Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2024. január 23. 04:37 Közélet, Világ

Nem alaptalanul félnek a magyarok az akku-újrahasznosítástól az ólomakkumulátorok esete alapján

Az akkumulátorgyártás hazai és európai terjedését egyre több helyen kísérik az üzemek környezetvédelmi és az egészségügyi hatásaival kapcsolatos lakossági félelmek és az ebből fakadó tiltakozások, amelyek nemrég az akkumulátorok újrahasznosítását tervező beruházásokat is elérték. Egy szlovén vállalat, az Andrada a Miskolc melletti Alsózsolcán akart egy nagyobb feldolgozót létesíteni 10 milliárdos beruházással, egészen letaglózó arányú, 4,7 milliárdos állami támogatás mellett, de ez a helyiek tiltakozását követően meghiúsult; most Sóskúton próbálkoznak.

Az újrahasznosítás fogós kérdés, hiszen egyfelől az akkuipar fenntarthatóságának növelése végett szükséges és hasznos tevékenységről van szó. Másfelől az elhasznált vagy gyári hibás akkuk feldolgozása alacsony haszonnal, jelentős környezetterheléssel, egészségügyi veszélyekkel jár, és a fentiekből fakadóan gazdasági és foglalkoztatási hozadéka is alacsony Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójának összefoglalója szerint.

A kockázatokat Magyarország esetében jelentősen csökkenti, hogy hazánkban globális összevetésben szigorú környezet-, egészség- és munkavédelmi szabályok vannak érvényben, és az Európai Unió formálódó akkuipari szabályozása is etalonnak ígérkezik.

A másik oldalon viszont a szabályok betartatásával és a kormány által kiemelten kezelt akkugyártóknak nyújtott kiskapukkal kapcsolatban számos esetben komoly aggályok merültek fel.

  • A CATL debreceni beruházásánál például üzleti titokra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra, hogy milyen vegyi anyagokat használnak majd a feldolgozás során;
  • a gyártási hulladék feldolgozásával foglalkozó dél-koreai SungEel mindkét hazai – Szigetszentmiklóson és Bátonyterenyén működő – üzemét megbírságolták már tűzesetek, rákkeltő anyagokkal történő veszélyeztetés, talaj-, levegő- és vízszennyezés miatt;
  • az Átlátszó pedig arról írt, hogy Gödön 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működik a Samsung SDI akkumulátorgyára.

Bár ezek jelentősen eltérnek az elektromos autók motorját hajtó, jellemzően lítium-ionos akkumulátoroktól, a feldolgozással kapcsolatos jövőbeli potenciális problémákat illetően hasznos tapasztalatokkal szolgál a belsőégésű motoros autókban is megtalálható, az elektromos rendszerek működtetésére szolgáló savas ólomakkumulátorok újrahasznosítása. 

Ez a „körforgásos gazdaság” szempontjából sikersztori, miután az akkuk döntő részét újrahasznosítják, és az új akkumulátorok ólomtartalma szinte kizárólag újrahasznosított forrásból származik. Ugyanakkor az utóbbi években számos kutatás bizonyította, hogy az újrahasznosítók „szennyezési menedékekbe”, azaz laza környezetvédelmi szabályozással bíró fejlődő országokba (vagy tartományokba és városokba) telepedtek, és ott mérhető környezeti és egészségügyi károkat okoztak, sőt a diákok eredményeit is rontották. Utóbbi jelenség azt is felveti, hogy a szennyező ipari tevékenységek ösztönzése még a szegény országoknak sem áll érdekében, mert ezzel humán tőkéjüket és így növekedési kilátásaikat is rontják.

A mexikói lakosság rosszul járt

Az ólomakkumulátor-újrahasznosítás hatásai vizsgáló empirikus kutatások egyik csoportja Mexikóval foglalkozik. Itt az Egyesült Államokkal való vámmentes kereskedelem, az amerikai autópiac közelsége és az olcsó munkaerő jelenléte erősen vonzza az autóipari beruházásokat – azaz Mexikó végső soron hasonló szerepet tölt be az amerikai autóipar számára, mint Magyarország a német autóipar számára. 

