Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. május 17. 17:09 Élet

Szenvedélyünk lett a nedves törlőkendő, de nem biztos, hogy ennek örülnünk kellene

Kezdetben volt a csecsemők nedves törlőkendője, amely jó szolgálatot tett a szülőknek a gyerekek tisztába rakásakor. Nem csoda, hogy rövid idő alatt népszerű termék lett, mert bár a modern eldobható pelenkák ma már sokkal jobban teljesítenek, mint a régi mosható textilek, a maradék eltávolítása egy nedves kendővel mégis egyszerűbb, mint papírral vagy vizes szappanos lemosással. Ráadásul még úgy is érezzük, hogy higiénikusabb.

Az utóbbi pár évben azonban a fejlett világ teljesen rákattant a nedves törlőkendőkre. A gyártók hathatós marketingjének is köszönhetően a felnőttek elmozdultak a babapopsitól, és szinte mindenhol mindent nedvesen akarnak törölni. Az iparág évi 15 milliárd dolláros forgalom körül van, és gyorsan növekszik, még középtávon is évi 7 százalékos bővülést jeleznek a piackutatók.

Az ember ma már abba is beleszédül, ha a teljesség igénye nélkül megnézni, hány fajta nedves kendővel bombázzák a gyártók a felnőttek mindennapjait. Van már külön inkontinencia törlőkendő, intim törlőkendő, egészségügyi törlőkendő, testápolási és tisztítókendő, sminktisztító törlőkendő, kozmetikai törlőkendő, felülettisztító törlőkendő, nagy terhelést bíró törlőkendő, padlótörlő kendő, vécén lehúzható törlőkendő, organikus törlőkendő és természetesen koronavírus-ölő törlőkendő is.

A felmérések szerint a növekedést egyértelműen a fejlett világ higiéniával szemben megnőtt elvárásai táplálják. A fejünkben van, hogy a kóros baktériumok mindenhol hemzsegnek körülöttünk, és mivel lehet a legjobban tisztán tartani magunkat és környezetünket, ha nem egy speciálisan erre a célra gyártott, célzott antiszeptikus anyagokkal átitatott kendővel?

A jó öreg papír nem bírja a versenyt, mert nem tud nedves lenni. A papírt csak nagyon nehezen lehetne mindenféle folyadékkal átitatva árulni, ez majdhogynem lehetetlen. Ezzel elérkeztünk a papír kontra kendő vita sarokpontjához: a nedvességhez.

Lehet, hogy sokak számára a törlőkendők és a törlő papírok (wc papír, zsebkendő, konyhai törlő stb.) hasonló termékeknek tűnnek, ám a valóságban csak a funkciójuk hasonlít, az összetételük távol áll egymástól.

Míg a papírok értelemszerűen a papíripar termékei, azaz lényegében fapép, jobb esetben újrahasznosított fapép az alapanyaguk, a törlőkendők jelentős mértékben tartalmaznak műanyagot. A kendők tehát nem az erdőgazdálkodáshoz és a papíriparhoz tartoznak, hanem a nyersolaj feldolgozáshoz, a műanyagiparhoz és kozmetikai iparhoz. A törlőkendők fajtától függően 15-90 százalékban műanyagok, és ez döntő különbség.

A papír nagyon furcsa helyzetben van, mert épp azzal a tulajdonságával veszti el az üzleti versenyt, amely környezetvédelmi szempontból a legnagyobb erőssége: ha sok víz éri, darabjaira szálazódik szét.

A wc-papír a csatornahálózatba kerülve szinte teljesen szétaprózódik mire a szennyvíztelepre ér, ezért ott könnyedén kiülepedik a szennyvíziszappal együtt, annak részeként. A nedves törlőkendőket viszont azért nagyon problémás a csatornahálózatba dobni, mert műanyag alapanyaguk miatt a vízben is egyben maradnak. A szennyvíztelepeken egyre nagyobb problémát okoz a kezelésük, a szennyvízből ugyanis még a folyamat elején el kell távolítani őket, máskülönben eldugítják a rendszert.

Ez a probléma sokkal nagyobb, mint gondolnánk, a fejlett világban a szennyvíztelepek egyre nehezebben küzdenek meg a feladattal, mert a lakosok sokkal gyorsabb ütemben kezdik mindenre a kendőt használni mintsem tisztában lennének a következményekkel.

