Iregszemcse egy nagyjából 2600 fős település a Somogyi-dombság lankái között. A határában fekszik egy hosszan elnyúló szántóföld, amely látszatra nem sokban különbözik egy átlagos magyar gazdálkodó területétől. A földterület azonban nem egy mezőgazdasági vállalkozáshoz tartozik, hanem a helyi Takarmánytermesztési Kutató Intézet folytat rajta kutatásokat, napraforgóval és hüvelyes növényekkel.
A több mint nyolcvanéves intézetnek különös jelentősége volt a múltban, a nyolcvanas években például a franciaországi napraforgó-termesztés fele itt nemesített vetőmagból származott. Az intézetnek különös jelentősége lehet a jövőben is: a klímaváltozás miatt egyre nagyobb szerepe lehet a mezőgazdaságban a szárazságtűrő fajtáknak, amelyek kifejlesztésén Iregszemcsén is dolgoznak.
Az intézet elődjének számító növénynemesítő telepet 1936-ban alapította meg egy vetőmagkereskedő*Mauthner Ödön, azzal a céllal, hogy az itteni ökológiai adottságokat kihasználva (tápanyagban gazdag talajok és száraz kontinentális éghajlat) saját fejlesztésű termékekkel tudjon megjelenni a piacon. Iregszemcse éghajlatát mindig is gyakori száraz időszakok jellemezték, így szárazságtűrő növények nemesítésével már a kezdetektől foglalkoztak az intézetben.
Eleinte sokféle növénnyel kísérleteztek, a hüvelyesek és a napraforgó mellett például paradicsommal, komlóval vagy kaucsukkal. Európában szinte elsőként indult el az itteni szójanemesítés. A nemesítés célja az, hogy szakszerű emberi beavatkozással olyan új fajtákat állítsanak elő, amelyek a korábbiakhoz képest javított tulajdonságokkal rendelkeznek, például nagyobb termőképességűek, jobb minőségűek, magasabb tápértékűek, jobban tűrik az aszályt, vagy éppen ellenállóbbak a betegségekkel szemben. A külföldről beszerzett növényeknél pedig ezzel összhangban az volt a cél, hogy minél jobban alkalmazkodjanak az itteni körülményekhez.
„Munkájuk során kiválogatták azokat a fajtákat, amelyek a helyi körülmények között a legjobban bizonyítottak ” – mondta Treitz Mónika, az intézet vezetője, amikor az iregszemcsei intézet tárgyalójában több kutatóval együtt fogadott. A kezdeti, szélesebb körű kísérletek után azonban a szocializmusban profilt váltott az intézet. Az ország hasonló kutatóintézeteivel egyetemben egy-egy területre specializálódott, Iregszemcsén a hüvelyes (például borsó) és az olajos (mint a napraforgó) kultúrákra fókuszáltak.
A nyolcvanas években hozták létre egy bolgár intézettel azt a napraforgó hibridet, amely a francia napraforgó-vetésterület felét elfoglalta. A hibrid fajtákat az jellemzi, hogy a hagyományos fajtáknál rendszerint nagyobb termőképességűek. A hibrid növények magját ugyanakkor a gazdáknak nem célszerű visszavetniük, mert a második nemzedék már kisebb termőképességű lesz. A termelő így arra kényszerül, hogy évente megvásárolja a friss hibrid vetőmagot az előállítójától.
A kereskedőknek, vetőmag-előállítóknak tehát az a gazdasági érdeke, hogy folyamatosan magasabb termőképességű vetőmagokat állítsanak elő, hogy a vevőik rendszeresen visszatérjenek hozzájuk. Az iregszemcsei intézetnek egy szegedi székhelyű vetőmagos cég*az Agromag Kft. az állandó kereskedelmi partnere, rajta keresztül értékesítik a napraforgó vetőmagjaikat. A piacon azonban óriási a verseny, és a kilencvenes évek óta egyre kevesebb esélye van az iregszemcseihez hasonló méretű kutatóintézeteknek.
„A nagy multi cégek nagyon ráálltak a hibrid alapú vetőmag-előállításra is, és mára már a teljes vertikumban jelen vannak, a nemesítéstől a vetőmag-kereskedelemig” – mondta Polgár Zsolt, az intézet munkatársa. Az ilyen nemzetközi mamutcégek, mint a Monsanto, Syngenta vagy a Pioneer óriási tőkeerővel rendelkeznek. A versenyképességhez a kisebb intézeteknek pedig rengeteg pénzre lenne szüksége: a hüvelyeseknél 9-10 év, a napraforgónál akár 15 év is lehet, amíg egy új fajtát kifejlesztenek.
„Emiatt hihetetlen hosszú a megtérülési idő, míg a fajták piaci életciklusa egyre rövidül. Egyre újabb és újabb fajták jelennek meg a piacon, így csak a tőkeerős nagy cégek képesek arra, hogy a befektetéseik hasznát hatalmas marketingmunkával rövid idő alatt kamatoztatni tudják” – mondta Polgár, aki szerint egy éveken át kifejlesztett fajtának pár év után már a kifutási időszaka jön.
Az intézet kitörési lehetőségeit a multik mellett az egyre szűkülő állami források is korlátozták a kilencvenes évektől. Ebben az hozott változást, hogy az intézet a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karához került 2017-ben, és ez „szemléletmódváltást hozott a pénzügyi gazdálkodásban”. Az önállósodásra helyeződött a hangsúly, a csökkenő mértékű állami támogatásokat pályázatok, k+f megbízások váltották fel.
