Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. január 14. 11:15 Élet

Az egészségügyi dolgozók is ugyanazért félnek az oltástól, mint mások

Magyarországon jelenleg az egészségügyi dolgozók után már a szociális szférában dolgozók oltása zajlik, ami részben azért is kezdődhetett meg, mert az egészségügyi dolgozók között sokan nem kérték az oltást. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában múlt hét pénteken arról beszélt, hogy a dolgozók fele vállalja az oltást, „a többieket még győzködnünk kell”.

Ez a jelenség ugyanakkor nem csak Magyarországon tapasztalható: egy Egyesült Államokban végzett, decemberben publikált közvéleménykutatás szerint az amerikai egészségügyi dolgozók 29 százaléka mondta azt, hogy “bizonytalan” a beoltással kapcsolatban. Egy októberi kutatásban a megkérdezett nővérek kétharmada válaszolta ugyanezt, vagy egyenesen azt, hogy biztosan nem oltatná be magát.

Az okok – ahogy a G7-nek nyilatkozó bizonytalan egészségügyi dolgozók esetében is – elég különbözőek: vannak, akik szerint elsiették a vakcina fejlesztését, vannak olyanok, akik nem akarnak “kísérleti nyulak” lenni és az elsők között megkapni az oltást, mások pedig olyan összeesküvés-elméletekben hisznek, mint például hogy a vakcina megváltoztatja az emberi DNS-t.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkár már január végén oltani kezdhetik a 60 év felettieketValószínű, hogy nagyon sok egészségügyi dolgozó nem kérte vagy nem kaphatta meg az oltást, így elindult a stratégia második köre, és ha ott is hasonló lesz a trend, akkor hamar jöhetnek a sorban az idősek.

A korábbi kísérletek alapján feltételezhetnénk, hogy akinek több közvetlen tapasztalata van a koronavírus okozta betegségről, az nagyobb valószínűséggel akarja beoltatni magát. Egy 2015-ös kísérletben például azok, akiknek kanyaró, mumpsz és rubeola súlyos tüneteiről készül fotókat mutattak, nagyobb arányban támogatták a betegségek elleni oltást.

Azt hihetnénk, hogy az emberek a megfelelő információ birtokában megfelelő döntéseket hoznak, de ez nem így van

– mondta ezzel kapcsolatban Jennifer Reich, a University of Colorado Denver szociológus professzora a Vice-nak.

Reich csaknem egy évtizeden keresztül kutatta az oltásellenesség okait a szülők körében, és ebből könyvet is írt. Reich arra jutott, hogy az oltásellenesség komplex jelenség, amelyet olyan tényezők határoznak meg, mint az érzelmek, az értékek, a kultúra, a család, a közintézményekbe vetett bizalom, valamint az, hogy valaki milyen közösségbe tartozik, és kikkel beszél napi szinten.

Matthew Hornsey, a University of Queensland professzora szintén nagyobb kutatást végzett a területen, és a 24 ország adatait összegző tanulmánya szerint a vakcinával szembeni szkepticizmust a legnagyobb mértékben az határozza meg, hogy valaki mennyire fogékony az összeesküvés-elméletekre. Hornsey és a kollégái nem találtak összefüggést a végzettség és a szkepticizmus között, és a foglalkozás sem volt meghatározó jellemző.

A kutatás alapján még az befolyásolta az embereket, hogy mennyire érzékenyek a személyes szabadságukra, illetve mennyire irtóznak a tűtől vagy a vértől.

Hornsey szerint ráadásul még az sem teljesen egyértelmű, hogy az egészségügyi dolgozók a munkájuk miatt egyértelműbben látnák az oltás előnyeit. Az oltás célja ugyanis az, hogy valami – a megfertőződés – ne történjen meg, így

az arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az oltások miatt az emberek nem betegednek meg, az egészségügyi dolgozók sem tapasztalják meg.

Arra ugyanakkor mindig van valamennyi esély, hogy az oltások az esetek elenyésző részében mellékhatásokat, például allergiát okoznak – ilyesmire már Magyarországon is volt példa a Covid-elleni oltás esetében -, ez viszont egy olyan tapasztalat, amit az egészségügyi dolgozók kifejezetten testközelből látnak.

Reich az interjúi alapján azt is tapasztalta, hogy az emberek úgy tekintenek a gyógyszerekre és az oltásokra, mint olyan termékekre, amelyek egészségesebbé tehetik őket, de végeredményben nekik kell eldönteniük, hogy szükségük van-e rá.

Az oltásszkeptikus szülők szerinte sokszor ezt a logikát alkalmazzák az oltásokra is. Így a vakcinák beadatása is egy átlagos fogyasztói döntéssé válik, ahol még elvárás is, hogy valamennyire szkeptikusak legyünk és tájékozódjunk vásárlás előtt. Ebből az is következik, hogy elsősorban a gyerekük, és nem a köz érdekét mérlegelik azok a szülők, akik nem oltatják be a gyerekeiket. Vagy a Covid esetében azt, hogy jobban félnek-e a vakcina potenciális mellékhatásaitól, mint attól, hogy megfertőződnek, vagy másokat fertőznek meg.

