Régóta megfigyelt tény, hogy a jobb módú családok gyerekei jobb egészségnek örvendenek. Az viszont nem teljesen egyértelmű, hogy mi áll ennek a hátterében. Svéd tudósok annak jártak utána több millió család adatait vizsgálva, hogy inkább a genetika vagy inkább környezeti tényezők okozzák-e ezt a jelenséget.
Evelina Björkegren és szerzőtársai svéd családok adatbázisát elemezték. Voltak köztük olyanok, akik örökbe fogadtak (szintén svéd) gyereket, és természetesen olyanok is, akik vér szerinti gyermekeiket nevelték. Viszont az örökbefogadott gyerekek biológiai szüleiről is – de legalábbis az anyjukról – szintén rendelkezésre álltak adatok. Ennek segítségével meg tudták vizsgálni, hogy mennyire hatnak a gének és mennyire a környezeti tényezők a gyerekek egészségére.
Amikor egyben vizsgálták a gyerekek adatbázisát, az ő adataik alapján is igazolódott, hogy
a magasabb végzettségű szülők gyerekeinek jobb az egészsége, ráadásul ez még felnőtt korukban is igaz.
Az egyetemi végzettséggel rendelkező (nevelő) szülők gyerekei jelentősen jobb*A különbség hat percentilis, azaz ha a lakosságot rangsoroljuk és százalékonként csoportosítjuk egészségügyi szempontból, akkor hattal magasabb csoportba kerülnek az egyetemet végzett szülők gyermekei a csak általános iskolai végzettségű szülők gyerekeihez képest. egészségnek örvendtek, mint azok, akik olyan szülőkkel éltek együtt, akik csak az általánost végezték el.
A mintában több mint húszezer olyan ember volt, akit örökbe fogadtak, és legalább a biológiai anyjának az adatai is rendelkezésre álltak a nevelőszülők adatain túl. Ezen a mintán nézték meg a kutatók, hogy vajon a biológiai vagy a nevelőszülők helyzete van-e inkább hatással a gyerekek egészségére.
Az eredmények szerint nagyjából fele-fele arányban befolyásolják a születés előtti és a születés utáni tényezők a gyerekek esélyét arra, hogy kórházi kezelésre szorulnak. Viszont a halálozási rátára már csak a nevelőszülők jellemzői hatnak, így ebből a szempontból nem fontos, hogy milyen genetikával rendelkezik egy gyerek.
Annak több oka is lehet, hogy a nevelőszülőknek ilyen erős hatása van a gyerek egészségi helyzetére. Az egyik feltételezés szerint az emberre ható környezeti tényezők egész életük során befolyásolja az egészségüket, míg a másik szerint a korai gyermekkorban kialakított szokások és tudás segít abban, hogy egészséges életet éljenek a gyerekek.
Ezek elkülönítésére először megnézték, hogy vajon a gyerekek iskolai végzettsége befolyásolja-e, hogy felnőtt korukban is jobb egészségnek örvendenek. Azt már korábbi kutatások bebizonyították, hogy az örökbefogadott gyerekek végzettsége erősen együtt mozog a nevelőszülőik végzettségével. A kutatók eredményei szerint viszont csak 26 százalékban határozza meg ez a felnőttkori egészséget.
Egy másik lehetséges ok a gyerekkori szokások és az ebből fakadó későbbi egészséges életmód. Ez azonban még kevésbé, mindössze 12 százalékban befolyásolja a felnőttek egészségét.
Legnagyobb részben, 62 százalékban a kialakuló kognitív és más képességek befolyásolják az egészséget, ami szintén a nevelőszülők végzettségével függ össze.
Ezek a képességek tesztek segítségével mérhetők, és olyan dolgokra kell itt gondolni, mint a logikai, térbeli, verbális képességek, illetve felelősség, függetlenség, érzelmi stabilitás és kitartás.
Így összességében az eredmények azt mutatják, hogy bár fontos a genetika, de jelentősen befolyásolják a nevelésből származó tulajdonságok is, hogy egy ember mennyire lesz egészséges. Ezek közül is a legfontosabbak a kognitív és más pszichológiai képességek, amelyeket erősen pozitív irányba befolyásol, ha a magasabb végzettségű szülők többet fektetnek a gyerekeik emberi tőkéjébe.