Ez összességében előrelépést jelentett az intézmény számára, bár a piaci bevételeik egyelőre nem túl jelentősek. Polgár szerint ezen az változtathatna, akkor lenne esélyük a multik ellen, ha speciális, egyedi tulajdonságú fajtákkal tudnának megjelenni a piacon. Ennek eléréséhez nagy lehetőséget látnak abban, hogy a jövőben a tervek szerint együtt dolgoznak a Kaposvári Egyetem molekuláris genetikai laborjának munkatársaival.
„Jobban kellene azokat a modern nemesítési módszertani techikákat használni, amelyeket a nemzetközi cégek is használnak, név szerint a molekuláris genetikai technikákat” – mondta Polgár Zsolt. Ez nem a sokakban ellenérzést kiváltó génmódosítást jelenti – vagyis az idegen DNS bevitelét -, hanem például a génszerkesztést. Ebben az esetben ugyanis idegen DNS beviteléről nincs szó, csupán a növény saját DNS-ét módosítják a javított tulajdonságok elérése céljából. Ezzel és hasonló módszerekkel az újabb fajták előállítási ideje a 9-10 évről akár a felére is lerövidülhetne.
Az öt kutatót foglalkoztató intézet kollektívája szerint a génszerkesztés nagy segítséget jelentene nekik, hogy felkészültebben reagáljanak a klímaváltozás hatásaira. Többségük évtizedek óta Iregszemcsén dolgozik, és saját tapasztalataik alapján is egyértelmű, hogy változik az éghajlat. Úgy érzékelik, hogy a négy évszakból lassan kettő lesz, miközben egyre nő az extrém időjárási jelenségek gyakorisága.
Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, Európában a déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak. A jövőben egyre gyakrabban várható aszály, emiatt kulcsszerepe lehet a szárazságtűrő növényeknek a jövő mezőgazdaságában. A nemesítésnél a termőképesség mellett emiatt egyre nagyobb szerepe lesz annak, hogy az új fajták jól tűrjék az extrém időjárást, a szárazságot vagy a fagyot. „Mi azzal lehetünk versenyképesek, hogy eleve olyan ökológiai körülmények között folyik nálunk a nemesítés, ahol rendszeresen előfordulnak ilyen időjárási anomáliák. Nem kell külön mesterséges stresszkísérleteket beállítanunk ahhoz, hogy a fajtajelöltjeinket levizsgálhassuk” – mondta Polgár.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban a mezőgazdaság másik eszköze lehet a nemesítés mellett, ha az agrotechnikai módszereket módosítjuk. Ez azt jelenti, hogy például a termesztésnél nem az évszázadok óta bevált módszerekből indulunk ki, hanem a jelenlegi adottságokhoz alkalmazkodunk. Olyan fajták termesztése lehet a cél, amelyek elkerülik az aszályos időszakokat, mint az őszi borsó, amelyet március eleje helyett ősszel vetnek el, így jobban tudja hasznosítani az őszi és téli csapadékot, és elkerüli az aszályos periódusokat.
„Át kell kicsit strukturálni a tenyészidőszakokat. Nálunk délebbre például lényegesen nagyobb terméshozamokkal termesztenek burgonyát, mivel télen ültetnek” – mondta Polgár Zsolt. A burgonya azért került szóba, mivel Polgár szerint súlyos tévhit, hogy a sok csapadékot igénylő krumpli termesztése ki fog szorulni Magyarországról. Egyszerűen csak az olyan agrotechnikai tényezőkön kell fejleszteni, mint az öntözés vagy az ültetési időszakok okszerű megválasztása. Jelenleg a termőterületek mindössze egy százalékát öntözik Magyarországon.
Ezzel együtt a klímaváltozás miatt számítani lehet arra, hogy új növények jelennek meg, vagy olyan, eredetileg honos növények új, nemesített változatai, amelyeket egy ideje már nem termeltek. Előbbire példa a Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában honos csicseriborsó, amelyet kis mennyiségben már termelnek Magyarországon. Az utóbbira pedig a csillagfürt nevű takarmánynövény, amely a hatvanas-hetvenes évekig elterjedt volt az országban, de aztán kiszorították a magasabb termőképességű takarmányok, mint például a szója.
A klímaváltozás mellett a fogyasztói divatnak is nagy szerepe van a mezőgazdaság formálásában. Az intézet munkatársai szerint míg korábban a mezőgazdaság olyan terményekkel foglalkozott, amelyekre a népgazdaságban szükség volt, mint a búza, a kukorica vagy a napraforgó, most viszont a pénz diktál, „pénzt akarnak termelni a gazdák”, amihez az alapokat (a fajtát és annak vetőmagját) nekik kell előállítani.
„A mai nemesítési programokat az határozza meg, hogy mire van igény a fogyasztók részéről, és hogy a gazdák azt versenyképesen elő tudják-e állítani” – mondta Polgár. Szerinte a termelők az utóbbi évtizedekben azt keresték, amiből „hamar meg lehet gazdagodni”. Ilyen volt nemrégiben a homoktövis, a bodza, a facélia, a sütőtök vagy éppen az édesburgonya. „Ez azonban nagyrészt csak a marketing eredménye. Gyorsan lelohadnak a vérmes remények, és a beugrók többsége hamar felhagy a hirtelen jött »sikernövények« termesztésével. Nincs rájuk akkora valós piaci igény, mint amekkorára számítottak” – mondta Polgár.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