Az akkufeldolgozás esetében további ösztönzőt jelentett, hogy az Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala (EPA) 2009-ben tizedére (köbméterenként 1,5 mikrogrammról 0,15 mikrogrammra) csökkentette az ólomkibocsátásra vonatkozó határértéket. Ez elsősorban az ólomakkumulátor-újrahasznosítást érintette, mivel ezek voltak a legnagyobb ipari ólomkibocsátók az országban. Tanaka Sinszuke, Tesima Kenszuke és Eric Verhoogen, a Tufts Egyetem, a Hitocubasi Egyetem és a Columbia Egyetem kutatóinak tanulmánya azt vizsgálta, hogy az intézkedés milyen gazdasági és egészségügyi hatásokkal járt.

A szabályozás szigorítását követően az üzemek körzetében 80 százalékkal csökkent az ólomkoncentráció, az amerikai levegő tehát valóban kitisztult. Ugyanakkor szintén jelentősen, négy év alatt nagyjából négyszeresére nőtt az ólomakkumulátorok mexikói exportja, és az akkumulátor-újrahasznosítás hirtelen gyors növekedésnek indult. Más szóval a szigorúbb szabályok elől a továbbra is 1,5 mikrogrammos kibocsátási határértéket előíró Mexikóba települtek az újrahasznosító üzemek.

Ez Mexikóban komoly egészségügyi következményekkel járt: az akkufeldolgozók két-öt mérföldes, azaz 3,2-8 kilométeres körzetében élő, alacsony jövedelmű anyák esetében 5 százalékkal nőtt az alacsony születési súlyú (2500 grammnál kisebb) csecsemők aránya, mindenekelőtt a szegényebb rétegeket kiszolgáló állami kórházakban.

Szintén a mexikói kontextust vizsgálta Erin Litzow, Bianca Cecato, Tatiana Zárate-Barrera és Mauricio Romero (Brit Kolumbiai Egyetem, Texas A&M; Instituto Tecnológico Autónomo de México, Smart Prosperity Institute), akik egy preprint, azaz a publikációt megelőző ellenőrzési folyamaton még át nem esett számításai szerint a feldolgozóüzemek környékén élő gyermekek matematikai és nyelvi teszteredményei 2009 után rosszabbá váltak az országos átlaghoz viszonyítva.

Kína perifériája is kap belőle

A jelenség ma már nemcsak a fejlett világ, hanem Kína belső és külső perifériáján is megjelent. Caj Hszi-chien, Lu Ji, Vu Ming-csin és Jü Lin-huj, a Hsziameni Egyetem, a Szingapúri Állami Egyetem, a Dél-kínai Normal Egyetem és a Csöcsiangi Egyetem kutatói egy 2016-os tanulmánya szerint több külföldi működőtőke áramlik a lazább környezetvédelmi szabályozással bíró városokba; azaz országon belül is jellemző, hogy oda települ az ipar, ahol többet szennyezhet.

Ám a környezetvédelmi szabályozások az utóbbi években a nagyobb kínai metropoliszokban és országos szinten is szigorodó tendenciát mutatnak, ez pedig a legszennyezőbb tevékenységeket egyre inkább Kína gazdasági perifériájára, például Bangladesbe, Vietnámba, a Fülöp-szigetekre és Indonéziába tolja. Ez hasonló hatásokkal jár, mint Mexikó esetében: Moogdho Mahzab, Amrita Kundu és Erica Plambeck, a Stanford és a Georgetown Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a kínai akkufeldolgozási szabályozás 2015-ös szigorítását követően Bangladesbe települő ólomakkumulátor-feldolgozók öt kilométeres közelében élő nők esetében öt százalékkal nőtt a megszakadt terhességek száma a kontrollcsoporthoz (az akkugyártól távol élőkhöz) képest.

A jelenség a fejlődő világ Kínától távoli részeire is jellemző: Gerald Ipapa, a Delaware-i Egyetem kutatójának tanulmánya szerint Kenyában az akkufeldolgozó-üzemek 2007-es megjelenését követően szintén kimutatható, hogy a gyárak közelében élő gyermekek teszteredményei jelentősen romlottak. Ipapa kiemeli, hogy eredményei szerint a feldolgozás és az azzal járó ólomszennyezés ezen „rejtett költsége” komoly veszélyt jelent a kenyai gazdaság felzárkózására nézve is, hiszen rontja az ország humán tőkéjét.

