Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. augusztus 24. 06:51 Közélet, Vállalat

Tavaly már 125 milliárdot szórt a cégek közé a kormány hazai forrásból

Egyre többet pénzt költ a kormány a magyar költségvetési forrásokból cégek támogatására, ezek hatékonysága azonban finoman szólva is kétséges. Ráadásul a pénzek egy része nehezen átlátható közvetítőkön keresztül jut el a vállalatokhoz.

A régóta vitatott rendszer pártolói szerint olyan beruházások valósulnak meg Magyarországon a támogatásoknak köszönhetően, amelyek enélkül nem jönnének ide. Vállalatvezetőkkel beszélgetve azonban inkább az a kép rajzolódik ki, hogy a támogatás egy kevéssé fontos szempont a döntésükben, általában akkor kezdik keresni ezeket a lehetőségeket, amikor már eldőlt, hol valósul meg egy fejlesztés.

2017-ben mindenesetre rekordot döntött a cégek állami támogatása: számításaink szerint majdnem pontosan 125 milliárd forintot fordított erre a kormány két minisztériuma. Ez tekintélyes összeg, már csak azért is, mert az összes vállalat 624 milliárd forint társasági adót fizetett tavaly. Még egyszer érdemes hangsúlyozni, hogy itt nem uniós forrásokról, hanem a magyar költségvetésből finanszírozott támogatásokról van szó.

A jelenlegi rendszerrel az a fő gond, hogy a hatékonyan működő cégektől esetenként járadékvadász, hatalomhoz közeli vállalatokhoz csoportosít át forrásokat, ami végső soron rombolja a magyar gazdaság hatékonyságát.

A másik gyakori eset, hogy olyan beruházásokhoz kapcsolódik a támogatás, amelyek enélkül is megvalósulnának.

Ez annak fényében is érdekes, hogy a külföldi cégek (pénzügyi értelemben és közvetlenül legalábbis) az utóbbi három évben összességében több tőkét vittek ki az országból, mint amennyit ide hoztak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének beruházások, vagy ne érkezne friss tőke, de sok olyan cég van, amely a megtermelt profitot inkább elviszi, ahelyett, hogy itt ruházná be ismét.

 

A legnagyobb összeget az egyedi kormánydöntéssel (ekd) megítélt támogatások teszik ki, 2004 és 2018 nyara között közel 430 milliárdot fordított erre az állam. Csakhogy az ekd-k nem fedik le az összes céges támogatást, a könnyen elérhető statisztikákban csak a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) adatai szerepelnek.

Kikértük a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM, ma már Pénzügyminisztérium), hogy mely cégeknek adott az utóbbi években állami támogatást. Kiderült, hogy ők is sokat, 8 év alatt 41,5 milliárdot költöttek alapvetően külföldi cégek munkahelyteremtésére és – állami cégeken keresztül – startupok fejlesztésére. A két támogatási program:

  1. A kormány döntése alapján cégek számára nyújtott támogatásokat az NGM/PM egyes fejezeti kezelésű előirányzataiból biztosítják – erre 39,5 milliárd ment el 2010 óta.
  2. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési és felnőttképzési támogatások kiadási jogcíme előirányzatából egyedi kormánydöntés alapján nyújtott támogatások – erre 2 milliárdot fordítottak 2010 óta.

2010-ben a KKM és az NGM céges támogatásokra csak 4,3 milliárdot költött, azóta ez 29-szeresére nőtt:

 

Az első NGM-es program különösen érdekes, mert a támogatások első körben nem is versenypiaci cégekhez, hanem állami pénzosztó szervezetekhez kerülnek. Ezeket a forrásokat kutatás-fejlesztési és innovációs beruházásokra szánták, a 39,5 milliárdos összeget az alábbiak szerint osztották el:

  1. A Magyar Mozgókép Közalapítvány 2011-ben 3,5 milliárd forintot kapott.
  2. Az állami Széchenyi Tőkealap 2017-ben 36 milliárdot kapott három feladatra: Irinyi II. Kockázati Tőkealap létrehozása (8 milliárd), Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap létrehozása (20 milliárd), a Széchenyi Tőkebefektetési Alap jegyzett tőkéjének emelése (8 milliárd).

