A megfelelő táplálkozás gyakran okoz problémát sok háztartásban. Ez még inkább felerősödik a karantén idején, amikor sokkal nehezebb bevásárolni, és bizonyos ételekből csökken is a kínálat, illetve megnövekedhetnek az egészséges élelmiszerek árai. Ráadásul a bezártság miatt jelentkező nehezebb lelki körülmények miatt is sokan az evéshez fordulhatnak vigaszért.

Az alultápláltság és az elhízás egyaránt komoly egészségi gondokhoz vezethet, ráadásul ezek jellemzően egyszerre vannak jelen a fejlett országokban. A nehezebb sorsú családoknak szükségszerűen az olcsóbb ételeket kell választaniuk, amelyek nem tartalmaznak elég tápanyagot, és egészségtelenek, ami elhízáshoz vezethet. Ugyanez a helyzet áll fenn karantén idején is, amikor sokan feldolgozott vagy tartós élelmiszereket vesznek, és kevésbé figyelnek oda az egészséges étrend kialakítására.

A Time cikke szerint

Amerikában több mint 40 millió állampolgár él olyan háztartásban, ahol gondot jelent, hogy elegendő ételt tudjanak vásárolni a havi jövedelmükből.

Ez a jelenlegi helyzetben és az ennek következtében kialakuló válságban csak nőni fog. Bár az olcsó ételek választása rövid távon segíthet a költségcsökkentésben, hosszú távon az egészségügyi költségek a sokszorosára ugorhatnak.

Thomas Gaziano és szerzőtársai tavalyi kutatása szerint a nemzet rossz táplálkozásából eredő egészségügyi költségek legalább 50 milliárd dollárra rúgnak Amerikában. Kórházi adatok segítségével olyan szimulációt hoztak létre, ahol kiszámolták a lakosság egészségügyi költségét valós étrendadatok alapján, majd ugyanezt a költséget egy olyan forgatókönyv esetén, amikor mindenki az optimális étrendet követi^*10 ételcsoport optimális egyensúlyát határozták meg, és ezt az étrendet vetítették ki a szimulációban kialakított reprezentatív mintára..

Egyénenként ez nagyjából 300 dollár költségcsökkentést okozna, ami majdnem 100 ezer forint.

Főleg a feldolgozott hús túlzott, valamint a magvak és az omega-3 zsírsavban gazdag tengeri ételek nem kellő mennyiségű fogyasztása volt felelős a rossz táplálkozásért.

Ők ráadásul csak azt vették figyelembe, hogy ez mennyiben járul hozzá a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség vagy az agyvérzés kialakulásához. Ezeken kívül viszont más betegségekre is hatással lehet a rossz táplálkozás. A rosszul táplált gyerekek legalább kétszer annyi egészségi problémával szembesülnek, mint a megfelelő étrendű társaik, és tanulmányaikban sem tudják elérni a teljes potenciáljukat.

Egy másik szimulációban Yujin Lee és kutatótársai már a megoldást keresték arra, hogy hogyan lehetne a lakosságot a tudatosabb táplálkozás felé terelni. Két módszert modelleztek le a Medicare és a Madicaid biztosítottjainak adatain. Mindkettőben egy egészséges étkezési támogatást építettek be a csomagba, ami 30 százalékos ártámogatást biztosít. Az egyik esetben ez csak zöldség és gyümölcs vásárlására vonatkozott, a másik esetben egy általános egészséges ételekre vonatkozó támogatást vizsgáltak^*zöldség, gyümölcs, magvak, teljes kiőrlésű gabona, tengeri ételek és növényi olajok.

Eredményeik szerint mindkettő napi 0,4 adaggal növelné a zöldség és gyümölcs bevitelét, de az általánosabb támogatás ezen felül növelné az összes többi egészséges étel fogyasztását is. Ezzel több milliónyi érrendszeri betegséget és több mint százezer cukorbetegséget előzhetnének meg, ami az egészségügyi kiadások 100 milliárd dolláros csökkenését vonná maga után.

A fenti számításokból egyértelműen látszik, hogy óriási egyéni és társadalmi költsége is van a helytelen táplálkozásnak. Nagyon fontos tehát, hogy ilyenkor, amikor a bizonytalanság és a csökkenő bevételek miatt sokan az olcsóbb ételeket választják, valamilyen formában motiválja őket az állam, hogy igyekezzenek átállni a kiegyensúlyozott étrendre. A fenti példa alapján ezeknek az élelmiszereknek a támogatása óriási változást okozhat a lakosság táplálkozásában, ezért megoldás lehetne, ha ezeknek az adókulcsát csökkentenék, vagy más pénzügyi eszközzel támogatnák ezeknek a vásárlását, hogy a jelenlegi járvány ne okozzon később egészségügyi katasztrófát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTömegek fognak elhízni, ezért sokkal több ételre lesz szükségA magasság és a súly növekedése miatt az átlagember napi kalóriaszükséglete annyival emelkedik 2100-ra, mint amennyi egy adag sült krumpliban van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt a kormányra hallgat a konyhábanA táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokszor gyógyszerre sincs pénze a magyaroknak, azon túl, hogy alig mozognak és nem esznek egészségesenA felnőtt népesség többsége legalább túlsúlyos és nem eszik naponta zöldséget és gyümölcsöt. És ez csak a kezdete az egészségügyi problémáknak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet állami támogatás egészség karantén koronavírus táplálkozás válság Olvasson tovább a kategóriában