Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2024. március 5. 04:36 Élet

Jönnek a barna kukák, Budapesten is indul a lakossági biohulladék-gyűjtés

A fővárosban első körben 15 ezer lakost, mintegy hatezer háztartást érint a háztartási biohulladék-gyűjtés Budapest XI., XX. és XXI. kerületének kijelölt utcáiban, a legtöbb helyen már a tartályokat is kiosztották. A pontos helyszíneket itt lehet megnézni. A második körben, 2025-ben további 1,5-2 millió embert terveznek elérni, amivel 2025 végére a nagyvárosi környezetben teljes lesz Magyarországon a begyűjtés.

Idén országszerte 14 településen 460 ezer embert tervez a koncessziós hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó Mohu bevonni az önkéntes alapú rendszerbe, helyi hulladékgazdálkodással foglalkozó alvállalkozói segítségével. Szolnokon, Kaposváron és Székesfehérváron már elindult, Budapest kiválasztott körzeteiben márciusban élesedik a konyhai hulladék elkülönített gyűjtése.

Uniós elvárás

Az Európai Unió 2018-ban döntött arról, hogy 2024-től el kell kezdeni a tagállamoknak a háztartási hulladékok elkülönített gyűjtését. A biohulladék szelektív gyűjtésének célja – csakúgy, mint a papír, a műanyag, a fém és az üveg esetében -, hogy kevesebb vegyes (égetőben vagy lerakóban landoló) hulladék keletkezzen, több hulladék maradjon a gazdaság körforgásában.

A hulladékkezelési irányelv szerint a tagállamoknak 2030-ig a települési hulladék 60 százalékát, 2035-ig a 65 százalékát kell újra feldolgozni, ami nem érhető el a biohulladék hatékony szelektív gyűjtése nélkül. 2021-ben Európában a kommunális hulladék 49,6 százalékát komposztálták vagy hasznosították újra.

Kiválasztott házak

Az év közepéig több lépcsőben mintegy 200 ezer budapesti lakosnak fogják biztosítani a házhoz menő szelektív konyhai zöld- és élelmiszerhulladék-gyűjtési szolgáltatás lehetőségét a tervek szerint – írta a Budapesti Közművek (BKM), amely a Mohu budapesti szerződéses koncesszori alvállalkozója, és a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék begyűjtésért felel.

Az ötliteres edények és a 120 literes kukák kiosztása Budapest XI. kerületében február 26-án. Fotó: BKM

Az edények kiosztása február végén kezdődött, és márciusban is folytatódik. A lakók önkéntesen vehetnek részt a programban a kiválasztott nagyobb lakásszövetkezetekben, társasházakban. Ingatlanonként egy ötliteres, szag- és kifolyásmentes konyhai gyűjtőedényt kapnak, 25 lakásonként pedig egy 120 literes, barna kukát, amelyet előre megadott napokon kell a ház elé kihelyezni – írták.

Szolnokon már elkezdődött

Szolnok volt az első város, ahol elindult a rendszer, az első begyűjtési nap február 5-én volt – tájékoztatott az önkormányzat. Itt 20 ezer embert terveznek elérni, ehhez 448 barna kukát helyeztek használatba a társasházakban.

Bár az ötliteres edényeket eddig megközelítőleg a háztartások fele vette át, a lakosok bármilyen más módon is gyűjthetik a konyhában keletkezett hulladékot, hiszen végeredményben a 120 literes edénybe csak bele kell önteni ezeket az anyagokat – írták.

Felhívták a figyelmet arra, hogy évszakonként változik az élelmiszer-fogyasztás mennyisége és összetétele is, ezért minimum két-három hónap eredményei szükségesek ahhoz, hogy értékelhető adatokról lehessen beszélni. Idő kell a jó példa terjedéséhez is, hiszen a szomszédok megbeszélik egymással a tapasztalatokat. A lakóközösségek számára csak idővel tapasztalható eredmény lehet például, hogy a kommunális hulladéktároló kevésbé szagos, hiszen a jelentős szaghatást okozó anyagokat a biohulladék-gyűjtés okán külön kezelik már a társasházon belül is – írták.

A biohulladék nem mind komposzt

A háztartási konyhai hulladéktól történő megszabadulásra környezetvédelmi és gazdasági szempontból is az egyre népszerűbb házi komposztálás a legjobb megoldás, hiszen akkor helyben hasznosul az alapanyag. Ez persze csak akkor lehetséges, ha van kert vagy egy közeli komposztpont.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegszabadulnál a szemeted harmadától ingyen? SegítünkMinimális ráfordítással sokat tehetünk környezetünkért a komposztálással. Összegyűjtöttük, hogyan támogatják a komposztálást a megyei jogú városok Békéscsabától Zalaegerszegig.

Budapesten 43 közösségi komposztlerakat van a hulladékcsökkentéssel foglalkozó Humusz Szövetség listája szerint, ahova bárki odaviheti az háztartási szerves hulladékot. Hogy pontosan mit lehet és mit nem szabad komposztálni, itt lehet megnézni.

