Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. május 16. 07:05 Élet

Évek óta nem boncoltak ilyen keveset a magyar kórházakban, mint most

A koronavírus járvány visszaszorulóban van Magyarországon, de az egészségügyi rendszer terhelése még hónapokig a megszokott felett maradhat. Rengeteg kezelést kellett ugyanis az elmúlt két hónapban elhalasztani a járvány miatt.

Sok kritika érte a kormányzatot azért, mert a kórházi ágyakat szűk határidők mellett szabadította fel áprilisban. Az adatokból viszont az látszik, hogy már jóval korábban, márciusban is jelentősen visszaesett a kórházakban a betegellátás.

A fekvőbeteg-ellátás (amit a köznyelvben kórházi kezelésnek tekintünk) márciusi adatait tartalmazó Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) jelentés adatai alapján az látszik, hogy már ekkor is kiugróan alacsony szintre csökkent az ágyak kihasználtsága. A februári 72 százalék után márciusban 62 százalék volt az aktív ellátásban, a rehabilitációban pedig 86-ról 71-re csökkent. 

Ennek a fő oka, hogy az EMMI utasítása alapján március 16-tól csak sürgős*életveszély vagy tartós egészségkárosodás elkerülése érdekében egészségügyi ellátásokat lehetett elvégezni május elejéig.

 

Mindez azt jelenti, hogy márciusban 4270 kórházi ágyat szabadítottak fel az egész hónap átlagában. Mivel a járvánnyal kapcsolatos intézkedések a hónap második felében léptek életben, a hó végére feltehetően a kórházi ágyak alig felét használhatták csak. Ez azért is érdekes, mert április 15-ig kellett az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézményekben a teljes ágykapacitás minimum 60 százalékát a koronavírus fertőzött betegek fogadására felszabadítani. 

Az ágyfelszabadítás alapvetően automatikusan végbement a nem sürgős beavatkozások elhalasztásával.

A kórházi ágyak felszabadítása két szempontból is fontos járványok idején: ahogy Merkely Béla, a SOTE rektora előadásában is bemutatta, a hazai koronavírus fertőzések közel fele nozokomiális, azaz intézeti fertőzés*ezt leginkább kórházi fertőzésnek hívjuk, olyan fertőzéseket takar, amit a betegek az egészségügyi intézményben kaptak el.. Mivel a fertőzöttek negyede volt idősotthonok lakója, illetve körülbelül 15 százalék egészségügyi dolgozó, ebből adódóan 10-15 százalék lehet, aki egészségügyi intézményben fertőződött meg.

Minél kevesebben vannak kórházakban, annál inkább csökken annak az esélye, hogy ott kapják el fertőzést. Másrészt egy járványnál a gyors terjedés esélyét különösen a kezdeti szakaszban nem lehet kizárni, ezért érdemes a legrosszabb forgatókönyvre is felkészülni, hogy elkerülhetők legyenek az Olaszországban és az Egyesült Államokban látott tragikus kapacitáshiányok.

Utólag persze még a legrosszabb forgatókönyvhöz képest is túlzónak tűnik az EMMI ágyfelszabadítási rendelkezése, különösen, hogy alapvetően április elejére már külön utasítás nélkül is bőven lett volna elegendő szabad ágy.

Annak ellenére, hogy a szokottnál jóval kevesebben voltak kórházban, a halálozási adatok azt mutatják, hogy továbbra sem hunytak el otthon többen. Márciusban is a korábbi évek trendjeinek megfelelően az elhunytak háromnegyede kórházakban halt meg. Ezek alapján tehát nem látni arra utaló jeleket, hogy a kórházi ellátás kapacitásának visszafogása miatt otthonukban haltak volna meg a súlyos betegek.

 

Érdekesség azonban, hogy a korábbi években hónapról hónapra stabil boncolási adatok márciusban jelentősen visszaestek. 2017 óta átlagosan havonta 2344 boncolás volt, míg idén márciusban csak 1868. Arányaiban még látványosabb a visszaesés, Ez az összes haláleset csupán 16,6 százaléka volt, amihez még a 2018 novemberi 17,5 százalék állt legközelebb.

Sose látott visszaesés

A halálozásokban szerencsére nem volt a koronavírus miatt sem megugrás márciusban (sem azóta), pedig jelentős félelmet váltott ki, hogy az egészségügyi ellátások visszafogásának akár ilyen hatása is lehet. Az adatok azt mutatják, hogy a kórházakban nem csak az ágyak kihasználtsága esett szinte sosem látott gyorsasággal, de az ellátást is jelentősen visszafogták.

A magyar fekvőbeteg-ellátásban az elvégzett műtétek, ellátások elszámolására és mérésére a homogén betegségcsoportot használják (HBCs). Ez egy olyan mutatószám, ami a hasonló egészségügyi ellátásokat teszi összehasonlíthatóvá. Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy mennyire jelentős volt a visszaesés:

A fekvőbeteg ellátás teljesítménye 2014-től havonta. Forrás: NEAK.

A HBCs visszaesése 16 százalékos volt februárhoz képest, de ha a hónapok eltérő hosszát is figyelembe vesszük, akkor már 24 százalékos visszaesést látunk. Ez azt mutatja, hogy az ágykihasználás csökkenéséhez hasonlítva is jóval nagyobb volt a kezelések összetettségét és erőforrás igényét is mutató HBCs visszaesése. 

