érdekeltségei vezettek mások mellett számlát, illetve e bank finanszírozott egyes ügyleteket ugyanebben a körben. Szemerey, illetve cége a legalább egy léptékkel nagyobb, tőzsdére készülő MKB Bankban is rendelkezik tulajdonrésszel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA bedőlés határára került Matolcsy György unokatestvérének bankjaSzemerey Tamás bankja nem feltétlenül piaci alapon hitelezett, ennek most súlyos következményei lettek.

Matolcsy ezt megelőzően a második Orbán-kormányban a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezette. Az ő minisztersége alatt vonta el az állam a magán-nyugdíjpénztárak vagyonát, mintegy 3 ezer milliárd forintot elszipkázva a kasszáktól. A vagyon javát az ország adósságának csökkentésére, illetve cégekben – például a Molban – való tulajdonszerzésre fordította a kormány.

Az állami társadalombiztosításba való visszalépés önkéntesnek volt beállítva, de a visszalépésen hezitálókat azzal fenyegették meg, hogy amennyiben maradnak a pénztárukban, a további időszakra elveszítik jogosultságukat az állami nyugdíjra. Illetve azzal kecsegtették őket, hogy a visszavitt vagyon az egyéni számlájukon jelenik majd meg, az beépül a későbbi nyugdíjukba. Sem az egyikre, sem a másikra nem került végül sor, a magánpénztári vagyon pedig már csak papíron létezik, az MNB kimutatásaiban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet jegybankelnök kamatcsökkentés Magyar Nemzeti Bank matolcsy györgy Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2024. május 20. 05:13 Közélet

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.

Könnyebb helyzetbe hozza a magyar kormányt az európai választás

Fennakadásokat igen, gazdasági kisiklást nem hoz az EP-választás várható kimenetele, Magyarországnak pedig jól jön a szigorúbb költségvetési felügyelet elodázódása.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Hajdu Miklós
2024. május 18. 17:24 Vállalat

Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában

Részben bezárt egy szlovákiai motorgyár, miközben az európai elektromos autók versenyképessége egyre kétségesebb az új piaci szereplők mellett.

Torontáli Zoltán
2024. május 18. 05:41 Élet, Vállalat

Jön a szigorítás, hogy ne lehessen bármit kovászos kenyérnek hívni

Az Agrárminisztérium belenyúl a nagy magyar kovászkáoszba, de a jellemzően családi vállalkozásként működő kis kézműves pékségek mégsem lehetnek igazán boldogok.