Nyelvtudás és jó természet – ha ezekkel jól állunk, akkor nem okozhat gondot egy budapesti irodai állás megszerzése. A magyar gazdaságot évek óta egyre inkább meghatározó munkaerőhiányból fakadóan hiába egyre nehezebben elérhető a képzett munkaerő, mégis a soft skillek, azaz a személyes képességek értékelődtek fel leginkább az elmúlt években.
A speciális képzettséget igénylő szakmák, mint az orvos, az informatikus vagy a mérnök nyilván kivételt képeznek, de az általunk megkérdezett közel egy tucat munkaerő-közvetítőtől leginkább az jött le, hogy a hagyományos szaktudás, vagyis a hard skillek mellett egyre inkább felértékelődnek a soft skillek. „Rengetegszer van olyan, hogy nem baj, hogy még nem képes arra, amire felvesszük, mert majd megtanulja” – mondta az egyik legnagyobb globális cég magyar leányának egyik HR-ese.
A munkaerőhiány társadalomra gyakorolt hatását feldolgozó cikksorozatunkban a cigányság helyzete, a kékgallérosok, az SSC-ben dolgozók és a cégek válaszlépései után azt mutatjuk be, hogy mire érdemes figyelni, ha értékesebb munkaerővé szeretnénk válni. Ebben a cikkben azt foglaljuk össze, hogy milyen tanácsokat adnának az általunk megkeresett munkaerő-közvetítők az álláskeresőknek.
Az álláshirdetésekben is rendszerint megjelennek a soft skillekre vonatkozó elvárások. Ebben a műfajban az egyik leggyakoribb, legelcsépeltebb és egyben legkevésbé megfogható feltétel a „jó kommunikációs készség”. A beszélgetéseim során végre számomra is értelmet nyert ez az eufemisztikus megfogalmazás. „Ez annyit jelent, hogy ne mondjon hülyeségeket. Normálisan meg tudjon nyilvánulni, tudja a határokat, azt, hogy mi az, amit végigmondhat” – mondta egy közvetítő.
Ennél nagyobb megfejtéseket egyik megkérdezett sem mondott a munkahelyek általános elvárásairól, a nagyjából egybehangzó tanácsok miatt röviden mégis érdemes bemutatni ezeket, bármennyire is súrolják a közhelyszerűséget. A három leggyakrabban említett készség vagy képesség a következő volt.
„Ha elkezdesz dolgozni egy projekten, és három hónap múlva fordul 180 fokot, azt sokan nehezen viselik” – mondta a cikk elején idézett HR-es. Példaként ezt hozta fel arra, hogy szerinte az alkalmazkodóképesség a legfontosabb tulajdonság egy alkalmazottnál. „A rugalmasság felértékelődött. Nagyon értékelem, ha egy adott munkavállalóra több feladatot rá lehet bízni, tehát önálló és nyitott” – erősített rá egy vezető munkaerős cég üzletágvezetője.
„A megbízhatóság szerepe rendkívül erős lett. Ha valaki gyengébben teljesít, de mindig ott van, azt most már jobban értékelik. Lassan felismerik a cégek azt, hogy a stabilitás nagyobb érték, mint a hullámzóan kimagasló teljesítmény” – mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder kölcsönzési üzletágának vezetője.
A munkaerőhiány miatt felhígult az emberállomány a legtöbb cégnél. Olyan emberek kerülhettek be munkahelyekre, akiknek pár éve esélyük se lett volna. Ennek számtalan társadalmi haszna van, viszont az is kétségtelen, hogy a cégekre nagyobb terhet ró az integrálásuk. „Bagatellnek tűnik, de alapvető fontosságú, hogy egyáltalán a munkahelyére időben beérjen valaki. Erre sokan nem alkalmasak” – mondta a Hays-nél dolgozó divízióvezető, Vizkeleti László. Szerinte ebből fakadóan is nagyon érdemes elmenni gyakornoknak a nyári szünetekben. „Ez már mutatja, hogy fel tud kelni reggel, be tud jönni, nincsenek fiziológiai problémái, és bent tud maradni a nap végéig” – mondta.
Ez nyilván a fehérgalléros munkahelyekre vonatkozik, bár a fizikai dolgozók előtt is számos lehetőséget nyit meg a nyelvtudás. „Úgy gondolom, hogy van kettő készség, amely minden diáknak az előnyére fog válni, attól függetlenül, hogy milyen területen fog elhelyezkedni: ha nyelvet beszél – legalább az angolt középfokon -, és ha fejleszti a kommunikációját, a másokkal való interakció készségét” – mondta Hoffmann Ádám, az Exact Solutions ügyvezetője. Az angol nyelv magas szintű ismerete mellett nagyon szokták szeretni, ha egy másik nyelvet is beszél a jelölt.
Élet
Fontos