Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. május 22. 10:35 Pénz, Piac

Miért lett hirtelen 320 forint egy euró, és meddig marad ez így?

Pünkösdhétfőn, délután fél kettő magasságában néhány fillér híján 320 forintot kellett fizetni egy euróért. Ennél két éve nem volt magasabban az árfolyam, de még ennél is többet mond, hogy az euró története során csak kétszer járt magasabban a forintjegyzés, és akkor is csak nagyon rövid ideig.

Ezzel párhuzamosan a magyar államkötvények hozama is megugrott, azaz a befektetők magasabb kamatot várnak el a magyar államnak nyújtott hitelükért. Ez természetesen drágábbá teszi az államadósság finanszírozását.

A hazai szempontból kedvezőnek éppen nem nevezhető folyamat hátterében alapvetően nemzetközi események állnak. Magyarországot és a forintot még mindig a fejlődő országok és devizáik csoportjába sorolják, és ebben a körben akadnak mostanában gondok. Törökország és Argentína miatt is sokan aggódnak, tegnap pedig hozzáadott a bizalmatlan hangulathoz az ijesztő tervekkel érkező új olasz kormány.

Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája szerint a forint gyengülését is 60-70 százalékban ezek az események okozták. Ráadásul a magyar fizetőeszközt sok minden nem védi ilyen helyzetben, a feltörekvő országok körében ugyanis nálunk a legalacsonyabb az állampapírok hozama.

Olyannyira kevés kamatot fizet a magyar állam a hitelezőinek, hogy egyes időtávokon még akkor is többet kapnának, ha amerikai államkötvényeket vásárolnának.

Utóbbi kockázata pedig mégiscsak némileg alacsonyabb. Hosszabb távon egyébként ez a másik oka annak, hogy a fejlődő piaci devizák gyengülnek. Az amerikaiak ugyanis elkezdték emelni a kamatokat, közben a dollár is erősödött, így pedig ezek a befektetések vonzóbbá váltak.

Az USA-felé fordulás elsősorban a külföldi befektetőkre jellemző. Ők korábban is könnyebben fordultak el a magyar befektetésektől, mint a hazaiak. Az elmúlt években jellemző volt, hogy a nemzetközi befektetők helyére magyarok léptek, így az államadósság finanszírozása is látványosan átalakult. Miközben még 2013-ban is külföldiek finanszírozták az államadósság több mint felét, ma már közel 70 százalékban belföldi kézben vannak az állampapírok.

 

Ez egyébként komoly sikere a magyar gazdaságpolitikának és jelentős szerepe van abban, hogy a forint viszonylag stabil. Még a mostani kilengés sem számít igazán nagynak, különösen a többi fejlődő piaci devizához képest.

A mostani helyzet rontja a forint helyzetét, hogy a magyarországi befektetők sem tehetik minden pénzüket magyar állampapírba. Az intézményi befektetőknél (bankok, tőkealapok, stb.) jellemzően van egy olyan szabályzat, amely meghatározza, hogy az összes rendelkezésükre álló forrás mekkora részét tarthatják különböző befektetésekben. Az előző évek növekedésének eredményeként pedig valószínűleg a magyar államkötvények esetében sokan elérték ezt a határt. Így most, amikor a külföldiek elkezdték eladni a hazai kötvényeket, a korábbiakkal ellentétben valószínűleg kisebb volt a belföldi kereslet is.

Túlságosan azért nem kell aggódni. Móró Tamás szerint kisebb kilengések ugyan lehetnek, mivel azonban a hazai deviza sokkal stabilabb, mint akár néhány évvel ezelőtt, nem valószínű, hogy jelentősen gyengülne a forint a mostani szinthez képest. Az elemző szerint a Magyar Nemzeti Bank sem szeretne 320 forintnál tartósan magasabb euróárfolyamot. A Matolcsy György vezette jegybank ugyan az export élénkítése miatt viszonylag gyenge*A magyar exportot a gyenge forint támogatja. Ha ugyanis a hazai fizetőeszköz nem túl erős, akkor euróban kevesebbet kell fizetni a magyar termékekért, azaz azok olcsóbbá válnak az euróban kereső fogyasztók számára. Ez pedig növeli a magyar termékek külföldi versenyképességét., ugyanakkor stabil forintban érdekelt.

Éppen ezért, hogy ha tartóssá válnak az elmúlt napok tendenciái*Azaz a tőkekivonás a feltörekvő piacokról, így Magyarországról is, és ennek eredményeként a forint gyengülése, illetve a hazai hozamok emelkedése., akkor az MNB valószínűleg tenni fog ez ellen. Ebből a szempontból érdekes lehet, hogy épp ma tart kamatdöntő ülést a jegybank. Bár valószínűleg agresszív lépésre nem kell számítani Matolcsyéktól, szóban azért megpróbálhatják hűteni a kedélyeket.

Pénz Piac deviza euróárfolyam forint Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 12:20 Pénz, Piac

Utoljára nyomtatják ki a katalógust, amin egy generáció nőtt fel Magyarországon

Magyarországon egy generáció nőtt fel az Otto-magazinokkal. Kelet-Európában az álmodozás szimbóluma volt, de az ágyat is ki lehetett támasztani vele.

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.

Hajdu Miklós
2018. november 16. 14:27 Pénz

Dől a pénz a kelet-európai országokba magánutalások formájában

A tavalyi évben is bőven jutott pénz az otthoniaknak a külföldön dolgozó magyarok kereseteiből.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.