A járvány egyik következménye világszerte a távmunka elfogadottabbá válása és terjedése volt a világban, de a trend erősségében elég nagy különbségek voltak az egyes országok között. Nagy különbségek voltak abban, hogy mennyire terjedt el ez a fajta munkavégzés, amire a cégek menedzsmentjeinek döntésein túl az is hatással volt, hogy egyáltalán hány olyan munkahely volt egy adott ország gazdaságában, ahol szóba tudott jönni a home office.

A munka világát a járvány alatt is részletesen monitorozó Eurofound nemrég közölt egy érdekes jelentést, amiben részletesebben is elemzik, hogy az egyes európai országokban hogyan terjedt a távmunka 2019 és 2021 között. Ebből többek között az is kiderül, hogy Magyarországon a járvány előtt és után is az egyik legalacsonyabb volt a rendszeresen otthonról dolgozók aránya, aminek a legnagyobb részt az az oka, hogy

a magyar gazdaság szerkezetéből adódóan kevés az olyan munka, amit otthonról is el lehet végezni.

Ahogy az alábbi ábrán is látszik, 2019 és 2021 között minden tagállamban nőtt a távmunkában dolgozók aránya. 2019-ben a kelet-európai tagállamban a távmunka ritka volt, de voltak olyan országok is, ahol már akkoriban is viszonylag bevettnek számított távmunkában dolgozni. Hollandiában, Svédországban vagy Luxemburgban már ekkor több mint a munkavállalók harmada dolgozott így rendszeresen vagy néha. Ezekben a tagállamokban a növekedés is jelentős volt azóta, Hollandiában már például minden második munkavállaló dolgozott távmunkában 2021-ben.

Az is látható az adatok alapján, hogy a számos tagállamban 2020 és 2021 között jobban nőtt a rendszeresen otthonról dolgozók aránya, mint 2019 és 2020 között, a járvány első hullámainak hatására. Ennek az lehetett az oka, hogy a cégek a későbbi hullámok alatt tudták csak kialakítani a távmunka feltételeit. Az ábrán látszik az is, hogy 2019-ben és 2021-ben is csak Cipruson, Románában és Bulgáriában dolgoztak kevesebben rendszeresen vagy néha otthonról, mint Magyarországon, ahol a munkavállalók 13,3 százaléka dolgozott néha vagy rendszeresen távmunkában.

A jelentés szerint a szolgáltatószektorokban amellett, hogy a munkavállalók fizikailag kevésbé megterhelő és jellemzően jobban fizető állásokban dolgoznak, annak az előnyét is élvezték, hogy a távmunka lehetősége miatt a járvány alatt nem került veszélybe az állásuk. A Eurofound azt is részletesen elemzi, hogy melyek voltak ezek a munkák, illetve érdekes magyar vonatkozása van egy másik ábrának is (a jelentés 32. oldalán), ami azt mutatja meg, hogy az összes állásnak mekkora része “távmunkásítható” az egyes uniós tagállamokban. Eszerint egyébként a nők jellemzően minden tagállamban nagyobb részben dolgoznak ilyen állásokban, és Magyarországon arányaiban az egyik legkevesebb az ilyen állás az uniós mezőnyben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevés magyar cég látta meg a lehetőséget a járványbanA magyar cégek a járványban éltek a távmunka lehetőségével, de majdnem felük még akkor sem volt hajlandó a digitális megoldások alkalmazására. Csákné Dr. Filep Judit volt a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy generáció talpraesettségét teszteli a járvány a távmunkás pályakezdésselA végzősök nagy része úgy kezdett el dolgozni az elmúlt időszakban, hogy gyakran csak hónapok után találkozott először személyesen a kollégáival.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet home office szolgáltató szektor távmunka Olvasson tovább a kategóriában