(A szerző közgazdász, parlamenti képviselő, a KSH korábbi elnöke. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Az utóbbi hetekben sokan, sokféleképpen kifejtették véleményüket a KSH vezetékes gáz árindexével kapcsolatban. Én is közöltem egy hevenyészett számítást, amely arra próbált rámutatni, hogy mennyiben és miért abszurd a hivatalos statisztikai által közreadott óriási (33,5 és 34 százalékos) gázárcsökkenés. Mivel a téma körüli vita nem csitul, és a hivatal nem adott elfogadható magyarázatot a közölt árindexére, ezért ismét nekiveselkedtem a témának.
A KSH által közzétett táblázatból*Stadat 1.2.1.5. Fogyasztóiár-indexek az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása a következő kép tárul elénk:
Az adatsorból már messziről kitűnik, hogy valami nagy dolog történt 2022 szeptemberében, mert akkor a korábbiakban alig változó gázár óriási mértékben, több mint kétszeresére emelkedett (pontosan 2,155-szeresére). Majd a nagy áremelkedés után néhány hónappal szép lassan elkezdett csökkenni az ár, és 2023 novemberében az árindex már csak 144,8 százalékot mutat (az induló 100-nak vett 2022. januári értékhez képest).
A nagy felugrás és a visszarendeződés következtében 2023. szeptember és november között jelentős mértékben csökkent (68,6 és 66 százalékra) a 12 havi gázárindex, hiszen a megelőző év kiemelkedően magas értéke képezte a viszonyítási alapot. Például 2022 novemberében az árindex 219,6 százalék volt, míg ez év novemberében csak 144,8, és így alakulhatott ki a 34 százalékos gázárcsökkenés.*144,8/219,6 = 0,6
A közzétett adatok alapján tehát rendben lévőnek tűnik a KSH számítása és adatközlése. De óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy vajon ez a közzétett lakossági gázárindex megfelelően tükrözi-e azt, hogy mi is történt a lakossági gáz piacán.
A tömör válasz a feltett kérdésre: nem, távolról sem.
Mert mi is történt a gázpiacon az elmúlt két évben a háztartások szemszögéből? Nézzük meg, hogy miként alakult a vezetékes gáz kedvezményes (rezsicsökkentett) és piaci ára:
A rezsicsökkentett árral semmi sem történt, az lecövekelt a 115 forint/köbméter értéknél. Erről bárki meggyőződhet, ha előveszi az elmúlt két év gázszámláit. (Párforintos eltérés lehetséges, a fogyasztott mennyiség függvényében, mert arra van elosztva a rendelkezésre állási költség, de ez nagyságrendileg nem lényeges.) A piaci árnál azonban történt egy hatalmas ugrás, a 150 forintos induló ár 2022 szeptemberében majd hétszeresére, 1035 forintra emelkedett.
Nyilván itt kell keresnünk a KSH által számolt árindex tavaly szeptemberi magasba szökkenésének okát. Az általuk számított árindex persze nem nőtt a hétszeresére, mégpedig azért nem, mert a rezsicsökkentett és a piaci ár súlyozott átlagát vették. A hétszeresre emelkedés helyett csak kétszeresre emelkedő átlagárindex csak úgy jöhetett ki, ha az összes felhasználás 80 százalékát (a változatlanul maradt) 115 forintos áron vásárolták meg. És csak az egyötödét az óriásira emelt piaci áron.
A jobb szemléltetés kedvéért a második ábrán felrajzoltuk az átlagár alakulását is. A kiinduló átlagárat úgy számoltuk, hogy 40:60 arányban vettük a rezsikedvezményes (115 forint) és a piaci árat (150 forint), eredményül 136 forint/köbméter árat kaptunk. Ezt az átlagárat vezettük végig a KSH által adott havi gázárindexekkel. Így adódott 2022 szeptemberére 293,7 forintos ár, amely egyébként 81:19-es súlyaránynak felel meg. Tehát jól látható, hogy néhány hónap alatt milyen viharos gyorsasággal változott meg a rezsitámogatott és a piaci árazású gáz felhasználásának az aránya.
De maradt még egy rejtély a gázár történetben. Ha 2022 novembere és 2023 novembere között nem változott egyáltalán sem a rezsicsökkentett, sem a piaci ár, akkor miként lehetséges az, hogy a gázárindex 34 százalékkal zuhant? A második ábrán jól látható, hogy az átlagár 298,1 forintról 196,9 forintra csökkent. Ez a nagyarányú csökkenés csak úgy mehetett végbe, hogy ismét jelentősen változott a kétféle gáz felhasználásának az aránya. És valóban ez történt: piaci áron már csak az összes gáz 9 százaléka kelt el, miközben a rezsitámogatott gáz tette ki a felhasználás 91 százalékát 2023 novemberében (0,91*115+0,09*1035 = 196,9). Vagyis csak azért csökkent az átlagár, mert a két termék aránya megváltozott.
Ezek után már csak az a kérdés marad, hogy tekinthetjük-e a rezsicsökkentett és a piaci árú gázt egyetlen terméknek, és ennek megfelelően használhatjuk-e az átlagárat? Röviden a válasz: nem, mégpedig azért nem, mert
Márpedig a nemzeti statisztikának az lenne a feladata, hogy a lehető legjobban mutassa be a tényleges gazdasági és társadalmi történéseket.
Adat
Fontos