A Mohu barna kukás rendszere abban különbözik a házi komposztálástól, hogy több mindent be lehet rakni, mert nem komposztálni fogják, hanem biogázüzemekbe viszik, hogy energiát állítsanak elő belőle. Egy-két kivétel van, amit nem lehet bedobni a barna kukákba sem – ilyen például a csont, amely károsíthatja a feldolgozógépeket, ezért azt a vegyes hulladékba kell dobni. Itt van egy pontos lista arról, mi kerülhet a barna kukákba.

Pluszmunka?

„Nem olyan óriási energiabefektetés a biohulladék külön gyűjtése. Már egy ideje szelektíven gyűjtjük a szemetet, ehhez jön most egy kisebb vödör. Ennek ugyan új helyet kell keresni a lakásban, cserébe viszont a vegyes kukában lesz kevesebb hulladék, így az lehet kisebb is” – mondta Urbán Csilla, a Humusz szövetség elnöke a G7-nek.

Elég sok élelmiszer-hulladék keletkezik általában egy háztartásban, a vegyes hulladék legalább 20-30 százaléka élelmiszer

– tette hozzá.

 

A barna kukák rendszeres tisztítását a Mohu végzi, az ötliteres gyűjtőtartályokat a háztartásoknak kell tisztán tartaniuk.

„Sokan aggódnak, hogy ez most büdösebb lesz, de gondoljunk arra, hogy eddig a vegyes kukába raktuk ugyanezt. Sőt, javasolni szoktuk, hogy ne is csukják be a vödör tetejét, mert ha oxigéndús környezetben van, korhadni kezd a hulladék, nem pedig rohadni” – mondta a Humusz elnöke.

Uniós helyzet

Az Európai Unió 2020 óta tesz közzé élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos statisztikákat a tagállamokból. Ez tartalmazza az élelmiszerek termelésétől kezdve a feldolgozásán át az éttermekig vagy a háztartásokig tartó életútja során keletkező összes hulladékot.

A 2021-es adatok szerint a háztartásoknál átlagban fejenként évi 70 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik. Ez több mint a fele – 54 százaléka – az összes, a gyártási hulladékot, vendéglátóipari maradékokat és a piaci biohulladékot is magába foglaló, egy főre számított évi 130 kilogrammnyi élelmiszer-hulladéknak. Tehát van miből lefaragni.

Magyarország a középmezőny enyhén jobbik oldalán helyezkedik el a 21 tagország adatait tartalmazó listán, évente fejenként 65 kilogramm kidobott háztartási biohulladékkal. Ez az összes, évi 90 kilogramm élelmiszer-hulladék csaknem háromnegyede és az éves egy főre jutó szeméttermelés mintegy harmada.

Abszolút értékben a legtöbb, 262 kilogramm élelmiszer-hulladékot lakosonként Belgium termeli, ahol a gyártás során keletkezik az élelmiszer-hulladék kétharmada.

Évi 40 ezer forint a kukába

Egyre kevesebb élelmiszer-hulladékot termelünk: míg 2016-ban fejenként 68 kiló élelmiszert dobtunk ki, ez hat év alatt 12 százalékkal, 59,9 kilóra csökkent a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felmérése szerint. Ennek 52 százaléka nem elkerülhető hulladék, mint a csirkecsont, kávézacc vagy a tojáshéj, több mint 40 százaléka viszont elkerülhető lehetne. Ilyenek tipikusan a hűtőben felejtett ételek, zöldségek, gyümölcsök, amik megromlottak.

Ezen a téren is javulás történt, negyedével, 33,1-ről 24 kilóra csökkent az  egy főre számított elkerülhető élelmiszer-hulladék mennyisége 2016 és 2022 között. Ez pedig a pénztárcánk felől nézve sem kevés. Egy átlagos magyar állampolgár ugyanis évente 40 ezer forint értékű élelmiszert pazarol el a Nébih számítása szerint, ami a teljes lakosság szintjén több mint 380 milliárd forint veszteséget jelent. Egy négytagú család esetében ez elérheti az évi 100 kilót és 160 ezer forintot is.

Leginkább a készételeket pazaroljuk, ebből 2021-ben évente fejenként több mint 10 kilót dobtunk ki. Ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök 4,53-mal, majd a pékáruk 2,72-vel, végül a tejtermékek 2,1 kilóval.

Várhatóan az élelmiszerárak – a két évvel ezelőttihez képest 30-40 százalékkal magasabb szinten stabilizálódott – emelkedése is hozzájárul az átgondoltabb vásárláshoz és élelmiszer-felhasználáshoz, így végső soron a pazarlás csökkentéséhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlapvető félreértés, hogy az infláció enyhülése egyenlő az alacsonyabb árszint visszatérésévelNégyéves a G7 saját fogyasztói kosara, grafikonra tettük a főbb árucsoportok árváltozását, hogy hosszabb távlatból is látható legyen, mi történt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegszabadulnál a szemeted harmadától ingyen? SegítünkMinimális ráfordítással sokat tehetünk környezetünkért a komposztálással. Összegyűjtöttük, hogyan támogatják a komposztálást a megyei jogú városok Békéscsabától Zalaegerszegig.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet élelmiszer hulladék hulladék hulladék koncesszió hulladékgazdálkodás hulladékkezelés szelektív hulladékgyűjtés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Váczi István
2024. április 3. 15:52 Élet

Új korszak előtt a G7

Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Fontos

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.