Átlagosan napi 48,5 perccel több munka, 13 százalékkal több, de összességében rövidebb megbeszélés – többek között ezt eredményezte a járvány miatt széles körben elterjedt távmunka több mint 3,1 millió európai, amerikai és közel-keleti munkavállalónak egy hétfőn publikált új tanulmány alapján.
A kutatók 16 nagyobb város*Brüsszel, Chicago, Genf, London, Los Angeles, Madrid, Milano, New York, Oslo, Párizs, Róma, San Francisco, San José, Tel Aviv, Washington DC, Zürich 21 ezer cégének adatai alapján vizsgálták a digitális munkavégzést biztosító platformok adatai alapján, hogy hogyan változott meg a munka a kijárási korlátozások elrendelése utáni 8 hétben az azt megelőző 8 héthez képest. Bár az adatok még annak ellenére sem reprezentatívak a teljes globális trendekre vonatkozóan, hogy nagyon sok munkavállaló került bele a kutatásba, azért megerősítenek olyan folyamatokat, amikről egyéni történetek szintjén jó eséllyel sokan hallhattunk.
Ezek közül az egyik legjellemzőbb az volt, ahogy a munkanap átalakult a járvány hatására. A napi 48,5 perccel hosszabb munkanap ugyanis nem azt jelentette, hogy 9-től 5 helyett 9-től 6 körülig tartott a munkanap, hanem azt, hogy több, kisebb részre oszlott fel. A napot házimunka, vagy a távoktatásban tanuló gyerekekkel való foglalkozás szakította meg, ami gyakran estébe nyúló munkanapokat eredményezett. Valójában azonban még ennél is jobban összemosódtak a feladatok, ugyanis a romló gazdasági helyzet miatt
stresszesebb, munkahelyüket féltő munkavállalók még akkor is igyekeztek legalább online jelen lenni, amikor nem a munkával foglalkoztak
A megbeszélések időtartamára és gyakoriságára vonatkozó adatok is érdekesek, ugyanis ezek valamelyest megcáfolják, hogy a távmunka folyamatos meetingelésből állna, amiről sok munkavállaló számolt be a járvány alatt. A tanulmány szerint az összes megbeszélésen eltöltött idő 11,5 százalékkal napi átlagosan 20 percre csökkent, és az átlagos meetingek rövidebbek voltak. Bár a napi e-mailek száma eleinte nőtt, egy idő után visszatért a járvány előtti szintre.
A tanulmány jelentős különbségeket talált az amerikai és európai városok adatai között. Sok európai városban például jóval erőteljesebben rövidítették le a meetingek hosszát, mint az USA-ban. És amíg egyes városokban a munkanap meghosszabbodott és így is maradt, más városokban a kijárási korlátozások kivezetése után visszaállt a járvány előtti állapot. A tanulmány egyik szerzője, Jeffrey Polzer, a Harvard Business School professzora szerint a munkanap ilyen jellegű átalakulása nem fenntartható. “A szervezetek még most tapasztalják meg, hogy milyen erőforrások szükségesek az ilyen jellegű munkaszervezéshez. Az emberek viszont kiégnek, ha nem nem találunk ennek valami alternatívát” – mondta a Washington Postnak.
Egy magyar kutatás alapján korábban írtunk már arról, hogy a jelek szerint Magyarországon is sokan szenvedtek a távmunkától, főleg azok, akiknek korábban nem kellett így dolgoznia.
Élet
Ha 27 turista jut egy lakosra, akkor már az a kérdés, hogyan lehet megállítani az áradatot
Barcelona és Dubrovnik évek óta küzd a drasztikusan megemelkedett látogatószámmal, de Skóciától Thaiföldig jól ismertek a tömegturizmus árnyoldalai.
Egymillió magyar játszik a százmilliárdos piacon, és nincs még vége a felfutásnak
Hetente egymillióan játszanak valamilyen e-sport játékkal Magyarországon, és ez már elég széles bázis ahhoz, hogy a szponzorok pénze is megmozduljon.
Teljesen felperzselheti az idei gazdasági növekedést az aszály
Az idei szárazság a 2022-es rendkívüli aszály rémképével fenyeget, ami különösen fájhat a gyengélkedő magyar gazdaságnak.
Fontos
Ötször gyorsabbnak érzékeljük az inflációt a valósnál, és ez elég sok problémát okoz
Nehéz dolga van a gazdaságpolitikának, ha ekkora a különbség, de a tartósan stabil forintárfolyam például segíthet csökkenteni az eltérést.
Súlyosabb piaci gondok húzódnak meg az Unitravel csődje mögött
Épp akkor törnek be új szereplők, amikor csökken az utasok száma és vásárlóereje is.
A bizalomvesztés ördögi körébe került a magyar gazdaság
Ha a lakosság nem hisz a növekedésben, akkor nem fogyaszt, de akkor a cégek nem ruháznak be, de akkor nem lesz növekedés.
