Adminisztratív eszközöket is bevethet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter annak érdekében, hogy a magyarok lehetőleg a hazai és ne a külföldi tulajdonban lévő kereskedőknél költsék el a pénzük nagy részét – erre lehet következtetni a tárcavezető InfoRádiónak adott interjújából és egy kamarai előadásából is, amelyet a Portfolio szemlézett.

Miért fontos ez? A kormány a fogyasztási adatokból kiindulva vélhetően csak az utóbbi időben észlelte komolyan azt a korántsem új trendet, hogy a magyar lakosság egyre inkább külföldről, vagy itthoni, de külföldi tulajdonú kereskedőktől vásárol, és egyiket sem tartja kívánatosnak.

Felülnézet: az ország határainál a jelentős és tartós árkülönbségek következtében annyira felerősödött a bevásárlóturizmus, hogy már az élelmiszerek rendszeres külföldi beszerzése is általános jelenség.

• Az online kiskereskedelemben és a szolgáltatásokban is egyre nő a Magyarországon hagyományos értelemben jelen nem lévő külföldi cégek (Temu, Netflix és hasonlók) aránya.
• A külföldre utazó magyarok kevesebben lettek, költéseik mégis megemelkedtek, ami arra utal, hogy a vagyonosabb réteg egyre drágább utakra megy.
• A fenti esetekben a pénz kiáramlik az országból, nem pörgeti a belföldi gazdaságot, ami a kormány nagy szívfájdalma.
• Emellett az online és az offline kereskedelemre egyaránt jellemző, hogy a piacvezető kereskedők nem magyar tulajdonban vannak. Kevés kivételtől eltekintve az online térben már évekkel ezelőtt visszaszorultak a regionális, cseh vagy román szereplőkkel szemben, míg a legnagyobb offline boltláncok német-osztrák-brit multik.
• Mindennek tetejébe jelent meg nemrég a kínai Temu, amely letarolta a piac maradékát, a Gazdasági Versenyhivatal eljárása mellett is.

Tágabb kontextus: az Orbán-kormányok 2010 óta számos olyan szabályváltozással (vasárnapi boltzár, különadók, plázastop) próbálkoztak, amelyek szándéka a magyar tulajdonú szereplők előnybe hozása volt, de nem ért el fordulatot. Sőt, a kiskereskedelem terheinek növelése a magas áfával együtt épp az egyik okozója lehet a bevásárlóturizmus népszerűsödésének.

Számokban: ahogy a Telex hétfőn írta, tavaly 1888 milliárd forintért rendeltek az interneten külföldről magyar bankkártyákkal, és az idei első negyedév növekedési üteme alapján idén ez 2400 milliárd forint körül alakulhat.

• A tavalyi érték a kiskereskedelmi forgalom 10 százaléka körül volt, az idei a 12 százaléka körül lehet. Ebben ráadásul nincsenek benne a külföldi kártyát használó magyarok tömegei.

Mi várható? Nagy Márton az esélyegyenlőségre hivatkozva azt szeretné elérni, hogy a Magyarországon értékesítő, de cégjogilag nem feltétlenül jelen lévő kereskedők adóterhelése egyenlő legyen az itteniekkel.

• Ez valószínűleg a határon átnyúló online kereskedelem különterhelésével lenne elérhető, ezek a kereskedők nem fizetnek például társasági adót Magyarországon (de ez a külföldön értékesítő magyar e-kereskedőkre is igaz, csak azok nem tudnak érdemben élni a lehetőséggel).
• A Temut azonban legfeljebb fejni lehet, a nemzetközi trendet megállítani aligha.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre inkább kiszorulnak a magyar vállalkozások az élmezőnyből a hazai e-kereskedelembenAz Alza, a kifli.hu vagy akár az IKEA is szinte a semmiből jőve vált hirtelen vezető szereplővé. Meddig jut a Pepita.hu vagy a Pelenka.hu?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBesokalltak a szédületes tempóban taroló Temutól a magyar e-kereskedőkÁtrendezi az e-kereskedelmi piacot a Temu, a kereskedők a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulnak segítségért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piacA csehek és a lengyelek kiugróan jók, de Románia és még Horvátország is előttünk jár az e-kereskedelmi piac mutatóiban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat adó e-kereskedelem határon átnyúló kiskereskedelem nagy márton szabály Temu Olvasson tovább a kategóriában