A gyógyszerek esetében gyakori hozzáállás a “kevesebb biztonságosabb” elve, ami azonban az oltás esetében nem működik, hiszen minél később lesz megfelelő mértékben átoltott a népesség, a járvány annál hosszabb ideig fog tartani.

Reich szerint ugyanakkor az egészségügyi dolgozók bizonytalansága nem irracionális, és nem feltétlenül összeesküvés-elméleteken alapul.

Én azt gondolom, hogy ezek nagyon nehéz döntések

– mondta az oltásra utalva.

Ezért a szociológus szerint ahelyett, hogy csípőből megkérdőjeleznénk az emberek kétségeit, oda kell figyelni arra, hogy mi áll a félelmeik hátterében, és ezekre meg kell próbálni megnyugtató válaszokat adni.

Az egészségügyi dolgozók esetében ez azért is fontos, mert ahogy Koltai Júlia (TK, ELTE, CEU) kedden, a Társadalomtudományi Kutatóközpont által a MILAB-program keretében szervezett online előadásán bemutatott országos reprezentatív felmérésből is kiderült, a legnagyobb arányban az emberek az oltással kapcsolatban az orvosokra és az egészségügyi szakértőkre hallgatnak.

Reich szerint ráadásul mivel az emberek a környezetükben hallott véleményekre jobban odafigyelnek, ez a hatás visszafelé is működhet, tehát az egészségügyi dolgozók bizonytalanságát is megalapozhatja a környezetük bizonytalansága.

Reich szerint a legjobb, amit a kormányok tehetnek, hogy teljesen átláthatóvá teszik az oltások biztonságosságával és hatásosságával kapcsolatos adatokat. Bauer Zsófia szociológus, az Ynsight Research piackutató cég kutatási igazgatója a keddi előadáson emellett még a magyar oltásellenes csoportok online kommunikációjának elemzése alapján azt mondta, a szakértői kommunikáció növelhetné Magyarországon az oltási kedvet, ugyanis

minél inkább sikerül távol tartani a politikától ezt a kérdést, annál nagyobb az esélye, hogy ez emberekben bizalmat lehessen kialakítani. 

A Vice-nak nyilatkozó Reich és Hornesy is arra számít, hogy amint az egészségügyi dolgozók ismerősei közül egyre többen lesznek beoltva, ők is nagyobb arányban lesznek majd hajlandóak beoltatni magukat.

Mint minden egészségügyi intézkedésnél, az emberek itt is figyelembe veszik, hogy mi történik a környezetükben. Amint valami normává válik, magával húzza az embereket, és lélektanilag egyre nehezebb lesz majd kimaradni belőle

– fogalmazott.

Koltai Júlia a keddi előadáson is hasonlóan vélekedett. A saját felméréséből felidézte, hogy szeptember óta – az esetszámok növekedésével párhuzamosan – Magyarországon csökkent azoknak az aránya, akik a Covidot a sima náthához hasonlítják, így szerinte arra is van esély, hogy az oltás előrehaladásával az oltással szembeni bizalmatlanság is csökken majd.

Élet egészségügy járvány koronavírus oltás vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2021. január 15. 11:11 Élet, Világ

Izraelben már látszik, hogy milyen könnyítéseket kapnak a beoltottak

A legfőbb enyhítés az, hogy nem kell karanténba vonulni annak, akinek van hitelesített zöld kis könyve.

Torontáli Zoltán
2021. január 13. 09:54 Élet

Az első oltások sikere nehéz helyzetbe hozta azokat, amelyeket még tesztelnek

Nehezebb lett önkéntes jelentkezőket találni a klinikai vizsgálatokhoz, hiszen miért akarna valaki placebót kapni, ha igazi oltást is szerezhet?

Debreczeni Anna
2021. január 12. 11:07 Élet, Támogatói tartalom

A szerelmi házasságot még tiltották Magyarországon, amikor először lett női bankigazgató

Az I. világháború alatti férfihiány miatt több nő tudott magasabb képzettséget igénylő munkát végezni a bankoknál is, ahol erősen beleszóltak a magánéletbe.

Fontos

Fabók Bálint
2021. január 15. 16:32 Vállalat

Csak bolyonganak az emberek a plázákban, még karácsonykor is 50 százalékkal kellett akciózni a boltoknak

A plázák nem ürültek ki, de nagyon kevesen vásárolnak, sok kisebb üzlet bezárt, a nagyobbaknál gyakori, hogy már csak egy ember visz egy műszakot.

Jandó Zoltán
2021. január 15. 06:33 Közélet, Vállalat

Újabb százmilliókkal tömték ki a 2017-es vizes vb-t szervező, azóta csak botrányokat halmozó céget

Az évek óta botrányos körülmények között vergődő vállalatot a harmadik nekifutásra sem sikerült megszüntetni, újabb százmilliókat emésztett fel a működése.

Hajdu Miklós
2021. január 14. 16:32 Adat

Csehország és Szlovákia harmadik hullámot kapott a nyakába, mert az ünnepek előtt lazított

Az óvintézkedések korai lazítása azonnal és drámaian érezteti a hatását a járványgörbéken.