A lengyel hatóságok szerint nem túl életszerű, hogy az állami légitársaság szabadúszóként foglalkoztatta a légiutas-kísérőkét és a pilótákat.
28 éve megszűntek a határok, de mintha még mindig meglennének. Sok szempont szerint sem meglepő, hogy nagyon elégedetlenek errefelé.
Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.
Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.
Amerikában egy átlagos alkalmazott bérének több százszorosát keresik meg vállalatvezetők, Nyugat-Európában 100-150 közötti a szorzó, idehaza csak 10-15-szörös.
Budapesten ez 65 milliárd forintba kerülne. De nálunk már most is ingyen tömegközlekedhet országosan százmillió európai nyugdíjas.
Egy fillért sem próbálnak megtakarítani az állami cégek, ha reklámról van szó. 5 állami hirdetési forintból 4 a kormánypárti médiafelületeknél köt ki.
A rendkívül veszélyes alagutas balesetek kockázatát csökkentenék a sebességérzetet befolyásoló festéssel.
Az NGM 2012 és 2017 között 3,7 milliárd forint foglalkoztatási támogatást hagyott jóvá, de csak 2 milliárdot fizetett ki, a többit nem vették fel a cégek.
Megy a pénz a kétes hasznosságú projektekre, de a multikat egyre kevésbé érdekli az állami támogatás. Ez nem uniós, hanem magyar adófizetői pénz.