A járvány alatti sikertelen próbálkozások után újra napirenden van a rövidtávú lakáskiadás budapesti újraszabályozása, miután a VI. kerületi önkormányzat augusztus elején bejelentette, szeptemberben ügydöntő szavazást tartanak a társasházi lakások Airbnb-típusú szálláshelyként való kiadásának betiltásáról.

A szavazás szeptember 2-tól kezdve két hétig tart majd, és online, illetve személyesen is szavazhatnak majd 16 éven felüli, állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kerületiek. Ők a szavazást megelőzően kapnak a kerülettől egy kiadványt a tiltás mellett és ellen szóló érvekkel, emellett a kerület konferenciát is szervez a témáról.

Nincs középutas megoldás a VI. kerület szerint

Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere a szavazás bejelentéséről szóló Facebook-posztban azt írta, a teljes tiltás azért merült fel, mert a kerületnek nincs eszköze arra, hogy ellenőrizze, hogy egy lakást pontosan hány napra adnak ki egy éven belül. Így a részleges korlátozás nem is jöhet szóba, miközben a teljes tiltás esetén már egy próbavásárlás is elég az ellenőrzéshez. Soproni azt is megígérte, hogy az eredmény ügydöntő lesz, és amennyiben a kerületiek a tiltás mellett döntenek, az önkormányzat már az év végén rendeletet hoz, ami alapján 2026 januárjától válna illegálissá a kerületben a rövidtávú lakáskiadás.

Ennek szabályozása és a szegmenssel kapcsolatos problémák az elmúlt években időről-időre előjönnek, de a VI. kerületi tiltás lenne a legdrasztikusabb intézkedés, ha emellett döntenének a kerületiek. A Soproni Tamás vezette önkormányzatnak sem ez az első kezdeményezése, tavaly nyáron a VI. kerület ugyanis „Airbnb-kommandót” indított, amelynek feladata az illegálisan működő szálláshelyek bírságolása volt.

A rövidtávú lakáskiadással foglakozók már korábban is pártolták az illegálisan üzemelő szállások elleni fellépést, azonban a tiltást nyilvánvalóan ellenzik. Azt Soproni sem tagadja, hogy a rövid távú szálláshelykiadás sok előnnyel és hátránnyal is jár.

Sok kerületi számára a rövidtávú lakáskiadás jelenti a megélhetést, mások számára munkalehetőséget biztosít. Sokan másodlagosan élvezik az előnyeit, például kereskedőként vagy vendéglátósként. És azt sem szabad elhallgatni, hogy az önkormányzatnak ez évi csaknem 700 millió forintos bevételt jelent

– mondta Soproni. A Népszavának nyilatkozva ugyanakkor az árnyoldalak kapcsán megjegyezte, hogy az Airbnb miatt a kerületben elszálltak az albérletárak, a rövidtávra kiadott lakások lakói gyakran zavarják a környéken élőket, és emiatt kiürülnek a fővárosi belső kerületek. „Elsősorban nem is a közösségi együttélés szabályait be nem tartó turisták, hanem a belváros kiürülése a legnagyobb probléma, és az, hogy egy fiatal hogyan nem tud vásárolni ma már a legszebb álmaiban sem egy belvárosi ingatlant” – mondta erről a Mérce.hu-nak. A polgármester azt is elmondta, hogy nem lenne meglepve, ha a VI. kerület példáját a VII., VIII. és a IX. kerület is követné.

A rövidtávú lakáskiadás újraszabályozása legutoljára 2020-ban merült fel komolyabban, miután a járvány miatt összeomlott az iparág. Ahogy erről akkoriban részletesebben is írtunk, a kormány a Szállodaszövetség több éve tartó lobbizását követően gondolkodott el az országos szintű újraszabályozáson, de végül önkormányzati hatáskörbe tolta az ügyet, vélhetően a számos eltérő érdekű szereplő – a vállalkozás szabadságára hivatkozó lakástulajdonos, a turistákból élő vendéglátós, a magát versenyhátrányban érző hoteles, a legénybúcsúk melléktermékeit kerülgető gyalogos, a magas lakbérek miatt a belvárosból kiszoruló magyar fiatal, a turistáskodás alatt saját konyhára vágyó család – által okozott bonyolultság miatt.

