Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. október 9. 06:55 Közélet

Szinte példátlan az EU-ban, ami a fiatal magyar diplomásokkal történik

Az egész Európai Unióban szinte kizárólag csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében az elmúlt években, a hazai folyamat tehát totálisan szembemegy az uniós trenddel. És ez várhatóan folytatódni fog.

Azért szinte, mert a 600 ezres népességű Luxemburgban is kevesebb lett a fiatal diplomás az elmúlt három évben, ám jelentős különbség, hogy ott még így is a korosztály több mint felének van diplomája, nálunk meg csak a 30 százalékának.

 

Magyarországon 2014 után kezdett el csökkenni a diplomával rendelkezők aránya a fiatalok körében. Akkor a 25-34 éves korosztály 32,1 százalékának volt diplomája, tavaly viszont már csak 30,2 százalékának.

Létszámra lefordítva ez azt jelenti, hogy ha tavaly is változatlanul 32,1 százalék maradt volna a diplomások aránya, akkor 2017-ben bő 23 ezerrel több 25-34 éves rendelkezett volna felsőfokú végzettséggel.

Miközben az Európai Unióban átlagosan 1,8 százalékponttal nőtt a korosztály diplomásainak aránya, Magyarországon nagyjából pont ennyivel csökkent.

Ennek az lett az eredménye, hogy a magyar fiatal felnőttek felsőfokú képzettségi szintje 2017-re olyan mértékben, 8,8 százalékponttal szakadt le az uniós átlagtól, amennyire az elmúlt egy évtizedben soha.

 

 

A régiós versenytárs országok többségében eközben az uniós átlagnál is gyorsabban nőtt a magasan képzett fiatalok aránya. Szlovákiában 5,3, Csehországban 3,9, Bulgáriában 2,1 százalékponttal nőtt a diplomás 25-34 évesek aránya három év alatt.

A magasan képzett fiatalok arányának elmúlt években tapasztalt csökkenése csak súlyosbítja az eddigi lemaradásunkat Európától. A 25-34 éves korosztályban Magyarországon él arányaiban a harmadik legkevesebb diplomás az EU-ban, csak Romániában és Olaszországban végeztek ennél kevesebben a felsőoktatásban a fiatal felnőttek közül.

 

A fiatalok képzettségi szintjének romlása elsősorban annak a következménye, hogy a Fidesz kormányzása alatt totálisan megváltoztak az oktatáspolitika célkitűzései. Az elmúlt években jelentős forráskivonás történt az ágazatban, kevesebben tanulnak állami támogatással és a bejutási küszöb is magasabb lett. A kormány 2011 óta végrehajtott és a jövőben várható felsőoktatási intézkedései is azt a célt szolgálják, hogy szűküljön az egyetemre felvételt nyerők köre a korábbiakhoz képest, és a felsőoktatás „visszaelitizálódjon”.

Egy nemrég publikált tanulmány szerint a kormány el is éri a célját, ugyanis gyorsabban szűkült a hallgatók száma az elmúlt években, mint ahogyan azt az egyetemista korú (18-22 éves) népesség csökkenése indokolná. A társadalmi felzárkózási folyamatok szempontjából különösen káros, hogy ezzel egyidejűleg még nehezebb lett az ország legszegényebb vidékeiről bekerülni a felsőoktatásba.

A kormány elitizáló felsőoktatási törekvéseinek legújabb lépése a Budapesti Corvinus Egyetem bekebelezése, aminek működését és finanszírozását is teljesen átalakítják, így a jövő év után már csak fizetős férőhelyekre lehet majd jelentkezni az ország legjobb gazdasági egyetemén.

A megváltozott oktatáspolitika mellett tovább ronthatta a fiatalok képzettségi statisztikáját a kivándorlás is, ami a magasan képzett fiatalok körében gyakori.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJövőre indul az utolsó államilag támogatott évfolyam a Corvinuson, ami utat mutat majd a többi egyetemnekMagasabb tandíj, magasabb oktatói bér, cserébe világszínvonal - ezt ígérte az egyetem vezetése az oktatóknak.

Közélet demográfia Európai Unió felsőoktatás oktatás oktatáspolitika Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2020. szeptember 22. 12:48 Közélet

A járványra kijelölt kórházak várják az áramfejlesztőket a lélegeztetőgépekhez

Négy elsődleges ellátóhelyen is várnak aggregátorokat, amelyeknek az eredeti tervek szerint a második hullám kezdetére meg kellett volna érkezni.

Az eurózóna motorja, Németország jobban kezelte a járványt, így előbb állhat talpra, mint Amerika

Bár számos rövid távú gazdasági mutató V alakú visszapattanást idéz, a válság mély nyomot hagyott a világgazdaságban. A részvények árazása viszont sok helyen (különösen az amerikai technológiai részvények esetében) elrugaszkodott a piaci alapoktól, ami a jegybanki likviditás példátlan emelkedését tükrözi.

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 16:14 Közélet

Az étcsoki és a kávé is a leginkább környezetkárosító élelmiszerek között van

A legnagyobb kakaóbab-termelő Elefántcsoport esőerdőinek 80 százalékát vágták ki az elmúlt ötven évben, főleg a kakaóültetvények miatt.

Fontos

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.

Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Híre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?