A kivételezett elbánás és jogi kiskapuk felvetik a veszélyét, hogy Magyarország szennyezési menedékké válik az akkumulátoripar számára.
Hamarosan az oroszokkal üzletelő harmadik országbeli bankokra is kiterjeszti pénzügyi szankcióit az Egyesült Államok, amitől az orosz hadiipar importjának elfojtását remélik, bár sok a potenciális buktató.
Bár joggal gondolhatná az ember, hogy egy ország jól jár vele, ha rengeteg külföldi pénz áramlik be és hasznosul a gazdaságban, ez a gyakorlatban nem így van.
Ukrajna valóban Európa egyik legkorruptabb országa, de a politikai korrupció és a közpénzek magáncélra való felhasználása terén Magyarország hasonló szintre csúszott.
A francia kormány egy héttel a BYD szegedi gyárának bejelentése előtt közölte, hogy a jövőben nem ad támogatást a kínai elektromos autókra, és az európai gyártást akarja ösztönözni.
A vizsgabotrányt kirobbantó Ádám Zoltán tudományos tevékenysége azokkal a jelenségekkel foglalkozott, amelyek miatt elbocsátották az egyetemről.
A német kormány jogászkodással próbálta megkerülni az alkotmányos adósságféket, ám az alkotmánybíróság lecsapott a trükközésre.
Kína és Dél-Korea az akkumulátorgyártás felfutásával az utóbbi években a legnagyobb magyarországi befektetők közé került – ám ezekre a befektetésekre ma már jóval kisebb szükség van, mint 2010-ben.
Dél-Korea 2017 után jelentősen növelte a kkv-k állami hitelezését, de az olcsó hitelek hatására romlott a vállalkozások teljesítménye.
A korábbi évtized alacsony jelzálog- és kötvénykamatai, a járvány alatti megtakarítások és az iparpolitika is ellentart.