Kapcsolódó tagek:
Létezik a közgazdaságtan-tudományban egy elméleti paradoxon, miszerint hiába nő egy ország gazdasága, nem növekszik a lakosok boldogsága. Ezt hívják Easterly-paradoxonnak, és 1974 óta többé-kevésbé igaznak gondolják. Vadim Albinsky esszéjében ennek a paradoxonnak jár utána - és dönti meg.
Az idei az utolsó, teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálás, a jövőben ezt az állami adatbázisok használatával helyettesítik a tervek szerint.
Valamit ugyan javult, de elég alacsony maradt a piaci állást találó közmunkások aránya 2012 és 2018 között egy új tanulmány szerint.
Európában a magyar gazdaság az egyik legsérülékenyebb a magas energiaárakkal szemben. Az ikerdeficit a 2008-as események megismétlődésével fenyeget, ezért is kellenek annyira az uniós pénzek.
Az előző harminc évben mindössze hat olyan hónap volt, amikor a jelenleginél is magasabb élelmiszer-inflációt mértek. Árstop nélkül azonban egy sem lenne.
Az élelmiszerárak éves adataiból jól látszik, hogy hiába emelkedtek jobban a magyar bérek, a németeknek mégis sokkal kevésbé fáj a válság, mert ott jóval kisebb az infláció.
A Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint is több millió fogyasztót érintenek a „lakossági piaci" árak.
Nemcsak az egyedülállók, hanem a családok is magas elvonásokkal szembesülnek, ha nem keresnek kifejezetten sokat, és maximum két gyereket nevelnek.
A kenyérnek, a tejnek, a tejfölnek, a csirkehúsnak, a kávénak és az ásványvíznek is többet emelkedett az ára az elmúlt egy évben, mint az előtte lévő húszban.
Az elmaradt szűrések miatt sok, kezdeti stádiumban lévő daganatos megbetegedés maradt rejtve az orvosok elől.