Olcsóbb lett az orosz gáz, de ez még kevés a rezsicsökkentéshez

Bár sokat esett az elmúlt hónapokban az orosz gáz ára, az elérhető adatok alapján az uniós országok közül az elmúlt hónapokban is Magyarországra érkezett a legdrágábban. A lakosság ellátásán így továbbra is sokat veszít az állam, ami azt is jelenti, hogy egy esetleges rezsicsökkentés még mindig teljes egészében a költségvetést terhelné. A kormány láthatóan egyre több erőfeszítést tesz, hogy máshonnan is tudjon vásárolni, de az orosz gáz kiváltásáról nem beszél.

Olcsóbb, mint tavaly bármikor

Az egy évvel korábbihoz képest hatod-hetedáron érkezhet ősszel az orosz gáz Magyarországra. A behozatal már az elmúlt hónapokban is jóval olcsóbb volt, mint 2022-ben, és számításaink szerint ez a következő hónapokban is így marad. Sőt, mivel tavaly októberben tetőzött az ár, a következő hónapokban lehet a legnagyobb mértékű az éves csökkenés.

Az Eurostat adatai szerint

májusban és júniusban köbméterenként 200 forint alatt maradt az orosz import átlagára, amire közel két éve nem volt példa.

Ahogy ezt a témában írt korábbi cikkeinkben is jeleztük, ez nem pontosan az az ár, amennyiért a magyar állami szereplők vásárolnak, de nem is lehet túl messze tőle. Oroszországból elvileg bármilyen kereskedő importálhat Magyarországra gázt, nem csak az állam nevében beszerző MVM^*Illetve esetenként más államközeli szereplők, mint tavaly a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség.. A mennyiségi adatok, illetve ágazati szakemberek szerint azonban az orosz gáz messze legnagyobb vevője így is az állami cég, amelynek 90 százalék feletti lehet a részesedése az importból. Ezt erősíti az is, hogy a behozott mennyiség szinte pontosan megegyezik azzal, amennyi gáz megvásárlásáról az MVM és a Gazprom szerződést kötött.

Az állam részesedése azért fontos, mert így az importár megmutatja, hogy nagyjából mennyiért is vásárolja az MVM azt a gázt, amellyel a lakosságot is ellátja. Ennek ismeretében pedig következtethetünk arra, hogy milyen lehetőségei lehetnek a kormányzatnak ezen a piacon: leegyszerűsítve lesz-e tér egy esetleges rezsicsökkentésre (a lakossági piaci ár csökkentésére).

Persze az eurostatos adatokat több szempontból is érdemes óvatosan kezelni, hiszen vannak országok, amelyek egyszerűen nem is közlik ezeket, és ahol elérhetőek, a közös piac és a más országokon keresztül történő beszerzés ott is bekavarhat^*Közös határ híján az orosz gáz logikusan más országokon keresztül, vezetéken érkezik hazánkba. A legfontosabb irány Szerbia, de az MVM és a Gazprom szerződése értelmében az orosz vállalat Ausztrián keresztül is szállít. Ausztria viszont uniós ország, ráadásul egy nagyon fontos gázközpont, ahova rengeteg irányból fut be a gáz. Ilyen esetekben pedig a statisztikákban nem törvényszerűen rögzítik, hogy eredetileg melyik ország volt az energiahordozó forrása.. Egyrészt azonban – mivel az orosz-magyar megállapodás titkos – messze ez a legjobb forrásunk a gázárakról, másrészt a szerződéses és importmennyiségek egyezése is arra utal, hogy elég pontos becslést adhat. Emellett az árak is árulkodóak. Bár a kormányzat sokat nem árult eddig el a szerződésről, annyi azért kiderült róla, hogy a benne szereplő árak a tőzsdei jegyzésekhez kötöttek: két hónapos csúszással, és vélhetően némi felárral követik le azokat. Márpedig az importáraknál tökéletesen látszik ez az együttmozgás is.

Ősszel is relatíve olcsó lesz

Mindez azt is jelenti, hogy négy hónapra elég pontosan előre tudjuk jelezni, hogy mennyiért fog érkezni Magyarországra az orosz gáz. Tavaly nyáron épp azért nyúlt a kormányzat a rezsihez, mert már május-júniusban látszott, hogy ősszel kegyetlen magasak lesznek az importárak, és így is történt. Most azonban épp az ellenkezőjét látjuk: mivel hónapok óta viszonylag stabilan alacsonyak a tőzsdei jegyzések, minden bizonnyal az orosz gáz is relatíve olcsó lesz egész ősszel.

A relatíve olcsót persze az energiaválság kirobbanása óta megszokott árszintekhez mérten kell érteni. A tőzsdei átlagár augusztusban a hetede volt az egy évvel korábbinak, a krízis előtt megszokott szintnek azonban ez még mindig nagyjából a duplája, a Covid-időszak mélypontjánál pedig hétszer magasabb. Mindez azt is jelenti, hogy hiába lett sokkal olcsóbb a földgáz, ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy el lehet törölni a tavalyi rezsiemelést.