A HBCs szakterületenkénti megoszlása érdekes képet mutat:

meglepő módon nem a krónikus tüdőgyógyászat, hanem a trópusi betegségek kezelése esetében volt a legnagyobb növekedés.

A trópusi betegségek (+747 százalék, 254 HBcs ellátás márciusban), a krónikus tüdőgyulladás (+84 százalék, 26 ellátás) nem az egyetlen olyan terület volt, ahol növekedést tapasztaltak. Bár a legtöbben a rákos betegségek kezelése miatt vártak problémákat a kezelési korlátozások miatt, márciusban a klinikai onkológiai területen 6 százalékkal nőtt is a kezelések száma, míg a sugárterápia esetében 10 százalékkal. A szervtranszplantációkat sem érintették a korlátozások (+26 százalék).

 

A jelentősebb ellátások közül a szemészeti kezelések 45 százalékkal csökkentek, a füll-orr-gégészeti  32, az urológiai 30, míg a sebészeti ellátások 28 százalékkal esetek.

A kórházi ellátások kapacitáscsökkentése tehát a hivatalos adatok alapján nem akadályozta a rákos betegek ellátását.

 

 

A kórházi ellátásokat másképp is lehet mérni. Az ápolási napok azt mutatják meg, hogy mennyi ideig mennyi beteg volt összesen az intézményekben. Ebben mérve a visszaesés 9,1 százalék volt, tehát a HBCs-nél kisebb. Ez arra utalhat, hogy inkább a súlyosabb eseteket látták el, amihez kapcsolódóan tovább kell kórházban maradni.

 

A HBCs-hez hasonlóan az ápolási napok esetében is a trópusi betegségek és a krónikus tüdőgyógyászat esetében volt a legnagyobb növekedés. Ennél jóval meglepőbb lehet, hogy a tüdőgyógyászati kezelések ideje 3 még százalékkal csökkent. Ez azonban megnyugtató is, hiszen azt is mutatja, hogy nincsen olyan megugrott tüdőgyógyászati problémakör, ami esetleg a koronavírussal kapcsolatban lehet, de valamiért mégsem jelenik meg a vírussal kapcsolatos kimutatásokban.

Érdemes a változásokat megyei szinten is megvizsgálni. A legkisebb visszaesés az országos HBCs teljesítmény harmadát adó fővárosban volt, a legnagyobb pedig Zala, Pest és Fejér megyében az intézmények megyei megoszlását figyelembe véve.

 

Ezzel kapcsolatban érdekes, hogy Kásler Miklós éppen a székesfehérvári kórház igazgatóját, Csernavölgyi Istvánt áprilisban menesztette az ágyszámok nem megfelelő felszabadítása miatt. A HVG információi szerint a kórház belső vizsgálata megállapította, hogy a korábbi főigazgató nem követett el hibát. 

Mivel a kórházak messze nem csak a saját megyéjükből fogadnak beteget*különösen igaz ez a fővárosra, ahol a kezeltek fele nem budapesti, a kezeltek lakóhelye szerint is meg lehet nézni a változásokat. Így már jóval kisebbek a különbségek, Zala, Bács-Kiskun és Békés megyékben volt a legnagyobb a visszaesés, míg a legkisebb Borsod-Abaúj-Zemplénben. Ami feltűnő, hogy a koronavírus megyei elterjedésével ez nincsen igazán kapcsolatban.

 

Élet egészségügy halálozás kórházak koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2020. május 30. 16:31 Élet

Drágulhatnak az italok, mert kevesebb üzemanyag fogy a járvány miatt

Az italgyártók által használt széndioxid jórészt az üzemanyaggyártás melléktermékeként keletkezik, ezért ha nem fogy elég benzin, és nem keletkezik kellő mennyiségű gáz, akkor drágulás lehet a vége.

Torontáli Zoltán
2020. május 25. 14:49 Élet, Világ

Egy dologra jó volt a koronavírus: jóval kevesebben haltak meg influenzában

Bár a koronavírus világjárványban még a statisztikák sem vethetők igazán jól össze egymással, a számok arra utalnak, hogy az influenzajárvány görbéje nagyon ellaposodott idén.

Avatar
2020. május 24. 18:17 Élet

Fej vagy írás? Meglepően sokan bízták a véletlenre életük sorsdöntő kérdéseit

Több mint 20 ezer ember kérte ki egy érme véleményét a döntéséről, és az volt igazán boldog hosszú távon, aki változtatni tudott a megszokott életén.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. május 29. 15:31 Vállalat

Öt év alatt 91 milliárdnyi profitot termelt Simicska Lajos útépítő utódja

Több mint 157 milliárdnyi árbevételt és 24,4 milliárdos profitot hozott 2019-ben a Duna Aszfalt. Ez nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében rekord.

Fabók Bálint
2020. május 29. 06:29 Közélet

Megalapította első cégét, azonnal megpályázott nyolcmilliárd forint állami támogatást, és nyert

Sok ezren vesztették el a munkájukat a turizmusban, de ahelyett, hogy rajtuk segítettek volna, inkább a leggazdagabb magyarok között osztottak szét 83 milliárdot egy kirívóan visszás pályázaton.

Jandó Zoltán
2020. május 28. 15:04 Vállalat

“Az idei nyár Budapesten katasztrófa lesz”

Egyelőre csak vidéken indul újra a turizmus, a fővárosban kilátástalan a helyzet. Interjú a Danubius vezérigazgatójával.