Ezerszeres árat fizethetünk a felkészülés elmulasztása miatt, és ez nem csak a járványra igaz
A koronavírus nyomán kialakult válságos helyzet rávilágít arra, hogy mivel jár, ha felkészületlenül éri az emberiséget egy globális katasztrófa. Pedig a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatói mindössze fél éve állapították meg, hogy egy esetleges világjárvány következményeit költséghatékony módon lehetne csillapítani bizonyos óvintézkedések megtételével.
A két szervezet tavalyi számításai szerint egy az 1918-as spanyolnáthához hasonló világjárvány nagyjából háromezer milliárd dollárral vetheti vissza a világgazdaság termelését. Ehhez képest évi 3,4 milliárd dolláros ráfordításból már meg lehet valósítani azokat az fejlesztéseket, amelyek egy globális járvány elfojtásához szükségesek, zömmel a fejlődő országok egészségügyi rendszereit megerősítve.
A koronavírus-járvány fejleményei alapján ez talán túl optimista feltételezés volt, bár annak hatásával aligha számolhattak, hogy Kínában először nem elfojtani, hanem eltussolni akarják a járvány.
Az viszont biztos, hogy a megelőző intézkedéseket nem tették meg a világ kormányai.
Néhány hónap erre természetesen nem lett volna elég, de a Világbank és a WHO figyelmeztetését sok hasonló megelőzte már, nagyjából hasonló eredménnyel. Ennek következtében a koronavírus-járvány a több mint 165 ezer haláleseten felül a Bloomberg által idézett becslések szerint egy és négyezer milliárd dollár közötti veszteséggel jár majd. Ezt a leckét érdemes lesz megszívelniük a döntéshozóknak, a vírus okozta válság ugyanis előrevetíti kicsiben, hogy mire számíthatunk, ha nem készülünk fel kellőképpen a klímaváltozás okozta kihívásokra.
Persze egy legfeljebb néhány év alatt – vagy hatásos vakcina gyártása esetén ennél sokkal hamarabb – lezajló járvány következményeit aligha vethetjük össze a klímaváltozás fokozatosan felépülő, majd rendkívül hosszú időn keresztül meghatározó hatásaival. Annyi azonban biztos, hogy a tudomány sok olyan megállapítással és eszközzel szolgál, amivel mindkét katasztrófa lefolyása jobban megismerhető és az emberiség számára kedvezőbben alakítható. A COVID-19-járvány lefolyása pedig rávilágít, hogy a politikusoknak ezen ismereteket még időben figyelembe véve kell lépniük.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