Ebből fakadóan a szennyező és potenciálisan egészségkárosító ipari tevékenységek bevonzása még a legszegényebb országokban sem feltétlenül éri meg, hiszen a hosszú távú járulékos károk könnyen meghaladhatják a rövid távú (és az ilyen, alacsony hozzáadott értékű termelési folyamatok esetében eleve mérsékelt) anyagi hasznot.

Még mindig jobb Magyarországon

A mexikói, bangladesi és kenyai lakosságnak és környezetnek okozott károk mellett ezek a jelenségek a környezet és a klíma globális megóvására is negatív hatással vannak. Ha egy adott ország vagy gazdasági unió szabványainak szigorítása a szennyező munkafolyamatok fejlődő országokba településéhez vezet, akkor a károsanyag-kibocsátás és a környezetrombolás mértéke globális szinten nem csökken.

Sőt, ha a szabályok szigorítása nagyobb iparágakat érint, és a termelés (illetve jelen esetben újrafeldolgozás) jelentősebb kitelepüléséhez vezet, akkor a kibocsátás és környezetrombolás mértéke nőhet: a fejlődő országok az ilyen helyzetekben hajlamosak többek között a környezetvédelmi vagy akár munkajogi szabályozásuk lazításával bevonzani az érintett szektorokat, azt remélve, hogy azok új beruházásokat, munkahelyeket, adóbevételt és politikai népszerűséget hoznak.

Az akkugyártásban az Orbán-kormány is hasonló stratégiát folytat, állami támogatással, kivételezett elbánással és jogi kiskapukkal ösztönzi a szektor terjedését. Ez felveti a veszélyét, hogy Magyarország az akkugyártókkal, illetve -feldolgozókkal szembeni kormányzati kivételezés és kiskapugyártás mentén hasonló „szennyezési menedékké” válhat, mint Mexikó.

Ennek esélyét természetesen jelentősen csökkenti az akkuipar európai uniós szabályozása, amely a remények szerint gátat vet a környezet és az egészség károsításának. Ez azonban új kihívásokat hozhat. Egyrészt a környezetkímélőbb termelés magasabb költségeit finanszírozni kell majd, ami vagy a költségvetésben, vagy a fogyasztóknál csapódik majd le.

A jóval nagyobb probléma, hogy az uniós szigor hasonló folyamatokat válhat ki, mint a 2009-es amerikai szabályozás, azaz elképzelhető, hogy a jövőben a lítium-ionos (vagy egyéb technológiával működő) akkumulátorok újrahasznosítása Európa perifériájára települ majd, ahol közvetve az európai környezetre, egészségre és ökológiai diverzitásra is negatív hatással lehet. Ez utóbbiból fakadóan globális perspektívában még mindig jobb, ha Magyarországon gyártják és hasznosítják újra az akkumulátorokat, mint az EU szomszédságában, már ha mindez EU-konform keretek közt történik.

Töltsd ki olvasói felmérésünket, 5 percig tart és teljesen anonim!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy új szabályozás mutatja, miért épít Magyarországon autógyárat a BYDA francia kormány egy héttel a BYD szegedi gyárának bejelentése előtt közölte, hogy a jövőben nem ad támogatást a kínai elektromos autókra, és az európai gyártást akarja ösztönözni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzapulták az autógumi-üzemeket, de az akkugyárak sokkal rosszabbak lehetnekOlyan ágazatra fekszik rá az ország hatalmas erővel, amelynek nagyon alacsony a hozzáadott értéke. Ennél a korábbi mumus abroncsgyárak is többet tesznek hozzá a magyar gazdasághoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk1300 milliárd forintba kerülnek az akkugyárak, de nem sok hasznot várhatunk tőlükMagyarország elégítheti ki az európai akkumulátorigény 20-30 százalékát, de gazdasági értelemben ez még inkább „összeszerelőüzem”, mint az autógyártás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ akkumulátor akkumulátoripar banglades Kenya körforgásos gazdaság környezetszennyezés Mexikó újrahasznosítás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.