Minél kevesebb pénzből él egy magyar választópolgár, annál nagyobb eséllyel szavaz a Fideszre. Ez még úgy is igaz, hogy a kormánypártok támogatottsága kifejezetten magas a gazdagabb nyugati megyékben, és a legvagyonosabb budapesti kerületekben is.

A következő napokban statisztikai módszerekkel megpróbáljuk feltárni, hogy milyen gazdasági, társadalmi tényezők befolyásolták a vasárnapi országgyűlési választásokon a pártválasztást. Miután láttuk, hogy a legszegényebb falvakban kiugróan sokan voksoltak a Fideszre, a módosabbakban azonban sok esetben az országos átlagtól is elmaradtak a kormánypártok, úgy döntöttük, első lépésben azt vizsgáljuk meg, országosan van-e összefüggés a jövedelem és a pártválasztás között.

Bár a Nemzeti Választási Iroda többszöri kérésünk ellenére sem adta ki a szavazókörre lebontott eredményeket, adatbányász módszerekkel végül sikerült leszednünk ezeket (ebből állapítottuk meg azt is, hogy nem valószínű, hogy nagy arányú és szisztematikus választási csalás történt volna). Első lépésben összesítettük a szavazóköri eredményeket a járások szintjén.

Az alábbi két térkép azt mutatja, hogy az egyes járásokban az érvényes szavazatot leadók, illetve a névjegyzékben szereplők hány százaléka szavazott a Fidesz-KDNP listájára. A térképekre kattintva meg lehet nézni, melyik járásban hogyan szerepelt a kormánypárt.

Kattints a térképre

Magyarul a fenti ábrán az látható, hogy az adott járásban az érvényesen szavazók hány százaléka választotta a kormánypártot, az alábbin pedig az, hogy a névjegyzékben szereplő összes szavazó hány százaléka tett így.

Kattints a térképre

Ugyanezt megcsináltuk a budapesti kerületekre is, amelyek ugyan nem külön járások, de az elemzés szempontjából tekinthetünk rájuk úgy, mintha azok lennének.

Kattints a térképre

Azért jó a szavazatokat járási és kerületi szinten elemezni, mert ezek a legkisebb olyan területi egységek, amelyekről a KSH még közöl bizonyos gazdasági és társadalmi mutatókat. Így például azt is, hogy az adott járásban összesen mennyi személyi jövedelemadót fizettek be az emberek. Ebből ki lehet számolni az egy lakosra, illetve egy adófizetőre jutó átlagos személyi jövedelemadó alapot. Bár ez eltér a tényleges keresettől, és az átlagos jövedelemtől is, az egyes járások közötti jövedelmi különbségeket azért elég jól mutatja.

Ez a térkép tehát az egy adófizetőre jutó szja-alapot mutatja:

Ezeket az átlagos adatokat vetettük aztán össze a Fidesz-szavazók arányával. Ebből pedig kiderült, hogy ami a legszegényebb és legmódosabb falvakban igaz, az országosan is megállja a helyét. Számításaink szerint ugyanis a jövedelem és a kormánypártiság között viszonylag erős a korreláció, azaz a két mutató elég jól együtt mozog, igaz ellentétes előjellel. Magyarul azokban a járásokban, ahol kisebb az átlagjövedelem, jellemzően többen szavaztak a Fidesz-KDNP listájára^*A jövedelem több, mint 30 százalékban magyarázza a szavazatok szóródását.. 

Ha kiszűrjük a nagyobb régiók közül a Nyugat- és Közép-Dunántúl járásait, még erősebb korrelációt látunk (ehhez a fenti ábrán elég ráklikkelni a két régió nevére).

Ráadásul nem is kell jelentős eltérés ahhoz az átlagos jövedelemben, hogy az emberek nagyobb eséllyel válasszák a kormánypártokat. Az ismét kétharmaddal kormányzó koalíció járásonként mért támogatottsága az ottani jövedelem alig néhány ezer forintos csökkenésével ugrik 1 százalékpontot^*Pontos adatot azért nem lehet mondani, mert – amint erről korábban már volt szó – a KSH által közölt szja adóalapból kalkulált adat több okból is eltér a tényleges jövedelemtől. Az előbbire vetített függvény szerint egyébként fejenként 450 forint elég az 1 százalékpontos növekedéshez, de ebben a nem keresők is benne vannak. Háztartásonként ez 1-2 ezer forintot jelent, a tényleges jövedelmekkel számolva pedig ennek nagyjából duplája lehet az ugrást eredményező összeg, de itt már tényleg elég nagy a bizonytalanság..

A tíz legszegényebb járásból háromban volt 65 százalék felett a Fidesz támogatottsága, és csak egyben 55 alatt, míg a leggazdagabb tízben sehol nem érte el a 45 százalékot, viszont ezek között volt a leginkább ellenzéki terület is, ahol csak 28,8 százalékot kaptak a kormánypártok^*A 10 leggazdagabból nyolc budapesti kerület, a legkevesebb voksot a 13. kerületben kapta a Fidesz. Ha a jövedelem alapján tíz nagyjából egyforma csoportra osztjuk a járásokat, illetve kerületeket^*Az első 9-be 20, az utolsóba csak 17 jutott., akkor a jövedelem emelkedésével láthatóan szép lassan ereszkedik a Fideszes voksok aránya.

A együttmozgásban egyébként komoly szerepe van annak, hogy Budapesten, ahol az egész országban a legmagasabbak a jövedelmek, viszonylag alacsony a kormánypártok támogatottsága. Érdekes módon azonban, ha a fővároson belül nézzük a jövedelmek és a Fidesz-szavazatok közötti összefüggést, akkor épp ellentétes irányú kapcsolat bontakozik ki: minél gazdagabb egy kerület, annál többen támogatják ott a Fideszt ^*Igaz, itt gyengébb a korreláció, mint országos szinten, főleg a budai II.-XII. kerület miatt kerület miatt van így..

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz Fidesz jövedelem választás Olvasson tovább a kategóriában