Van elég ember és lőszer, így addig lövik a házakat és az erődöket, amíg a gyalogságuk végül el tudja foglalni a romokat.
A jemeni húszik hajók elleni támadásai gazdasági hatásairól szóló elemzések általában a logisztikai és inflációs hatásokra összpontosítanak, a térség országai számára azonban ennél sokkal nagyobbak a tétek.
Látszólag nem lehet egy lapon említeni a jármű- és az élelmiszeripar jelentőségét, ám más lesz a kép, ha csak az idehaza keletkező értéket nézzük meg.
Az utóbbi hetek a kompromisszumkeresés jegyében teltek Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában, de az Európai Parlament fellépése nyomán újra kiélesedhet a konfliktus.
Elhúzott a járműgyártás az élelmiszeripar mellett, mégsem biztos, hogy jobban jár az ország egy autógyártó munkással, mint egy szalámikészítővel.
Olcsóbb lehetne az olaj, de valahogy mindig közbejön egy-egy újabb támadás valahol a Közel-Keleten.
Több emberre van szüksége az ukrán hadseregnek, de nincs olyan megoldás, amely mindenkinek megfelelne, és végre is lehet hajtani.
Tüzérségi lőszerek után ballisztikus rakétákat is beszerzett Észak-Koreából Oroszország, és már használja is őket.
Úgy nézett ki, hogy a légvédelmi gépágyúk felett eljárt az idő, de a drónok tömeges harctéri megjelenése fordulatot hozott.
Az oroszok elkezdték felhasználni a nyár óta felhalmozott rakétakészleteiket. A következő kérdés, hogy bírja-e munícióval az ukrán légvédelem.