Az egész Európai Unióban szinte kizárólag csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében az elmúlt években, a hazai folyamat tehát totálisan szembemegy az uniós trenddel. És ez várhatóan folytatódni fog.
Azért szinte, mert a 600 ezres népességű Luxemburgban is kevesebb lett a fiatal diplomás az elmúlt három évben, ám jelentős különbség, hogy ott még így is a korosztály több mint felének van diplomája, nálunk meg csak a 30 százalékának.
Magyarországon 2014 után kezdett el csökkenni a diplomával rendelkezők aránya a fiatalok körében. Akkor a 25-34 éves korosztály 32,1 százalékának volt diplomája, tavaly viszont már csak 30,2 százalékának.
Létszámra lefordítva ez azt jelenti, hogy ha tavaly is változatlanul 32,1 százalék maradt volna a diplomások aránya, akkor 2017-ben bő 23 ezerrel több 25-34 éves rendelkezett volna felsőfokú végzettséggel.
Miközben az Európai Unióban átlagosan 1,8 százalékponttal nőtt a korosztály diplomásainak aránya, Magyarországon nagyjából pont ennyivel csökkent.
Ennek az lett az eredménye, hogy a magyar fiatal felnőttek felsőfokú képzettségi szintje 2017-re olyan mértékben, 8,8 százalékponttal szakadt le az uniós átlagtól, amennyire az elmúlt egy évtizedben soha.
A régiós versenytárs országok többségében eközben az uniós átlagnál is gyorsabban nőtt a magasan képzett fiatalok aránya. Szlovákiában 5,3, Csehországban 3,9, Bulgáriában 2,1 százalékponttal nőtt a diplomás 25-34 évesek aránya három év alatt.
A magasan képzett fiatalok arányának elmúlt években tapasztalt csökkenése csak súlyosbítja az eddigi lemaradásunkat Európától. A 25-34 éves korosztályban Magyarországon él arányaiban a harmadik legkevesebb diplomás az EU-ban, csak Romániában és Olaszországban végeztek ennél kevesebben a felsőoktatásban a fiatal felnőttek közül.
A fiatalok képzettségi szintjének romlása elsősorban annak a következménye, hogy a Fidesz kormányzása alatt totálisan megváltoztak az oktatáspolitika célkitűzései. Az elmúlt években jelentős forráskivonás történt az ágazatban, kevesebben tanulnak állami támogatással és a bejutási küszöb is magasabb lett. A kormány 2011 óta végrehajtott és a jövőben várható felsőoktatási intézkedései is azt a célt szolgálják, hogy szűküljön az egyetemre felvételt nyerők köre a korábbiakhoz képest, és a felsőoktatás „visszaelitizálódjon”.
Egy nemrég publikált tanulmány szerint a kormány el is éri a célját, ugyanis gyorsabban szűkült a hallgatók száma az elmúlt években, mint ahogyan azt az egyetemista korú (18-22 éves) népesség csökkenése indokolná. A társadalmi felzárkózási folyamatok szempontjából különösen káros, hogy ezzel egyidejűleg még nehezebb lett az ország legszegényebb vidékeiről bekerülni a felsőoktatásba.
A kormány elitizáló felsőoktatási törekvéseinek legújabb lépése a Budapesti Corvinus Egyetem bekebelezése, aminek működését és finanszírozását is teljesen átalakítják, így a jövő év után már csak fizetős férőhelyekre lehet majd jelentkezni az ország legjobb gazdasági egyetemén.
A megváltozott oktatáspolitika mellett tovább ronthatta a fiatalok képzettségi statisztikáját a kivándorlás is, ami a magasan képzett fiatalok körében gyakori.
Közélet
Dobbantó lett Magyarország sok vendégmunkásnak, a vietnámiak többsége lelépett
Az ukrán, a vietnámi és a Fülöp-szigeteki dolgozók is egyre inkább csak ugródeszkaként tekintettek Magyarországra, ezért is kellett lépnie a kormánynak.
Csak akkor kap 50 milliárdot az állam Rákosrendezőért, ha hatszor annyit költ a projektre
14 milliárdot nem tudott előteremteni a kormányzat kármentesítésére, de 330 milliárdos közlekedésfejlesztést vállalt. Jöhetnek a felhőkarcolók is.
Az „új gazdaságpolitika” valójában a perspektívátlan régi folytatása
Az újnak nevezett gazdaságpolitika lényege az államilag vezérelt keresletélénkítés, miközben hiányzik az egyensúly és az európai piacgazdaságokhoz való illeszkedés célja.
Fontos
Csökkenni kezd a munkások és középvezetők közötti bérszakadék?
Gyorsabban nőtt tavaly a betanított munkások bére, mint a középvezetőké nem reprezentatív felmérések szerint, ami trendváltozásra utalhat.
Olcsóbbak lehetnek a Kínából rendelt áruk a Vörös-tengeri válság végével
Húsz százalékkal csökkenhet az Európába tartó áruk szállítási költsége, ha érvényben marad a gázai tűzszünet, és a húszik valóban nem támadják a hajókat.
Trump első napját megúszta Európa, de a fenyegetés messze nem múlt még el
A drasztikus vámemelés egyelőre kimaradt a rendeltcunamiból, de a Mexikóra kivetni tervezett 25 százalékos sáp az európai autóiparnak is betenne.
