A XX. század nagy háborúja hozta el, a XXI. század új kihívásai pedig nem eresztik – ez a nyári időszámítás.
Az első világháború közepén, 1916-ban döntöttek úgy a németek, hogy a széntartalékok minél hatékonyabb felhasználása érdekében 60 perccel előre tekerik az órát – ezt a megoldást aztán a többi hadban álló ország is átvette, majd többségük a háború után kivezette, és csak a hetvenes évek olajválsága hozta vissza a gyakorlatba. Az elmúlt évtizedek során azonban a technológia annyit fejlődött, hogy az így megspórolható energia végül szinte minimálissá vált, így nem meglepő, hogy egy ponton a döntéshozók is szembesültek a dilemmával, vajon van-e értelme egyáltalán a nyári időszámításnak.
Az eltörlés melletti egyik érv, hogy az óraátállítás negatív hatással van az egészségre. A Nature-ben tavaly megjelent egy tanulmány, mely átfogóan bemutatja az eddig ebben a körben végzett vizsgálatokat, és mely szerint kimutatható az összefüggés az óraátállítás és a halálozások száma között.
Mit ront el az óraátállítás?
Az átállás minimálisan ugyan, de hatással van az emberi cirkadián ritmusra – a nyári időszámítás során ez negatív, a téli esetében pozitív hatás. A cirkadián ritmusunk lényegében a belső, biológiai óránk, ehhez igazodik a biokémiai ritmusunk, és ezt a ritmust nagyban befolyásolja a napfény. A tanulmány szerint több módon is bizonyítást nyert már, hogy az óraátállítás a fizikai és mentális egészségre is negatív hatással van, a cirkadián ritmus megzavarásán keresztül.
Összefüggést találtak az infarktus, a sztrók, a közlekedési balesetek, a szívritmus zavarai, sőt az öngyilkosságok kockázatának növekedése és az óratállítás után fellépő cirkadiánritmus-zavar között.
Mivel ezek a halálozási típusok kiemelten nagy számban vannak jelen a halálozási statisztikákban, egyáltalán nem tűnik légből kapottnak az a következtetés, hogy az óraátállítás kimutatható mértékben dobja meg a halálozási adatokat.
Az alábbi ábrákon azt látjuk, hogyan alakultak a halálozási adatok az óraátállítást megelőző, illetve azt követő időszakokban. Fontos megjegyezni, hogy általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a tavaszi időszak beköszöntével a halálozási arány csökken, majd a tél felé közeledve egyre nő. Ami itt érdekes, hogy a téli időszámítás, tehát amikor egy órával többet alhatunk, látványosan kibillenti a halálozási számok görbéjét, kevesebb haláleset történik az óraátállítást követő két hétben. Ez a sárga grafikonon látható. A szaggatott, függőleges vonal, melyet a 0 jelöl, az óraátállítás időpontját mutatja. Látható, hogy a korábbi adatokhoz mérten a becsült halálozási adatok alacsonyabbak a következő hetekben.
Forrás: Nature
Mindez fordítottan igaz a nyári időszámítás kezdetével. Ahogy beköszönt a tavasz, csökkenni kezdenek a halálozási számok, és bár az óraátállítás után sem haladják meg a korábbi értékeket, látható, hogy a trend itt is billen, csak itt éppen a negatív irányba, tehát a halálesetek száma a várhatónál magasabb lett.
Ezekhez az adatokhoz 16 ország halálozási adatait vizsgálták 1998 és 2012 között (tehát itt még nem torzítja az adatokat a Covid-járvány).
A halálozások nagyobb arányban érintik a férfiakat, mint a nőket, korcsoporttól függetlenül, miközben nem meglepő módon az idős korosztályban jelentős a halálozások száma. Nem számottevően ugyan, de az is kiderült, hogy az ország területi elhelyezkedése is befolyásolhatja, mekkora kockázatnak vannak kitéve a lakosok, a felmérés során ugyanis azt figyelték meg, hogy Svájcban és Olaszországban a legalacsonyabb, míg Lengyelországban és Horvátországban a legmagasabb a kockázat. Nem figyelmen kívül hagyható az sem, hogy minél tehetősebb vidékről van szó, annál kisebb a halálozási kockázat.
A tanulmány során egy másik jellegzetességre is felfigyeltek: a 40 éves vagy annál fiatalabb populáció körében évszaktól függetlenül a legkevesebb haláleset vasárnap, a legtöbb hétfőn következik be.
Magyarországon a nyári időszámítás idén március 26-án hajnali kettő órakor kezdődik, ekkor az órát hajnali háromra kell állítani.
