Miután a kormány júliusban némi kivárás után úgy döntött, hogy mégsem áll bele a rövid távú lakáskiadás újraszabályozásába, az önkormányzatok vehették magukhoz a kezdeményezést. Karácsony Gergely főpolgármester ekkor azt mondta, hogy a rövid távú lakáskiadásról szóló fővárosi koncepció már augusztusban vagy szeptemberben elkészülhet.

A számos eltérő érdekű szereplő – a vállalkozás szabadságára hivatkozó lakástulajdonos, a turistákból élő vendéglátós, a magát versenyhátrányban érző hoteles, a legénybúcsúk melléktermékeit kerülgető gyalogos, a magas lakbérek miatt a belvárosból kiszoruló magyar fiatal, a turistáskodás alatt saját konyhára vágyó család vagy éppen a házmester szellemiségű választók által nyomasztott politikus – bonyolultsága miatt azonban nagyjából úgy állhat ez a koncepció, ahogy Orbán Viktor elképzelhette, amikor a kiszervezésről döntött.

Október közepén Karácsony is megerősítette az InfóRádiónak, hogy nem fogják tudni tartani az ütemet. Óvatosan úgy fogalmazott, hogy az érintett kerületek és a főváros között „közelednek az álláspontok”, és „nem tettek le arról a szándékról”, hogy Budapesten egységes koncepciót fogadjanak el. Karácsony szerint ezzel együtt „sem kizárt”, hogy októberben vagy novemberben sikerül „közös nevezőre hozni a kerületeket”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTudják, hogy bezuhanna a turizmus, mégis megfojtanák a rövid távú lakáskiadástA kormányzat a fővárossal egyetértésben dolgozik az Airbnb-modell korlátozásán, ami mögött - Európában egyedülálló módon - a túlturizmus helyett egy iparági lobbi áll.

A budapesti városvezetéshez hasonlóan több európai városban is a koronavírus-járvány alatt célozták meg a rövid távú lakáskiadás újraszabályozását. A New York Times összefoglalója is azt mutatja, hogy a tömegturizmustól sokkal inkább sújtott helyeken is nehezen tudnak mit kezdeni a jelenség összetettségével, ugyanakkor az is látszik, hogy némi nyomással a feketézés és az adóelkerülés ellen nem feltétlenül erélyesen fellépő Airbnb is nagyobb együttműködésre ösztönözhető.

Ahogy korábban mi is írtunk róla, Lisszabonban tavasszal indítottak egy programot, amellyel a járvány miatt vendégek nélkül maradt szállások kiadóit célozták meg, hogy adják ki a lakásukat a városnak hosszú távon. Az önkormányzat pedig szociális alapon adja tovább a lakásokat. A bérleti díjakat egy szobára 450 euróban (nagyjából 160 ezer forint), egy ház esetében pedig ezer euróban (mintegy 355 ezer forint) maximálták.

Lisszabonban több mint 22 ezer ingatlant hirdetnek az Airbnb-n, az önkormányzat pedig ezer lakást tervezett kivenni. Eddig azonban mindössze kétszáz lakás váltott így funkciót, amely elenyésző a teljes állományhoz képest. A jelentkezők száma alapján nem tűnik életképes modellnek, ha még egy világjárvány alatt sem tolonganak a rövid távon kiadott lakások 5 százalékát megcélzó programra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost megnézheted, hogy hogyan burjánzott el Budapesten az évi 35 milliárdos Airbnb-bizniszA VI. kerületben minden tizenötödik lakást kiadják Airbnb-n. Az összes budapesti szálláshely 15 százaléka itt van, most térképre vittük az összeset.

Berlinben még évekkel korábban próbálkoztak az Airbnb tulajdonképpeni betiltásával, de két év után visszatáncoltak, és ismét engedélyezték szigorú feltételek mellett. A város azonban továbbra sem képes a kívánt szinten ellenőrizni az Airbnb-t, így a múlt hónapban több európai várossal együtt fordult segítségért az Európai Unióhoz.

Amszterdam és Párizs drasztikus eszközökkel próbálkozik. Amszterdam belvárosában júliustól betiltották az Airbnb-t. Párizsban pedig a polgármester felére akarja csökkenteni a rövid távú kiadásra használt 60 ezer lakást. Anne Hidalgo ezért népszavazást akar arról, hogy korlátozzák-e a kiadható napok számát.

Az egyelőre nem túl áthatónak tűnő európai próbálkozásoknak azonban mégis van hatása. Az kulturális alapú nehézségek mellett az egyik legnagyobb probléma az Airbnb-vel az, hogy egyáltalán nem partner a feketézők kiszűrésében. Például Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere korábban arról beszélt, hogy hiába ült le megválasztása után a cég képviselőivel, azok nem voltak együttműködőek az illegális kiadás felszámolásában.

Az egyre széles körűbb nyomás hatására viszont az Airbnb szeptemberben egy új felületet indított el, amelynek az a célja, hogy az állami intézmények hozzáférhessenek a helyi szabályozásokat figyelmen kívül hagyó hirdetők adataihoz, tehát például azokhoz, akik feketéznek. „Azt gondoljuk, hogy az adatokhoz való jobb hozzáférés lehet a megoldás itt” – hangzott a kissé álnaivnak ható állítás Patrick Robinsontól, az Airbnb egyik igazgatójától a New York Times cikkében.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet airbnb Budapest rövid távú lakáskiadás Olvasson tovább a kategóriában