Az elmúlt hónapokban jellemző 130 és 200 forint közötti importár még mindig sokkal magasabb, mint amennyiért az MVM a lakosságnak adja a gázt. Itthon az átlagfogyasztásig érvényes rezsicsökkentett ár 66 forint köbméterenként, míg a lakossági piaci ár 581. (A gázszámlán ennél mindkét esetben nagyobb összeg szerepel, aminek az az oka, hogy a szolgáltatónak nemcsak magért a gázért fizetünk, hanem azért is, hogy azt eljuttatja az otthonunkba, ráadásul a díjakat áfa is terheli.)

Eredetileg szakértők azzal kalkuláltak, hogy az átlag feletti fogyasztásnál bevezetett tavalyi áremelés számottevően megdobhatja a gáz lakossági átlagárát is. A háztartások azonban jelentősen visszafogták fogyasztásukat, így a növekedés jóval kisebb lett az előzetesen vártnál. A statisztikai hivatal havi adataiból az látszik, hogy a lakosság jelenleg nagyjából átlagosan 100 forintot fizethet egy köbméter gázért, ami még mindig kevesebb, mint amennyiért a nekik szolgáltató MVM vásárolja azt. Nagyon leegyszerűsítve

a tőzsdei jegyzéseknek még durván 20-25 százalékot kellene esnie ahhoz, hogy az állam ne bukjon minden köbméter lakosságnak eladott gázon.

Mindezt úgy, hogy közben a forint sem nagyon gyengül.

Ebben ugyanakkor az is szerepet játszik, hogy Magyarországra továbbra is jóval drágábban jön az orosz gáz, mint más uniós államokba. Bár az adatokkal itt is érdemes óvatosan bánni, de a hivatalos számok szerint az idei első félévben csak két olyan hónap akadt, amikor nem nálunk volt a legdrágább az orosz importgáz.

A nyáron pedig már lehettek olyan országok, amelyekbe akár az itthoni lakossági 100 forintnál is olcsóbban érkezett az energiahordozó Oroszországból. Igaz, nem ez volt az általános: az uniós átlag ugyan a magyar importártól folyamatosan elmaradt, de a lakossági díjnál még magasabb volt 10-15 százalékkal.

Az orosz gáz árát pedig még jó eséllyel sokáig figyelnünk kell. Még úgy is, hogy a kormányzat egyre látványosabb lépéseket tesz, hogy diverzifikálja a beszerzést, tehát minél több helyről tudjon földgázt vásárolni. Jelentős részben ezt demonstrálta Orbán Viktor augusztus 20-i vendéglistája is: a miniszterelnök több keleti autoriter vezetővel is gázbeszerzésről egyeztetett. A tervek szerint a jövőben vásárolhatunk Katarból, Törökországból, Azerbajdzsánból és Türkmenisztánból is.

Az új források felkutatása érdekében tett látványos lépések ellenére azonban az orosz beszerzések csökkentéséről egyáltalán nem beszél a kormányzat. Sőt, az ügyben legtöbbször megszólaló kormánytag, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még júniusban úgy fogalmazott, hogy

más forrásokat keresünk, de nem az orosz források helyettesítésére.

Mindez arra utal, hogy a kabinetben továbbra is azzal számolnak: Oroszországból a hosszú távú szerződésben rögzített évi 4,5 milliárd köbméter gáz érkezhet hazánkba. Ennél érdemben több fix állami beszerzésre pedig nem nagyon van szükség. Bár a hazai felhasználás évi 8-9 milliárd köbméter, ennek az igények a nagy részét piaci kereskedők elégítik ki. Az állami MVM gondoskodik a 3,5 milliárd köbméteres lakossági fogyasztásról, és a cégnek vannak piaci ügyfelei is, de annyi nincs, hogy ez alapján érdemes lenne hosszútávú nemzetközi szerződésekben további milliárdos beszerzéseket rögzíteni. Ezt a hibát korábbi kormányzatok már elkövették, és akkor elég kellemetlen következményei lettek.

Azaz a jelek szerint a kormány úgy számol, hogy a gázimport fő forrása továbbra is Oroszország lesz. A többi beszerzés legfeljebb ennek kiegészítéseként értelmezhető, illetve kimondatlanul arra lehet felkészülni velük, hogy ha az oroszok irányunkban sem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, akkor ne maradjon fixen szállító partner nélkül az MVM.

Bár ilyen szakításra egyelőre nem sok jel utal, az is tény, hogy Magyarországon kívül sok országba már nem szállítanak vezetékes gázt az oroszok. Az Eurostat-adatok alapján mostanra a teljes uniós behozatal 35-40 százaléka érkezik ide, igaz, ebben nincsen benne a szintén jelentős osztrák import, Ausztria ugyanis nem közli a tételes adatokat.

Hazánk részesedése azonban az unióba érkező vezetékes orosz gázból így is nagyjából háromszorosára nőtt az orosz-ukrán háború kirobbanása óta.

Más kérdés, hogy a helyettesítés Nyugat-Európában sem mindig megy könnyen. Bár a kieső mennyiség jelentős részét sikerült kiváltani, ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, részben az EU is diktatúrák segítségével pótolja az orosz gázt, csak kevésbé látványosan teszi ezt, mint Magyarország.

Emellett a vezetékes orosz gáz helyére több esetben a cseppfolyósított, tengeren szállított orosz gáz lépett. Egy közelmúltban készített kutatás szerint 2023 első felében 40 százalékkal többet vásároltak az uniós országok az energiahordozóból így, mint 2021 hasonló időszakában.