Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. október 18. 16:00 Adat

A közmunkások nagyjából kétharmada nem dolgozott a közmunka előtt

A közmunka jelentősen segítette az inaktívak bevonását a munkaerőpiacra, mert a közmunkások nagyjából kétharmada inaktív volt azokban az években, amelyek azt előzték meg, amikor a közmunkásként kezdtek dolgozni – ez az egyik legérdekesebb megállapítása annak a közfoglalkoztatást 2011 és 2019 között elemző tanulmánynak, amely a Közgazdasági Szemle októberi számában jelent meg. 

Szabó Lajos Tamás, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági kutatási szakértőjének elemzése a Magyar Államkincstár teljes körű, anonim, adminisztratív adatbázisa alapján vizsgálja részletesen a közmunkaprogramban részt vevők jellemzőit. Az adatbázis alapján minden évre vonatkozóan létre lehetett hozni a közmunkások úgynevezett munkatörténetét.

Ez látszik az alábbi ábrán, vagyis egész pontosan az, hogy azok a 24 és 57 év közöttiek, akik 2014-ben legalább egy napot közmunkások voltak, annak az évnek mekkora arányát töltötték különféle munkaerőpiaci státuszokban, például közmunkában, vagy közmunkán kívül dolgozva, hivatalosan egyáltalán nem dolgozva (inaktívként), vagy úgy, hogy munkanélküli-segélyt kaptak.

Emellett ugyanezen emberek esetében ugyanez látható a 2014-et megelőző és az azt követő években is.

Sok érdekes részlet kiderül arról is, hogy a programban részt vevők milyen eséllyel tudtak kilépni az elsődleges munkaerőpiacra az évek során. A tanulmány szerint ebben volt javulás, de alapvetően végig alacsony maradt ezeknek az embereknek az aránya. A 2012-ben közmunkában dolgozók például a következő évben az idejük 15 százalékában dolgoztak csak a közmunkán kívül, míg a 2018-as részt vevők között ez az arány már megközelítette a 25 százalékot. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a 2010-es évek második felében erősebb volt a magyar gazdaság teljesítménye, mint az évtized első felében.

Az elemzésből az is kiderül, hogy akik az elsődleges munkaerőpiacon el tudtak helyezkedni a közmunka után, az évek előrehaladtával átlagosan egyre többet dolgoztak nem közmunkásként. A 2012-es közfoglalkoztatottak több mint fele három hónapnál kevesebb dolgozott a közmunkán kívül, és csak kevesebb mint 30 százalékuk dolgozott többet hat hónapnál. 2018-ban a résztvevőknek már csak a 40 százaléka dolgozott három hónapnál kevesebbet, és közel felük volt piaci állásban legalább hat hónapot.

A tanulmány szerint azok a közmunkások, akik korábban már dolgoztak piaci állásban, átlagosan alacsonyabb foglalkozási kategóriákban dolgoztak az állami programban.

Viszont azok, akik közmunka után helyezkedtek el piaci munkahelyen, jellemzően magasabb foglalkozási kategóriában tették ezt.

A közfoglalkoztatásban alkalmazottak arányában jelentős földrajzi egyenlőtlenségek voltak és vannak országosan, alapjáraton a programban részt vevők aránya az északkeleti, a keleti, valamint a dél-baranyai járásokban magas, ahol kevés a munkahely az elsődleges munkaerőpiacon. A földrajzi tényező azt is jelentősen meghatározza, hogy valaki átlagosan mennyi ideig vett részt a programban: ez az ország legfejlettebb járásaiban kevesebb mint egy év, a leghátrányosabb helyzetű területeken viszont több mint három év volt átlagosan.

2011 és 2019 között összesen 676 ezer fő dolgozott legalább egy napot a programban. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, 2021 végén már csak nagyjából 88 ezren dolgoztak közmunkásként, miközben 2014-ben még majdnem 180 ezren voltak közfoglalkoztatottak.

A tanulmány megjegyzi, hogy az utóbbi években a közmunkaprogramok fenntartása miatt a fejlett országok között Magyarország költött legtöbbet közvetlen munkahelyteremtésre. Amikor a legtöbben voltak közmunkások, a program kiadásai meghaladták a GDP 0,7 százalékát, míg az OECD-átlag 0,05 százalék körül alakult a közvetlen munkahelyteremtésre költött közkiadások kategóriájában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ígért egymillió új munkahely nincs meg, mégis kiemelkedő a magyar munkaerőpiaci adatok javulásaNagyjából 600 ezer piaci munkahely jött létre a 2010-es években, de a munkaerőpiaci adatokban így is a régió élmezőnyébe került Magyarország.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFedő van a vidéki Magyarország lángoló konfliktusain, de a problémák nem oldódtak megA mélyszegények fegyelmezését szolgáló közmunkaprogram alapvetően alakult át a 2010-es évek második felére. Az e heti G7 Podcastban erről az átalakulásról beszélgettünk Szombati Kristóffal.

Adat inaktív közmunka munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Pálos Máté
2023. március 27. 09:52 Adat

Nagyon leszakadtak a magyar kistelepüléseken élők digitális képességei

A magyar kistelepüléseken élők 14 százaléka rendelkezik az alapvetőnél magasabb digitális készségekkel, az EU tagállamai közül csak háromban mértek ennél rosszabb adatot.

Torontáli Zoltán
2023. március 26. 04:34 Adat, Világ

Tényleg kell nekünk ennyi élelmiszerbolt?

Európai összehasonlításban viszonylag sok dolgozóval érünk el viszonylag kis forgalmat, esélyes, hogy a magyar boltosok szétaprózzák a piacot.

Jandó Zoltán
2023. március 24. 04:34 Adat

Miközben a kormány szerint nincs alternatívája az orosz gáznak, szép csendben megindult a kiváltása

A korábbinál jóval nagyobb arányban érkezik földgáz Magyarországra olyan irányokból, ahonnan jellemzően nem orosz energiahordozó jön.

Fontos

Magyarics Tamás
2023. március 27. 17:07 Világ

Az Orbán-kormány azokat a határokat feszegeti, amelyekre Amerika érzékeny

Az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel, ha egy szövetségese túl közel kerül Oroszországhoz és Kínához.

Fabók Bálint
2023. március 27. 04:34 Élet

Balatoni nyaralás 2023: még húzósabbnak ígérkezik a lángos ára az idei szezonban

Minden büfés a szomszédját lesi, hogy mennyiért adja majd a terméket. Az idei nyár sokaknak lesz vízválasztó.

Hajdu Miklós
2023. március 26. 15:47 Tech

Azok a technikusok is aggódhatnak a ChatGPT miatt, akiket a robotok hoztak jó munkaerőpiaci helyzetbe

Sőt, a legújabb fejlesztések már nem csak a rutinszerű feladatok gépesítésére alkalmasak, hanem a kreativitást igénylő tevékenységek elvégzéséből is kivehetik a részüket.