Bár a fiatalok számára a klímaváltozás a különféle közvélemény-kutatások kiemelten fontos kérdése, és az elmúlt időszakban a nyugati világban egyre népszerűbbek lettek az alacsonyabb CO2-kibocsátással megtermelhető élelmiszereket előnyben részesítő, húsokat teljesen, vagy részben elhagyó táplálkozási formák, a washingtoni World Resources Institute (WRI) elemzése alapján az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a fiatalok ennek ellenére is több húst fogyasztanak, mint az idősebbek.
Ahogy arról korábban a G7-en többször is részletesebben írtunk, akkor tehetünk a legegyszerűbben a klímaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket. Például úgy, hogy kevesebb húst eszünk, ugyanis az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete (FAO) szerint az állattenyészés önmagában 14,5 százalékban felel az üvegházhatású gázok termeléséért.
Ahogy az az alábbi ábrán is látszik, a húsnak, azon belül is a szarvasmarhának (és a báránynak) van magasan a legnagyobb ökológiai lábnyoma az egy grammnyi fehérjebevitel arányában, míg a növényi alapanyagoknak a legalacsonyabb.
Egy felmérés szerint az USA-ban a 18 és 23 év közötti korcsoport 93 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a környezeti szempontok figyelembe vételével igyekszik fenntarthatóan táplálkozni. Az Egyesült Királyságban a 16-25 éves korcsoportot vizsgáló tanulmány azt állapította meg, hogy ebben a korosztályban jelentősen nagyobb a vegetáriánusok és a vegánok aránya, mint az idősebb korosztályokban.
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozástudományi Felmérés (National Health and Nutrition Examination Survey – NHANES) alapján 1999 és 2016 között a 20-34 év közötti korcsoportban nem változott a felvágottak fogyasztásának a mennyisége. Ugyanakkor a teljes húsfogyasztáson belül változtak a preferenciák, főleg a szárnyasok fogyasztása nőtt a vörös húsok rovására. Ez előnyös klímavédelmi szempontból, de nem annyira, mintha a húsról növényi alapú élelmiszerekre váltottak volna.
Hasonló eredményre jutott egy Egyesült Királyságban elvégzett felmérés is, amely szerint 2008 és 2012 között a 19 és 30 év közötti korcsoport kevesebb vörös húst fogyasztott, mint a 46-60 közötti korcsoport, de többet, mint a 65 év felettiek. A WRI ugyanebből az adatbázisból, tehát az angol Nemzeti Táplálkozási Felmérésből (National Diet and Nutrition Survey – NDNS) azt hozta ki, hogy ez a trend még a közelmúltban, 2016-ban és 2017-ben is kitartott.
Ráadásul az Egyesült Királyságban az USA-ban tapasztalt helyettesítés sem tapasztalható: a 34 évnél fiatalabbak körében a vörös hús fogyasztása arányaiban hasonló volt, mint más korcsoportokban, miközben a fiatalabbak több csirkét és pulykát ettek, mint az idősebbek. A WRI szerint ráadásul ugyanerre a trendre utalnak a kanadai és mexikói adatok is.
Az Egyesült Királyság második legnagyobb áruházlánca, a Sainsbury’s adatai alapján az is látszik, hogy miközben 2017 és 2020 között a húsok és halak forgalma összességében csökkent, a 18 és 24 közötti korosztály volt az egyetlen, amelynek ebben a kategóriában nőtt a fogyasztása. A teljes fogyasztási kategóriában 32 százalék volt a forgalomnövekedés, és ezen belül a legkomolyabb üvegházhatású gázkibocsátó hús, a marha forgalma 35 százalékkal nőtt.
A WRI elemzése szerint mindez arra utal, hogy a fiatalok fenntartható táplálkozás iránti érdeklődése nem feltétlenül mutatkozik meg a fogyasztói döntésekben. Ezért komolyabb elköteleződésre lenne szükség a fogyasztói szinten túl az üzleti és szabályozói szinten is annak érdekében, hogy az embereket fenntarthatóbb irányba tereljék, amikor arról döntenek, hogy milyen élelmiszert vásárolnak.
De mi a helyzet ugyanezzel Magyarországon? Sajnos arra vonatkozó közvélemény-kutatás, hogy a magyar fiatalok figyelembe vesznek-e klímavédelmi szempontokat a táplálkozásnál, tudomásunk szerint nem készült. A húsfogyasztás korosztályok szerinti trendjeit ugyanakkor méri a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Ez alapján nagyjából pont az ellenkezője látszik itthon, mint a WRI által vizsgált nyugati országoknál.
A KSH adatai alapján 2015 és 2018 között minden korcsoportban nőtt az egy főre jutó éves húsfogyasztás, a 65 év feletti korcsoport pedig minden évben rendre több húst fogyasztott, mint 25 év alattiak.
A különféle húsok fogyasztásának 2015 és 2019 közötti időszakban tapasztalt változásában sem látható Magyarországon az a trend, amit a WRI elemzése az USA és az Egyesült Királyság esetében beazonosít.
Ahogy az az ábrán is látszik, jelentős csökkenés csak a fiatalok sertéshús-fogyasztásában volt, ezen kívül az összes korosztályban és az összes kategóriában növekedést mutatnak az adatok. Igaz ugyan, hogy a 25 évnél fiatalabbak körében nőtt legkisebb mértékben a marhahús-fogyasztás, de a csirkehús növekedése például minden korosztályban nagyjából hasonlóan alakult. Klímavédelmi szempontból a magyar adatok alapján viszont aggodalomra ad okot, hogy a marha- és borjúhús-fogyasztás minden korosztályban sokkal jelentősebben nőtt, mint a baromfi- és a sertés.
Ahogy arról korábban az Oxfam és a Stockholm Environment Institute (SEI) közös kutatása alapján írtunk, Magyarország lakossága 2014-ben a globális felső 20-30 százalékba tartozott jövedelmi megoszlás alapján, és mivel globális viszonylatban a magasabb jövedelmi szintek jelentősebb kibocsátással járnak együtt, ezért annak is van jelentősége, hogy a magyar lakosság milyen hatással van a környezetre például a táplálkozásán keresztül.
A jövedelmi szint és a húsfogyasztás karbonlábnyomának összefüggéséről Magyarország esetében a KSH adatai alapján nehéz magabiztos következtetéseket levonni, ugyanis sok – az alábbi ábrán nem ábrázolt – kategória van a statisztikai hivatal felmérésében, amelyben keveredhetnek a vörös és a fehér húsok, például az “egyéb hentesáru”, vagy a “szalámi, szárazkolbász, sonka” kategóriában.
A klímavédelmi szempontból legrosszabbnak számító marhahúsnál és az ilyen szempontból közepesnek számító halnál látszik egyértelmű összefüggés a magasabb jövedelmi szint és a nagyobb fogyasztott mennyiség között, a baromfi- és sertéshús esetében viszont nincs ennyire egyértelmű összefüggés a statisztikai hivatal 2019-re vonatkozó adatai alapján.
Adat
Fontos