Manapság egy ember átlagosan hetente 5 gramm műanyagot nyel le, amely egy bankkártya tömegével egyezik meg – állítja a Természetvédelmi Világalap (WWF) új tanulmánya. Az évente 250 grammra, azaz negyed kilóra rúgó mennyiség körülbelül 100 ezer, 1 milliméternél kisebb darabkából jön össze. Ezek 90 százalékát ivóvízzel – palackozottal és csapból jövővel egyaránt – fogyasztjuk el, míg a maradékot leginkább sörrel, sóval és kagylóval.
Az adatokat az ausztráliai Newcastle-i Egyetem kutatói állították össze, akik több mint 50 témába vágó kutatást tekintettek át. Azt találták, hogy a világ átlagában egy ember hetente akár 1769 műanyag darabkát fogyaszt el a vízzel, 182-t kagylóval, 11-et sóval és 10-et sörrel. Európában a csapvíz 72 százaléka tartalmaz műanyagot, fél literenként majdnem két darab mikroszkopikus szálat – írja a kutatás eredményeit ismertető Telegraph.
A műanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásáról még nem sokat tudni, de vannak olyan kutatási eredmények, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos szint felett a mikroszkopikus méretű műanyag szálak légúti gyulladást okoznak. Bizonyos típusú műanyagok olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek befolyásolják a termékenységet, valamint genetikai mutációkat és rákot okozhatnak.
Az ötvenes évek óta a műanyaggyártás a kétszázszorosára nőtt a világban, 2000 óta az éves növekedési ütem négy százalék. A műanyagok harmada a természetben végzi, ezen belül nyolc millió tonna a tengerekben. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2050-re az óceánokban nagyobb tömegben lesz műanyag, mint hal. Ezek a hulladékok sokféle módon keserítik meg az állatok életét, évről-évre egyre több tengeri és part menti állat pusztul el a lenyelt vagy a testük köré tekeredett műanyagok miatt.
Az elmúlt néhány hét, hónap hírei alapján végképp bizonyossá vált, hogy a műanyagok már mindenhova eljutottak, ugyanúgy megtalálhatók a Föld legmélyebb pontján (a Mariana-árokban), mint a Pireneusok franciaországi csúcsain és a Jeges-tenger jégmezőin. A Földközi-tenger kiemelkedően magas műanyag-szennyezettségével a napokban a WWF is foglalkozott.
Frissítés: a WWF közleményt adott ki a témában, amelyben a magyarországi helyzetre is kitér. Eszerint az eddig vizsgált hazai folyók közül a Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot. A Dunában két mérést végeztek, és egy köbméterben 50 műanyagrészecskét találtak – az eddigi magyarországi mérések közül ez a legnagyobb érték, ráadásul a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. A Dunában a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilént, polipropilént és polisztirolt mutatták ki.
A Tiszán a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma egy köbméter vízben 4,9 volt, a Tisza-tóból származó mintában 23,1 részecskét találtak. Az Ipoly egy köbméter vizében 1,7 részecskét mértek. A viszonylag alacsony mikroműanyagszint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutattak ki, ami akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet.
Élet
Túl olcsó a parkolás, így még több dugó lesz Budapesten
A jövő évi emelés után is kicsi lesz a parkolási díj visszatartó hatása. Bécsben és Bukarestben a jelentős áremelés mellett megszűnt az ingyenes parkolás.
Vizsgálják, hogy a befőttesüvegek is visszaváltósak legyenek
Konkrét bevezetési terv még nincs, és erre uniós kötelezettség sem szorít minket. De hova kellene akkor most tenni az üres uborkás üveget?
Hostelek és panziók nőhetnek ki az Airbnb-lakások helyén Terézvárosban
A hírekbe bekerült szállodává alakítás kevesek számára lehet járható út, de vannak kevésbé költséges lehetőségek is az Airbnb-tiltás megkerülésére.
Fontos
Először bukhat meg ciklus közben a rekorder szlovák miniszterelnök
Kedden tárgyalja a szlovák parlament a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Akár előrehozott választás is lehet északi szomszédunknál.
Az „új gazdaságpolitika” valójában a perspektívátlan régi folytatása
Az újnak nevezett gazdaságpolitika lényege az államilag vezérelt keresletélénkítés, miközben hiányzik az egyensúly és az európai piacgazdaságokhoz való illeszkedés célja.
Budapesten, Somogyban és Zalában éreznék meg igazán a külföldiek lakásvásárlásának megnehezítését
A belső pesti kerületekben már 17 százalék a külföldi ingatlanvásárlók aránya. A kínai vevők száma csökkent, az oroszoké növekedett.
