Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. május 7. 14:15 Adat, Vállalat

Okkal féltek a távmunkától, sok kezdő szenved a home office-tól

Április eleje óta Magyarországon több tízezren próbálták ki, hogy milyen huzamosabb ideig távmunkában dolgozni, és egy friss kutatás alapján úgy tűnik, hogy sokaknak okoz problémát alkalmazkodni az új helyzethez.

Még február elején jelent meg a KSH tanulmánya a távmunkáról, amiből az is kiderült, hogy a koronavírus előtti békeidőkben azok a magyarok nyilatkoztak inkább negatívan a home office-ról, akiknek nem volt tapasztalatuk vele. Akkor azt írtuk, ha a járvány bejön Magyarországra, kiderülhet, hogy megalapozott-e vonakodásuk tapasztalatok nélkül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉrdekes gazdasági kísérlet indulhat, ha Magyarországon is megjelenik a koronavírusAzok nem szeretik a home office-t, akiknek nincs vele tapasztalatuk. Most elővigyázatosságból egyre több cég vezeti be, így olyanok is kipróbálhatják, akik eddig csípőből kritizálták a távmunkát.

A friss felmérést kitöltő munkavállalók közül minden ötödik kitöltő újonnan távmunkázó volt. A válaszadók nagyjából háromnegyede azt mondta, hogy szinte teljes vagy teljes mértékben el tudja látni otthonról azokat a feladatokat, amiket eddig a munkahelyén végzett. Az előző cikkben feltett kérdésünkkel kapcsolatban viszont, úgy tűnik, hogy megalapozott volt a távmunkától látatlanban vonakodók félelme:

az újonnan távmunkázók 42 százaléka vélekedett úgy, hogy egyáltalán nem vagy csak kisebb mértékben képes a normál feladatai ellátására.

Bakonyi Zoltán és Kiss-Dobronyi Bence a szóban forgó új kutatásban azt vizsgálják meg, hogy a távmunkára való hirtelen átállás mennyire sikeres, a munkavállalók és cégek hol szembesülnek leginkább problémákkal és milyenek azok a problémák. A Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézete, a Versenyképesség Kutató Központ és az IFUA Horváth & Partners támogatásával készülő kutatás első részében kérdőíves felmérést végeznek – ezt ide kattintva még mindig ki lehet tölteni -, ennek az eredményeiről pedig 700 ember válaszai alapján már gyorsjelentést is készítettek.

Bár a felmérés jelenlegi állapotában nem reprezentatív, mert – ahogy a távmunkában is – felülreprezentáltak benne a magas végzettségű budapestiek, az eddigi eredmények alapján is érdekes részletek derültek ki a fent említett kísérletről.

A kezdő távmunkázók negatív tapasztalataihoz az is hozzájárulhatott, hogy ötödük jelezte, hogy a feladatai teljesen megváltoztak, vagy jelentős mértékben újak, a tapasztalt távmunkázók között pedig csak 12 százalék volt ez az arány. „Ha szektoriális felbontásban nézzük, az látszik, hogy a közigazgatásban, az oktatásban és iparban ugrott kiemelkedően nagyot a távmunkázók aránya” – mondta Kiss-Dobronyi, aki szerint most jól látszik, hogy ezekben a szektorokban eddig annak ellenére volt alacsony a távmunka aránya, hogy lett volna lehetőség digitalizációra. Más területeken, ahol a digitalizáció kiterjedtebb volt – például pénzügyi területen, a tanácsadásban, a kereskedelemben vagy az IT-ban – kisebb ugrást tapasztaltak.

Az eddigi eredmények alapján Kiss-Dobronyi szerint az oktatás kiemelkedik a szektorok közül, ha azt nézzük, hogy a távmunka mennyire változtatta meg a munka jellegét. „Amíg a szektorok nagy részében a megkérdezettek 4-10 százaléka mondta, hogy jelentősen vagy teljesen megváltoztak a feladatai, az oktatásban ez az arány 35 százalék volt. Ez valószínűleg azért van így, mert egészen máshogy kell most órát tartani, házi feladatot adni vagy számon kérni, mint korábban” – mondta.