2020-ban Karácsony Gergely főpolgármester megígért egy fővárosi egységes koncepciót, amit viszont végül nem fogadtak el, és ahogy a Hvg.hu tavalyi cikkéből kiderül, kerületi szinten sem jutottak messze az önkormányzatok a terület újraszabályozásában.

A közelmúltban viszont nem csak a VI. kerületi szavazás jelentett újdonságot ezen a területen. Július végén a Portfolio.hu arról írt, hogy az iparágban olyan szabályozási tervekről terjednek pletykák, amely alapján legfeljebb évi 150-180 napban engedélyeznék a magyarországi magán- és egyéb szálláshelyek működését. És habár a tervekről az érintett érdekvédelmi szervezeteket nem tájékoztatták – a Magyar Apartman Kiadók Egyesületének elnöke az ezekről szóló híreket kacsának is minősítette -, az biztos, hogy

az elmúlt hetekben új lendületet kaptak az Airbnb hazai szabályozásáról szóló viták.

Hasít az Airbnb Budapesten

A helyzet olyan szempontból most biztosan más, mint amikor legutoljára volt sok szó az iparági szabályozásról, hogy akkor a turizmus padlón volt a járványtól, azóta viszont évről évre javul a helyzet, még ha ez a trend például az elmúlt évek magas inflációja miatt nem is mentes az új kihívásoktól. Ahogy az alábbi ábrán látszik, a KSH által nyilvántartott legutolsó évközi csúcshoz, 2021 augusztusához képest főleg a külföldi vendégek forgalmának növekedése látványos a szállodák és a magánszálláshelyek, valamint a közösségi szálláshelyek (tehát a hostelek) esetében is.

A statisztikai hivatal adatai szerint 2021 és 2023 között a közösségi szálláshelyek forgalma csaknem 55, a szállodák és a magánszálláshelyek forgalma pedig 75 és 78 százalékkal nőtt. Mindez együtt járt a magánszálláshelyek – ahova az Airbnb lakások is tartoznak – jelentős kapacitásbővülésével. A KSH-adatok szerint ugyanis amíg a szállodák vagy a közösségi szálláshelyek kiadható férőhelyeinek száma stagnált, vagy a hostelek esetében enyhén nőtt, a magánszálláshelyek kapacitása másfélszeresére ugrott, és tavaly már meghaladta a szállodákét (156 ezer volt, míg a hoteleké 150 ezer). Ennek az oka valószínűleg az, hogy a járvány alatt hosszú távra kiadott ingatlanok visszatértek a rövidtávú lakáskiadás piacára.

És habár forgalom alapján a rövidtávú lakáskiadás hazai felfutása más szálláshelytípusokhoz képest nem kiemelkedő, nemzetközi mezőnyben már nagyon látványos ezeknek a szálláshelyeknek a forgalomnövekedése. Az alábbi ábrán az látszik, hogy ugyan a forgalom tavaly még nem érte utol a járvány előtti szintet, de Budapest a platformszolgáltatókon keresztül rövidtávra kínált szálláshelyek forgalma alapján

vezeti a régiót, olyan városokat is maga mögé utasítva, mint például Prága vagy Bécs.

A VI. kerületi szavazás kapcsán az az érv is előkerült, hogy a kerületben már a lakásállomány csaknem 8 százaléka magán- és egyéb szálláshelyként hasznosul, és a polgármester szerint az ezzel összefüggésben lévő kerületi lakosságcsökkenés – 2005-höz képest 10 ezerrel esett vissza a kerületben élők száma – is probléma. Ez alapján az is érdekes, hogy regionális összehasonlításban lakosságarányosan mennyire számít elterjedtnek a fővárosban a rövidtávú lakáskiadás fő platformjának számító Airbnb. Egy 2018-as cikkünk szerint abban az évben az Airdna adatai szerint 9375 budapesti lakást hirdettek kiadásra Airbnb-n, a cikk írásakor az aktív budapesti Airbnb-k száma pedig 11103.