Mindez azért érdekes, mert a magyar állami és uniós pénzekkel működő, 130 milliárdos Jeremie-alapokról a Figyelő cikksorozatban mutatta meg, hogy egyáltalán nem hatékony, hemzseg a szabálytalanságoktól és a csalásgyanús esetektől. Az unió csalásellenes hivatala, az OLAF is vizsgálatot kezdett Jeremie-ügyben, szerintük a kormányhoz közel álló nagyvállalkozók közül Hernádi Zsolt és Garancsi István kartellezhetett. Időközben több tudományos cikk is megjelent, amelyek alapján az látszik, hogy az állam nem jó befektető a startupok piacán.

Az NGM/PM által megadott információk azonban a jelek szerint nem fedik le az összes támogatást, az utóbbi pár évben ugyanis elkezdtek burjánzani a minisztérium vállalati támogatási programjai (lásd a grafikonon). Áttekintésüket nehezíti, hogy a programoknak nincs átlátható adatbázisa, eldugott, rövidítésekkel nehezen fellelhetővé tett zip fájlokból és bejelentésekből lehet összeszedegetni az információkat. Egyszer megadják a támogatás összegét, másszor csak az azt is magában foglaló projektértéket tüntetik fel. Az is előfordul, hogy olyan számot közölnek, amely több év között oszlik meg, ezért saját gyűjtésünk során az adott évre vonatkozó keretösszegekkel számoltunk.

Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor 2017-ben már az jön ki, hogy legalább 125 milliárd forintot osztott újra a cégek között az – állami újraelosztás csökkentését elméleti síkon szükségesnek tartó – NGM.

A cégek nyeresége után befizetett minden ötödik forintot tehát arra költötte az állam, hogy vállalatokat támogasson.

Ha a támogatások osztogatása helyett a társasági adót faragnák le a szóban forgó összeg felhasználásával, akkor a jelenlegi 9 százalékról 7-re csökkenhetne a vállalati nyereségadó kulcsa.

Közélet Vállalat állami támogatás egyedi kormánydöntés ekd széchenyi tőkealap transzparencia Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2019. november 19. 06:59 Közélet

Hatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjét

Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.

Jandó Zoltán
2019. november 18. 06:47 Közélet, Vállalat

Mészároséknak már 410 milliárdnyi cégvagyonról van papírjuk, de ennél is többet halmoztak fel

Kétszázmilliárd forintra értékelték fel Orbán Viktor barátjának családi cégét. A felcsúti gázszerelő nagyjából az 1200. leggazdagabb ember lehet a világon.

Jandó Zoltán
2019. november 15. 15:46 Közélet

Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe

A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 20. 16:23 Vállalat

Az állami média állami hirdetésein is Mészáros Lőrinc és köre keres

Az állami média reklámbevételének 12 százalékát tarthatja meg az a Mészáros Lőrinchez köthető cég, amely megnyerte az MTVA közbeszerzését.

Jandó Zoltán
2019. november 19. 17:30 Világ

Magyarország nem nyert a nagyhatalmak háborúján, bezzeg a csehek és a szlovákok

Bár az Egyesült Államok külkereskedelme elég látványosan átalakult a Kínával folytatott kereskedelmi háború miatt, Magyarország ebből nem tudott profitálni.

Váczi István
2019. november 15. 06:52 Adat, Vállalat

Lejtőre került az autóipari foglalkoztatás a legfontosabb megyében

Dübörög a járműipar termelése Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobb cégek létszáma viszont fogyni kezdett. Országosan a rendelésállomány is apad.