A kutatásból az is kiderült, hogy csak a válaszadók 16 százaléka érzi úgy, hogy csökkent a főnöki felügyelet a távmunka alatt, ami azért érdekes, mert a KSH felmérése alapján úgy tűnt, hogy ez elterjedtebb tapasztalat: abban a felmérésben a megkérdezettek 62 százaléka mondta azt, hogy nem figyelik a munkaidejét, csak az elért eredményeket.

A megkérdezettek több mint a harmada arról számolt be, hogy többet egyeztet a felettesével ahhoz képest, mint amikor nem home office-ból dolgozott. A válaszadók nagy többsége, több mint 80 százaléka elégedett volt azzal, ahogy a vezetők a home office-ban irányítottak, tehát például ahogy a feladatokat vagy felelősöket delegálták, vagy ahogy a határidőket határozták meg. Viszont sokan jelezték, hogy az informális kapcsolatok hiányában nehéz úgy fenntartani a motivációjukat, mint amikor a munkahelyükön dolgoztak.

Az informális kapcsolatok hiányát szinte mindenhol chat és telekonferencia használatával próbálják ellensúlyozni, de a kutatásból az is kiderült, hogy az újonnan távmunkázók és a gyakorlottak technológiahasználatában jelentős különbségek vannak.

Az újonnan alkalmazkodóknak az alapokat kell tanulgatni, közülük sokaknak a céges e-mailezés vagy fájlmegosztás használata is újdonság. „Itt az látszik, hogy kisebb az esélye, hogy valaki elkezd telekonferencia vagy projektmenedzsment szoftvert használni, ha még ott jár, hogy a Google Drive és az e-mailek követése is újdonság” – mondta Kiss-Dobronyi.

Eközben azonban a tapasztalt home office-ozók technológiahasználata is változik, alapvetően abban, hogy az eddigi személyes kommunikációt online bonyolítják le olyan eszközökkel, amiket eddig is használtak. Ebből arra lehet következtetni, hogy ez nekik nem nehezíti a munkájukat, hiszen olyat csinálnak, amit eddig is, csak többet, mint korábban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár soha nem fogunk úgy dolgozni, mint korábban?Vállalatvezetőket kérdeztük arról, hogy szerintük miben változik az életünk és a munkánk, mi marad velünk hosszabb távon is a mostani, egészen kivételes helyzetből.

Adat Vállalat home office koronavírus kutatás távmunka Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2020. május 22. 12:32 Adat

A BCG-oltás függ össze legerősebben a járvány súlyosságával számos tényező közül

Számos nyomon elindultak annak feltárásához, hogy miért bizonyos országokban vált súlyossá a koronavírus-járvány. Ezek egy részét a nemzetközi statisztikák is megerősítik.

Avatar
2020. május 21. 13:32 Adat

Satufék után padlógáz jön a magyar gazdaságban?

A járvány vége és a gazdaság helyreállása is nehezen előre jelezhető, de már az is óriási siker lenne, ha idén nem zsugorodna a magyar gazdaság 2019-hez képest.

Jandó Zoltán
2020. május 21. 09:19 Adat

Már nem Fejér a legfertőzöttebb megye az országban

Április eleje óta a főváros után Fejér megyében volt népességarányosan a legtöbb fertőzött, ez változott meg a mai adatközlést követően.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. május 23. 07:28 Podcast

Darvas Zsolt a nagy európai maszatolás végéről

A koronavírus és a német alkotmánybíróság együtt talán már elég nagy sokk ahhoz, hogy kimozdítsa az eurózónát a semmittevésből. A Bruegel Intézet közgazdásza a G7 Podcastban.

Avatar
2020. május 22. 17:01 Pénz

Lakáspiaci sokkra, 15-30 százalékos árzuhanásra számíthatunk

Nem reális a gyors felpattanás az ingatlanpiacon, sokkal valószínűbb a válság L vagy W alakú lefutása.

Jandó Zoltán
2020. május 22. 06:48 Vállalat

Reménykedhetünk a gazdaság beindulásában, ezt üzeni a kormány bérátvállalásának felfutása

A magyar kurzarbeitot a cégek nagy része még mindig nem szereti, de egyre többen bevállalják, hogy rajtra készen álljanak.