Egy holland felmérésre alapozva úgy számolhatunk, hogy egy nyugat-európai lakos átlagosan 1 kilogramm wc-papírt használ el havonta. Ez már olyan mennyiség, hogy ha mindenki átállna a műanyag alapú kendőkre, és továbbra is a lefolyóba dobná azokat, akkor a szennyvíztelepek teljesen megbénulnának a napi több tízezer tonna hulladéktól.

A gyártók persze igyekeznek egyre több olyan kendőt piacra dobni, amelyet (szerintük) probléma nélkül le lehet húzni a vécén. Ezek mindenképpen jobb megoldások, mert a fejlesztéseknek köszönhetően az ilyen kendők valóban jobban szétesnek vizes környezetben, egy berlini felmérés azonban arra mutatott rá, hogy ezek sem tekinthetők tökéletes megoldásnak. A termékek és a szennyvíztelepi kezelésük ugyanis messze nincs szabványosítva, így könnyen elképzelhető, hogy egy gyártó által lehúzhatónak minősített kendő egy adott településen mégsem számít annak.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy miből áll manapság a New York-i szennyvíztelepekre beérkező szennyvíz szilárd anyag tartalma. Látható, hogy a nem lehúzható kendők már az anyag 41,8 százalékát alkotják, és ez lett mára a legnagyobb összetevő.

 

A piaci trendeket jelzi, hogy a 41,8 százalékon belül a babakendők már csak kétharmadot képviselnek, egyharmad rész más típusú használatra fejlesztett nedves törlőkendőből érkezik.

Ezek alapján a törlőkendők pillanatnyilag sokkal nagyobb környezeti problémákat okoznak a szennyvízben, mint a papír. Ha pedig nem húzzák le a szennyvízzel együtt, akkor a szeméttelepen, a lerakóban növelik a műanyag alapú hulladék mennyiségét, és pont ez az, amit ma olyan nagyon szeretnénk visszaszorítani a fejlett világban.

A folyamat azonban pont ezzel ellentétes: az évi 15 milliárd dolláros nedves kendő piacon belül a wc-papírt helyettesítő kendők forgalma 3 milliárd dollár körül van, 2021-re pedig várhatóan 4,4 milliárd dollár lesz, nagyrészt nyilván a vécépapírokat kiszorítva. Nyugat-Európában a nedves vécékendők használata még az amerikai ütemnél is nagyobb mértékben terjed. A baba törlőkendő ugyan továbbra is a legnépszerűbb kendőfajta, de már 2003 óta fordult a kocka, ekkortól már a többi nedves kendő együttes forgalma nagyobb, mint a babatermékeké.

A kendők egyébként a textiliparon belül a nemszőtt kelmék közé tartoznak, amelyeket sok minden másra is használnak, de összességében Németország, Törökország és Olaszország tartozik a legnagyobb gyártók közé, összesen körülbelül 27 ezer embernek adnak munkát ezek a textilipari üzemek.

A nedves törlőkendő állítólag addiktív. Számos beszámolót lehet olvasni arról, hogy amikor valaki a vécépapír helyett kipróbálja a kendőt, akkor azonnal a rabjává válik, attól kezdve soha többet nem akar papírt használni. A kényelmesség mellett ilyenkor az szokott a legfőbb érv lenni, hogy a kendő higiénikusabb, vagyis egészségügyi szempontból nagyon is indokolt a használata.

Csakhogy ez egyáltalán nem ennyire egyértelmű. A legtöbb kutatást ezzel kapcsolatban ugyanis a baba törlőkendőkkel végezték el, és értelemszerűen a kutatás alanyai is csecsemők voltak. Általában olyan csecsemők, akik pelenkát hordanak, és még nem szobatiszták, vagyis a legmodernebb pelenkák mellett is ki vannak téve annak, hogy huzamosabb ideig van a bőrük a vizelet és széklet terhelése alatt.

A felnőttek esetében ennek a helyzetnek az előfordulása meglehetősen csekély. Ez viszont azt is jelenti, hogy az eredmények rájuk nem feltétlenül mértékadóak. Sőt, a felnőtteknek szánt nedves törlőkendőket természetesen nem is azokkal az anyagokkal itatják át, mint a babatörlőkendőket.