Ahogy a fenti ábrán is látszik, a lakosságarányos Airbnb-k száma alapján a korábbi cikkünk írásakor Budapest még nem vezette a régiót, azóta ugyanakkor már ebben a mutatóban is régiós vezetővé vált. Ahogy a forgalom tekintetében is, szintén Bécset és Prágát is előzve.

Egyre több városban terjed a szigor

A rövidtávú lakáskiadás és általánosságban véve a hazai turizmus jobb állapota mellett az is más a mostani helyzetben, hogy

az azóta eltelt időszakban több nagyvárosban is korlátozták az Airbnbt.

Budapesthez hasonlóan több nagyvárosban is nekifutottak a koronavírus-járvány alatt a rövid távú lakáskiadás újraszabályozásának, de ahogy arról korábban írtunk, a magyar fővároshoz hasonlóan máshol sem igazán tudtak mit kezdeni a helyzet összetettségével. Ebben látszik trendforduló az utóbbi hónapokban.

Ahogy azt a Bloomberg ezzel kapcsolatos gyűjtése is megemlíti, a legradikálisabb döntés Barcelonában született meg, ahol június végén a helyi önkormányzat bejelentette, hogy 2028 novemberétől az egész városban betiltja a rövidtávú lakáskiadást. 

Bár nem konkrét tiltásról van szó, de lényegében ez a hatása annak a rendeletnek, ami New Yorkban tavaly szeptembertől lépett életbe. Ez alapján 30 napnál rövidebb időre csak abban az esetben lehet kiadni egy lakást, ha annak a tulajdonosa is lakásban tartózkodik, amikor a vendégek ott vannak. Hasonló szabályozás lépett életbe idén májustól a kanadai Brit Kolumbia tartomány egyes részein. 

Egy érdekes kompromisszumos megoldással próbálkozik meg a portugáliai Porto városa, ahol a város frekventáltabb részein megtiltják, hogy újabb lakások kerüljenek be a rövidtávon kiadott ingatlanok állományába, viszont a város kevéssé fejlett részein még bátorítják is az ilyen jellegű lakáskiadást, amitől ezeknek a környékeknek a fellendülését várják. Hasonló szabályozás van érvényben régebb óta a kanadai Montrealban is.

És ugyan egyelőre nincs jelentősége, de a szabályozás mozgástere szempontjából fontos lehet, hogy egy idén elfogadott uniós rendelet alapján 2026-tól a turisztikai platformoknak kötelező lesz a szállásadókkal kapcsolatos adatokat megosztaniuk azokkal a tagállamokkal, amelyek erre kérik őket.

Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a VI. kerülettel például az Airbnb nem volt hajlandó együttműködni az illegálisan működő szállások felszámolásában. Japánban a cég ugyanakkor például együttműködik az adatok megosztásában a szabályozóval, és ez biztosítja, hogy a helyi szállásadók ne lépjék túl az évi 180 napos évi lakáskiadási limitet. Részben hasonló megállapodások alapján működnek más városok korlátozásai is, Londonban, Bécsben, San Franciscóban például 90, Párizsban pedig 120 napban van maximalizálva a rövidtávon kiadható napok száma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTudják, hogy bezuhanna a turizmus, mégis megfojtanák a rövid távú lakáskiadástA kormányzat a fővárossal egyetértésben dolgozik az Airbnb-modell korlátozásán, ami mögött - Európában egyedülálló módon - a túlturizmus helyett egy iparági lobbi áll.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbben is nekimentek, de nem csak Budapest talál nehezen fogást az Airbnb-nBudapesten is akadozni látszik a rövid távú kiadás egységes újraszabályozása, de legalább az Airbnb kevésbé zárkózik el a feketézők kiszűrésétől.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet airbnb ingatlan rövidtávú lakáskiadás szálláshely turizmus Olvasson tovább a kategóriában