Négymillió-száznyolcvannyolcezer, ennyi ember dolgozott Magyarország területén piaci állásban a tavaszi hónapokban.
Ugyan hosszabb időtávon nézve még mindig a munkaerőpiac bővülését láthatjuk, az elmúlt két hónapban csökkent az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma. Most van rá először példa az utóbbi években indult nagy fellendülésben, hogy a tavaszi hónapokban mérséklődik a munkavállalói létszám.
A január és március közötti határozott foglalkoztatás-bővülés a friss adatok alapján megtört, ami egy ponton várható is volt az egyre súlyosabb léptékű munkaerőhiány miatt. Ha nem a háromhavi mozgóátlag alakulását nézzük, hanem a téli hónapokhoz viszonyítjuk a tavaszi foglalkoztatottsági adatokat, akkor ötezer fős bővülést láthatunk, ám ez is nagyon kevés az elmúlt évek növekedéséhez képest.
A gazdaságilag legjobban pörgő középső és nyugati országrészben lényegében szinte teljesen elfogyott mostanra a szabad munkáskéz, így nem meglepő, hogy a foglalkoztatottság nem tud a korábbi évekhez hasonlóan emelkedni.
A jegybank is arra számít, hogy idén lassul a munkapiac növekedése, igaz, júniusi előrejelzésük szerint a nagyobb fékezés jövőre jöhet.
Az Inflációs jelentés prognózisa alapján idén 60 ezer fővel nőhet összességében (közmunkásokkal, külföldre ingázókkal együtt) a foglalkoztatottság, ami csak 10 ezerrel lenne kevesebb a 2017-es növekedésnél. 2019-ben viszont már csak 20 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatotti létszám a becslésük alapján.
A versenyszektort önmagában nézve nagyobb lendületvesztést jelez előre a jegybank, igaz, ez a statisztika csak a legalább 5 fős cégekre vonatkozik. Tavaly több mint 60 ezer fővel bővült ezeknek a vállalkozásoknak a létszáma, míg idén várhatóan csak 40 ezerrel fog az MNB szerint.
Mivel az előrejelzés alapján az összes foglalkoztatott száma jobban emelkedhet, mint a szűken vett versenyszektor létszáma, ebből arra is következtethetünk, hogy a jegybank nem számít rá, hogy magyarországi vállalkozások tömegével szívnák fel a közmunkásokat vagy az eddig külföldre ingázó munkaerőt.
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