Ezen a ponton elérkeztünk az egyik legnagyobb bizonytalansághoz: a gyártók ugyanis rengeteg féle anyagot tesznek a textil és műanyag alapra, vagyis egy átfogó vizsgálatnak óriási mintavételre lenne szüksége ahhoz, hogy pontosabban kiderítse, melyik kendő hogyan veszi fel a kesztyűt a sima papírral vagy a vizes lemosással és törléssel szemben. A helyzet persze még ennél is bonyolultabb, hiszen a használó egyéni reakciójától is függhet, hogy egy adott összetevőre hogyan reagál, például irritálja-e a bőrét egy bizonyos anyag vagy sem.

De ha ettől el is tekintünk, és megnézzük, hogy a tesztekben hogyan teljesítettek eddig a babatörlőkendők (a babákon) a sima törlés vagy a vizes lemosás és szárazra törléssel szemben, akkor azt látjuk, hogy

  1. a nedves törlőkendők mindig higiénikusabbak voltak
  2. de mindig csak elhanyagolható mértékben.

Nem nehéz kitalálni, hogy a nedves törlőkendők bevonata legfőképpen sótartalmától megtisztított sima víz. Ahhoz hogy a termék kellemes hatású legyen, a pH értékét különböző adalékokkal a bőr pH értékéhez szokták közelíteni, és mivel a babák esetében ez más, mint a felnőtteknél, a hozzáadott anyagok, illetve a mennyiségük már ezen az alapszinten is különbözik.

Míg a vécépapírnál alapesetben fel sem merül, hogy fertőzésveszélyes lehet, a törlőkendőnél nagyon is így van, hiszen vizes környezetben a baktériumok szépen elszaporodhatnak, mire a gyárból a vevőig jut a termék. A kendők bevonatához ezért mindig adni kell tartósítószereket is, ezek is nagyon különböző anyagok lehetnek.

Az igazi változatosságot azonban az egyéb anyagok hozzáadása jelenti, a tisztító hatást általában olyan felületkezelő anyagokkal érik el, mint amilyeneket a mosószerekben használnak, de természetesen lehet a kendő illatos, vagy a színét is befolyásolhatják bizonyos adalékokkal, de szükség lehet olyan összetevők alkalmazására is, amelyek éppen azt biztosítják, hogy a szín és szag hosszabb távon is megmaradjon.

Ezeknek az utóbbi megfontolásoknak azonban már nincs sok közük a környezetvédelemhez vagy a higiéniához. A szépen növekvő piacon nagy a verseny, és végső soron a színes-szagos marketing tudja alapvetően befolyásolni a vásárlói döntéseket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegőrülnek a vásárlók a mopszos, limitált szériás vécépapírértA grafika telibe találta a németek jelentős részének lelkivilágát, gyorsan kialakult a másodlagos piac is.

Élet baba törlőkendő divat hulladék környezetvédelem műanyag nedves papír szennyvíz törlőkendő vécépapír Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2020. szeptember 23. 17:01 Élet, Vállalat

Átveszik az emberi munkát a robotok a magyar és román autóiparban, még sincs elbocsátás

A kolozsvári egyetem egyik kutatócsoportja azt vizsgálja, hogy milyen hatásai vannak az Ipar 4.0 alkalmazásának az emberi erőforrásra, és már az első eredmények azt mutatják, hogy a nem félni kell az újítástól, hanem alkalmazkodni hozzá.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 23. 16:07 Élet, Világ

Lehet, hogy egy brazil nagyvárosban elérték a nyájimmunitást, de súlyos árat fizettek érte

Manausban gyors ütemben szorult vissza a koronavírus, de nagyon sok embernek kellett ehhez meghalnia, és lehet, hogy a lakosság kétharmadának kellett hozzá megfertőződnie.

Hajdu Miklós
2020. szeptember 22. 16:29 Élet, Vállalat

A dolgozó nem szereti, a főnök már nem hisz benne, mégis vannak még vállalati kérdőívek

Ha a cégek a munkaerőpiaci vonzerejüket szeretnék javítani, ma már sokkal inkább a róluk szóló értékeléseket figyelik a közösségi médiában, az őskövületnek tartott belső kérdőívek mégsem akarnak kihalni.

Fontos

Váczi István
2020. szeptember 23. 06:29 Közélet

Simicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építés

Az évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.